hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Hídépítésbe kezdett a Jobbik az európai bérunió támogatására Kelet-Közép-Európában. A legnagyobb magyarországi ellenzéki párt Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban, Észtországban és Lettországban keresett szövetségeseket. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke szerint az európai bérunió kezdeményezése egy olyan ügy, amelynek mentén meg tudja magát határozni Kelet-Közép-Európa, hogy a régió országai meghaladva az etnikai ellentéteket, sorsközösséget vállaljanak a közös problémák megoldásában.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke tavaly november tizennyolcadikán jelentette be, hogy az elkövetkezendő tizennyolc hónapban, minden hó tizennyolcadik napján egy-egy nagy bejelentést tesz, amelyek egyben a reménybeli néppárti kormányzásnak, illetve a hídépítésnek a pillérjei is lesznek. A pártelnök második személyes vállalásként az európai bérkiegyenlítésért való küzdelmet nevezte meg. Ennek érdekében úgynevezett európai polgári kezdeményezés elindítását tűzte ki célul, hogy az európai bérunió a közösség alapelvei közé kerüljön. „Egyenlő munkáért, egyenlő bért!” – fogalmazta meg a Jobbik javaslatának vezérgondolatát Vona Gábor. Az európai polgári kezdeményezés elindításához, ahhoz hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést, hét uniós tagállamban egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni. A Jobbik külügyi delegációja ezért kelet-közép-európai körútra indult, hogy szövetségeseket gyűjtsön. Bulgáriában a bolgár Hazafias Front, Horvátországban a horvát fiatalok nemzeti pártja, a GO!, Észtországban az Észt Konzervatív Néppárt, illetve Lettországban a lett Nemzeti Szövetség fogadta a jobbikosokat. Szlovákiában és Romániában a Jobbikhoz köthető magánszemélyek segítenék a magyarországi ellenzéki párt kezdeményezését, Szlovéniában pedig egy új pártot alapító független országgyűlési képviselő. Március elején a lengyel Szolidaritás szakszervezet tagjaival találkozik a jobbikos delegáció.
„A kezdeményezésünk első perctől fogva nyitott fülekre talált” – közölte érdeklődésünkre Gyöngyösi Márton. Kiemelte, hogy a Baltikumban különösen fontos kérdés az európai bérkiegyenlítés problémája, ugyanis a lakosság arányában itt a legnagyobb mértékű a fiatalok elvándorlása.
„Amit Magyarországon a bérek leszakadásával megfogalmaztunk, az a Baltikum országaiban hatványozottan igaz” – jelentette ki. Gyöngyösi Márton szerint általános konklúzió, hogy mióta ezek az országok is egy neoliberális gazdaságpolitikával próbálták a felzárkózást elérni, és az életszínvonalbeli különbségeket csökkenteni – különösen az uniós tagság óta -, nemhogy közeledtek volna a nyugati életszínvonalhoz, inkább távolabb kerültek attól.
„Egy észt fiatal előtt is két lehetőség van: otthon marad és éhbérért dolgozik valamelyik multinacionális nagyvállalat összeszerelő üzemében vagy külföldre megy”
– vázolta a baltikumi valóságot a jobbikos politikus.
Gyöngyösi Márton arra figyelmeztet, hogy ha a hanyatló demográfiájú társadalmakat elhagyja a tettre kész, ambícióval rendelkező, egyetemekről kikerülő ifjúság, annak hatása pusztító lehet az adórendszerre, az egészségügyre, a nyugdíjrendszerre, és olyan összeomlást indíthat el, amelynek beláthatatlan következményei lesznek.
„Ezt a folyamatot vagy megállítjuk, vagy egész Kelet-Közép-Európának egy gazdasági-társadalmi traumával kell szembenéznie”
– szögezte le a politikus. Ugyanakkor azt is elmondta: még ha meg is történik a megfelelő korrekció, akkor is évtizedekben mérhető, amíg pozitív eredményeket lehet majd elérni.
