Eszünk ágában sincs a TESCO-nak reklámot csinálni, tehát félreértés ne essék, nem a multi áruházlánc vevőcsalogató szlogenjének fogunk hírverést csinálni. Ehelyett Ander Balázst, a Jobbik Barcson élő országgyűlési képviselőjét faggatjuk, aki híven a címben foglaltakhoz, portálunkon is meghirdetett köztéri fogadóóráinak sorába most is beiktatott olyan települést, ahová jóformán a madár sem jár. Erről kérdeztük gyors telefonos interjúnkban a nemzeti néppárt töritanárból lett politikusát.
HDS: – Nem volt egy kicsit hideg ahhoz, hogy a rinyakovácsi, gigei, kiskorpádi utcán ácsorogva elegyedjen szóba a boltba igyekvő helyi polgárokkal?
Ander: – Szó mi szó, jobban örültem volna a pár nappal ezelőtti tízegynéhány fokoknak, mint a mostani mínusz egynek, de köszönöm érdeklődését, szerencsésen kibírtam.
HDS: – Összbenyomás? Igaz a kormánypropaganda, amivel kiplakátolták az országot? Fejlődünk, gyarapszunk?
Ander: – Vajna, Mészáros meg a hasonszőrüek bizonyára. Bementem a rinyakovácsi kicsiny Coop-ba is, hogy vegyek valami kalóriát biztosító édességet. Rogánt, a propagandaminisztert kellene ilyen helyre küldeni, nézze meg a választékot, nézze meg, hogy mire van pénze egy ilyen kistelepülésen élő átlagembernek… Az ott élőknek nem az a fő gondja, hogy a Gucci vagy a Luis Vuitton ridiküljüket válasszák-e aznapra. A szegénység egyértelműen tapintható.
HDS: – 2014-ben 12 szavazatot kapott a faluban leadott 70 darab érvényes voksból. Már megbocsásson, de mit érdekli magát, hogy hogyan élnek a rinyakovácsiak?
Ander: – A legkisebb település is számít! Rinyabesenyőben például csak ketten szavaztak rám, mégis elmentem, mert érdekel, hogy mi a helyzet. Nem szabad a nagypolitika hibás működési mechanizmusát másolni, ami csak szavazatmennyiségben tud gondolkodni. Ezért tart ott a vidék, ezért tart ott a kistelepülések világa, ahová mára jutott. Nekünk azokra is oda kell figyelni, ahol amúgy nem sok babér terem a számunkra.
HDS: – A polgármesterekkel is találkozott?
Ander: – Hosszabb-rövidebb időre mindegyikkel találkoztam. Ezúton is köszönöm, hogy időt szakítottak rám, és megtiszteltek a bizalmukkal.
HDS: – Ilyenkor nem számít a pártszínezet?
Ander: – Nekem nem, az egészen bizonyos! Teljesen mindegy, hogy kormánypárti, vagy független, amúgy egyébként balos vagy jobbos településvezetővel beszélek. A problémáik ugyanazok. Én pedig csak azt nézem, hogy elkötelezettek-e azért a közösségért, amelyik a falu első emberévé tette őket. Ha megvan a jobbító szándék, a küzdeni vágyás a településükért, akkor nem számít, hogy milyen színekben nyerte el a mandátumát. Hála istennek, szerdán ilyen emberekkel sikerült találkoznom.
HDS: – Rinyakovácsit is alaposan megviselte a huszadik század, hiszen lakossága a felére apadt, és jelentős etnikai átalakulás is lezajlott. Gige talán még eklatánsabb példája mindezen folyamatoknak.
Ander: – Így van. A következő megálló a valamikor 1200 főt számláló Gige volt, aminek lakossága mostanra 400 alá zuhant, s a cigány kisebbségből jelentős többség lett, hiszen a település lakóinak legalább háromnegyede közülük kerül ki.
HDS: – Nem volt felbolydulás a Jobbik felbukkanása miatt?
Ander: – Itt szerencsére nem futottam bele semmi ilyesmibe. Nagyon jól elbeszélgettem a boltba igyekvőkkel. Polgármester asszony integrációs meglátásaira és tapasztalataira pedig jó lenne, ha odafigyelnének az illetékesek. Nem elefántcsonttoronyból osztja az észt, hanem próbálja szemléletformálással, a többségi társadalom követelményeinek, normáinak, értékeinek belsővé tételével alakítani a helyieket. Cigányintegráció címszó alatt súlyos milliárdokat herdáltak, loptak el az országban, Gigén viszont emberfeletti munkával próbálja polgármester asszony lokális szinten kezelni az együttélés nehézségeit.
HDS: – A mostani legnagyobb település a nagyjából 900 fős Kiskorpád volt. Majd’ három évtized után lett új vezetője a falunak.
Ander: – Epstein polgármester úr egy agilis fiatalember. Küzd a településéért, ő is nagyon pontosan látja a gondokat. Szerencsés lenne, ha a mindenkori hatalom jobban odafigyelne azokra a helyi vezetőkre, akik mindennapi munkájuk révén ismerik a vidéki Magyarország bajait. A döntési helyzetben lévők odafigyelése más miatt is fontos lenne. Ha kifutnak az uniós felzárkóztatási projektek, és elmarad az állami segítség is, ezek a közösségek elkezdhetik a visszaszámlálást. Nekik már csak a centi vagdosása marad, mert a szűkös források birtokában csak a leépülés lesz az egyetlen reális forgatókönyv. Márpedig az elfogadhatatlan opció!
HDS: – Megnéztem az adatokat. 2014-ben brutálisan jól szerepeltek itt a választásokon. A baloldalt gyakorlatilag kivégezték.
Ander: – A 332 szavazatból 112-őt mi kaptunk. Valóban tiszteletre méltó ez a 33 százalék feletti bizalom, de természetesen itt sem kívánjuk beérni a második hellyel 2018-ban!
H.G.