Eszerint a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege a szezonális hatások kiszűrésével 2,371 milliárd eurót (757 milliárd forintot) tett ki, ami a negyedéves GDP 8,6 százalékát érte el. Elmondható, hogy kitart a külső egyensúlyi folyamatok kedvező alakulása, tovább csökkentve Magyarország külső sebezhetőségét – hívta fel lapunk figyelmét Oszlay András, a Takarékbank elemzője.
Vélekedése szerint a nettó külső finanszírozási képesség magas többlete ugyanis lényegében a külfölddel szembeni kötelezettségeink csökkenését támogatja. Kiemelte, a nettó külföldi adósság a 2015. év végi 27 milliárd euróról 2016 szeptemberének végére 22,8 milliárd euróra csökkent, GDP-arányosan (az utolsó négy negyedév GDP-jét figyelembe véve) ez mindössze 20,2 százalékos rátát jelent.
Mivel 2017-ben és 2018-ban továbbra is jelentős többletekre számítunk a nettó külső finanszírozási képesség vonatkozásában, reális lehetőségnek tűnik, hogy 2020-ra Magyarország nettó külföldi adóssága „lenullázódjon”. A külső egyensúlyi helyzet folyamatai továbbra is jelentős támaszt adnak a forintnak, így 2017 második felétől a magyar fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama egy enyhén felértékelődő pálya mentén alakulhat – szögezte le a Takarékbank elemzője.
Forrás: flagmagazin.hu