Gyöngyösi Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérunió Nyugat-Európa érdeke is, ahol a munkaerő szabad áramlása egyre inkább feszültségeket, illetve ellenszenvet kelt a kelet-európai bevándorlókkal szemben. Továbbá szerinte az eurózóna sem lehet erős addig, amíg az a gazdaságpolitika zajlik az Unión belül, hogy a centrum folyamatosan a perifériáról szívja el az erőforrásokat.
„Ez az Unió és az eurózóna végét fogja jelenteni előbb vagy utóbb. Rövidlátó az a politika, amely továbbhalad ezen az instabilitás felé haladó úton”
– tette hozzá.
Jobbik: a Fidesz-kormány a keleti bérszínvonalat tartja fenn
Az ellenzéki párt szerint a Fidesz Brüsszelben csak hallgat, tétlenül nézik, hogy Magyarország teljesen kiürül, több százezren hagyják el az országot az alacsony bérek és a kilátástalan helyzet miatt. A Jobbik sajnálatosnak tartja, hogy a magyar bérszínvonal felzárkóztatásáért semmilyen küzdelem nincs a kormány részéről, a stratégiai szerződéseiben sem kötötték ezt ki a multinacionális cégek irányába. „A Fidesz-kormány elüldözi a magyar embereket, és helyüket az olcsó import munkaerővel kívánják pótolni” – közölte korábban a Jobbik.
A jobbikos politikus fontos távlati célnak nevezte a bérunió kapcsán azt is, hogy Kelet-Közép-Európának legyen egy olyan konkrét ügye, amelynek mentén el tud indulni az önmeghatározás útján.
„Kelet-Közép-Európának van egy sajátos sorsa, helyzete Kelet és Nyugat között. Végre egymás felé kellene fordulni, és a közös problémákra közös megoldást találni, felhagyni azzal az önsorsrontó politikával, hogy hagyjuk magunkat a nagyhatalmak által kívülről keleti, illetve nyugati irányból megosztatni és befolyásolni”
– jelentette ki.
Gyöngyösi Márton elmondta: a közeljövőben egy konferenciát szeretnének összehívni Budapesten, és egy ünnepi aktus keretében, egy nemzetközi sajtótájékoztatón jelentenék be az európai béruniót kezdeményező beadvány elindítását.
Ukrajnának a függetlenség jelenthetné a jövőt
A Jobbik Oroszországgal kapcsolatos álláspontja is téma volt Észtországban és Lettországban. Gyöngyösi Márton szerint érthető módon a Baltikum nagyon érzékeny az Oroszország-témára. Az ellenzéki párt delegációjának azonban sikerült megértetni a partnereikkel, hogy a Jobbik pragmatikus álláspontot képvisel, és a hatalmi központok közötti érvényesülés lehetőségében hisz. Ukrajna kapcsán a Jobbik beszámolt arról, hogy a magyar álláspontot a Kárpátalján élő 150 ezer magyar sorsa határozza meg. A magyar kisebbség ugyanazokkal a nehézségekkel küzd Ukrajnában, mint az orosz. Ki van téve a kijevi központosító törekvéseknek és soviniszta elképzeléseknek. Ezek Ukrajnát nem közelebb hozzák az európai normákhoz, hanem inkább messzebb viszik. Gyöngyösi Márton szerint Ukrajnának az az igazi tragédiája, hogy a Kelet és a Nyugat szorításában nem találja meg mozgásterét, a függetlensége óta nem volt egyetlen egy pillanata sem, amikor kizárólag ne Moszkvából, vagy Washingtonból irányították volna a kijevi politikát, illetve gondolkodást. A Jobbik politikusának meggyőződése, hogy Ukrajnának az jelentené a jövőt, ha független politikát tudna folytatni, és integrálódna abba a Kelet-Közép-Európába, amely egy önálló identitással rendelkezik. Egyelőre ez az alternatíva még nem létezik, de Gyöngyösi Márton szerint a béruniós kezdeményezés ennek szerény első lépése lehetne. „Fontos, hogy meghaladjuk az etnikai problémákat, és tudjunk ezen túl is gondolkodni. Különben elsöpri ezt a térséget a nagyhatalmak geopolitikai játszmája” – szögezte le a politikus.
forrás:alfahir.hu
