hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
A Migrációkutató Intézet szerint ha az Európai Unió Bírósága március 7-én helybenhagyja főtanácsnoka, Paolo Mengozzi álláspontját, az uniós tagállamok kötelesek lesznek humanitárius vízumot kiadni bármely válságövezetből jelentkező harmadik országbeli állampolgárnak, ami nem csupán a menekültügyi politikában szükséges fordulatot akadályozná, hanem “megrengetné” az unió egészét.
Az intézet szerdán közzétett elemzésében az áll: Paolo Mengozzi szerint a tagállamoknak humanitárius vízumot kellene kiadniuk, ha komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető, hogy a megtagadás a nemzetközi védelemre váró személyeket kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak tenné ki. Álláspontjuk szerint ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az a tagállam, amelynek külképviseletén egy harmadik országbeli állampolgár menedékjogi kérelem benyújtása miatt vízum kiadását kéri, köteles lenne ezt megtenni. Ezért – olvasható az elemzésben – a világ válságzónáiban élő emberek “egy repülőjegy birtokában szabadon beutazhatnának az Európai Unió területére azért, hogy menedékjogi kérelmüket benyújthassák“.
A Migrációkutató Intézet ismertette, az ügy előzménye egy szír család vízumkérelmének elutasítására vonatkozó per, amely jelenleg is tart Belgiumban. 2016-ban egy Aleppóban élő szír házaspár, valamint három kiskorú gyermekük Belgium bejrúti nagykövetségén vízumkérelmet terjesztett elő, az EU vízumkódexe alapján korlátozott területi érvényességű vízum megszerzésére, azért, hogy a család menedékkérelmének belgiumi előterjesztése miatt elhagyhassa az ostromlott Aleppó városát, és belga területre utazhasson. A belga idegenrendészeti hivatal elutasította a család kérelmét, a család pedig az EU bíróságához fordult.
Felhívták a figyelmet arra, hogy bár az ügyben a végső döntést a bíróság hozza meg, a főtanácsnoki véleménynek rendszerint komoly súlya van a határozat meghozatalakor. Az intézet értékelése szerint a tagállamok szempontjából a döntés legfontosabb következménye a menekültügyi politikára gyakorolt hatás lesz. Kifejtették: ha kötelező lenne a tagállamoknak humanitárius jellegű vízumot kiadniuk, akkor a külképviseleteken keresztül egy új jogi csatorna nyílna a válságövezetekben élő harmadik országbeli állampolgároknak. “Ezzel az Európai Unió tagállamainak eddigi erőfeszítései kútba esnének, fölöslegessé válna az EU-török megállapodás, a balkáni útvonal lezárása, a dublini rendelet reformja, illetve az áttelepítésről és áthelyezésről folytatott diplomáciai alkudozás” – hangsúlyozták.
Azt írták: egyes migrációs szakjogászok szerint a főtanácsnok indítványa “jogilag helyes, azonban politikailag elhibázott”, mivel a döntés következményeire az EU nincs felkészülve. Mások szerint ha a bíróság hasonló következtetésre jut, mint a főtanácsnok, akkor “romokban heverne az európai menekültügyi politika egész intézménye”, és ez a következő pár év választásait is befolyásolná: Európa-szerte előtérbe kerülnének a szélsőségek.
(MTI)
