hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
A törvényesített és a rendszerszintű korrupció iskolapéldája a magyar letelepedési kötvényprogram – állapította meg a Transparency International Magyarország (TI) és az Investment Migration Council közös tanulmánya. A dokumentum szerint a letelepedési államkötvények átláthatatlanul működő kereskedő cégeket gazdagítanak, Magyarország azonban egyetlen fillér haszonra sem tesz szert.
Leginkább a letelepedési kötvényeket forgalmazó, többségében offshore cégek járnak kimondottan jól a konstrukcióval. Írja az mno.hu
Ezek a vállalkozások jegyezhetik le a 300 ezer eurós kötvényt, kapják a külföldi által fizetett 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat, és a magyar adófizetők révén még 29 ezer eurós kamathoz is jutnak. Vagyis egyetlen, 93 millió forintos kötvény értékesítésén a Fidesz-közeli offshore cégek 23-28 millió forintot keresnek, ami elképesztően magas, közel 30 százalékos jutaléknak felel meg. Ez százszor magasabb összeg az állampapírpiacon megszokott átlagos jutalékokhoz képest. (A globális szereplők, mint a Deutsche Bank és a Goldman Sachs egyébként 0,3 százalékos haszonnal forgalmaztak korábban magyar államkötvényeket.)
A közel négy éve működő program során eddig 4700 papír lelt gazdára. Családtagokkal együtt mintegy 16 ezer, az Európai Unión kívülről érkező bevándorlónak adott a kormány állandó letelepedési engedélyt és szabad mozgási lehetőséget a schengeni övezetben.
Az offshore cégek eddig 115-130 milliárd forintot kerestek a programon, amelyből mintegy 42 milliárd forint közpénznek számít. – Az egyetlen magyarországi bejegyzésű cég kivételével a közvetítő vállalkozásokat offshore paradicsomokban regisztrálták, ezért aligha feltételezhető, hogy ezek a társaságok Magyarországon adót fizetnének a tetemes bevételeik után – emelte ki Ligeti Miklós. A TI Magyarország jogi vezetője szerint a letelepedési államkötvényprogram a magyar állam megbízhatóságát aláásó rendszerszintű korrupció terméke.
– Azt nem lehet tudni, hogy kik állnak a közvetítő vállalkozások mögött, vagyis az Országgyűlés nem érvényesíti az alaptörvény azon előírását, miszerint nemzeti vagyont csak átláthatóan működő szervezetre lehet bízni – tette hozzá Ligeti. Márpedig a közvetítő vállalkozások bevételének tetemes hányada a magyar államtól kapott közpénzből származik.
Nagy Boldizsár szerint az Országgyűlés gazdasági bizottságának privilégiuma a közvetítő vállalkozások kijelölésére vagy kizárására aligha egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, különösen, hogy az eljárás nem átlátható, jogorvoslat pedig nincs. A letelepedési államkötvényekre vonatkozó törvények megalkotása egyébként is hemzseg a szabálytalanságoktól, gyakran érdemi vita nélkül fogadják el őket.
A közvetítő vállalkozásoknak az Országgyűlés gazdasági bizottsága adott engedélyt, ebben a testületben is a Fidesz képviselői vannak többségben. A programot Rogán Antal jelenlegi kabinetminiszter még 2012-ben a gazdasági bizottság elnökeként kezdeményezte, és ő nyújtotta be a parlamentnek az ezt lehetővé tevő jogszabályt.
