hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Van olyan párt, amelyiknek a kommunikációja kimerül a Soros-migráns-rezsicsökkentés-KGBéla négyese által bezárt, 70-es IQ-n felül már nem sok mindent megmozgató elcsépelt panelekben. Aztán vannak olyanok is, akik csak fütyülni tudnak (mint a fába szorult féreg…). Mi meg örülünk annak, ha a minket érdeklő kérdésekre végre választ is kapunk valakitől. Ismét a készségesen rendelkezésünkre álló Ander Balázst, a Jobbik Dél-Somogyban élő országgyűlési képviselőjét kérdeztük olyan dolgokról, amelyek bizton érdekelhetik a térség közélet iránt érdeklődést mutató polgárait is.
HDS: – Nem félnek attól, hogy megint kihúzzák a gyufát, amikor azt követelik, hogy az államtitkárok és helyettes államtitkárok száma “a feltétlenül szükséges szintre korlátozódjon”? Sok befolyásos embert haragítanak ezzel magukra…
Ander: – Roppant mód sajnálni tudjuk, ha az érzékeny lelkű politikai komisszárok megsértődnek… Csakhogy mára ezek a posztok legális kifizetőhelyként működnek “a siserahadhoz tartozóknak”, akik nem végeznek érdemi munkát. Igenis, a Jobbik az államapparátus csökkentését sürgeti, egyebek mellett az államtitkárok és helyettes államtitkárok számának korlátozását kéri.
HDS: – Kaphatunk pontos számot erről az önök állítása szerint felduzzasztott apparátusról?
Ander: – Már a miniszterek mellett 56 államtitkár, 108 helyettes államtitkár és további biztosok és megbízottak dolgozik.
HDS: – Jó munkához ember is kell, nem?
Ander: – Azt látni kell, hogy még a Gyurcsány-Bajnai-kormányokhoz képest is 2-3-szoros a létszám, pedig még azon is lehetett volna karcsúsítani.
HDS: – Ez a karcsúsítás mennyiben érintené a közszférát?
Ander: – A kettőt ne keverjük! A kormányzati szinttel szemben, mi a közszféra alacsonyabb szintjein dolgozók béremelését sürgetjük.
HDS: – Az úgynevezett földesúradó kapcsán mondták, hogy a Jobbik keményen megadóztatná a politika közeli vagyonos üzletembereket. Meglehetősen populistának hangzó ígéret.
Ander: – Populista, de nem demagóg. A nép pártján állva meg is fogjuk ezt lépni. A Jobbik kormányra kerülése esetén kőkemény adók formájában szerezné vissza a politika közeli vagyonos üzletemberektől az általuk “ellopott pénzeket”. Jó, ha felvéssük ezeket a számokat: ma Magyarországon éves szinten átlagosan 400 milliárd forint közvetlen kárt okoz, hogy a politikusokhoz kötődő gazdasági holdudvar szétlopja az országot. Nem lenne ennek a pénznek jobb helye?
HDS: – Van néhány tippem, hogy melyik érdekkör megadóztatására gondolnak.
Ander: – A párt kormányra kerülésekor azonnal benyújtaná a “földesúradó” tervezetét, amelynek köszönhetően Mészáros Lőrinc, Habony Árpád és a hozzájuk hasonló üzletemberek néhány év alatt elveszítenék vagyonuk jelentős részét. Efelől mindenki legyen nyugodt.
HDS: – Meddig nyúlnának vissza, milyen limitet húznának?
Ander: – A törvény 2002-ig nyúlna vissza, azaz nemcsak a Fideszhez közeli milliárdosokra, hanem a szocialista és szabad demokrata kormányok idején szerzett vagyonokra is kiterjedne. A javaslat a 300 millió forint feletti vagyonra terjedne ki, visszaszereznék az állami földbérletek révén szerzett pénzeket, valamint gondoskodnának arról is, hogy a vagyont ne lehessen feldarabolni a családtagok között. Higgye el, jobb helyen lesz ez a pénz az oktatás vagy az egészségügy területén.
HDS: – Most akkor mindenki retteghet, jön az új padláslesöprés?
Ander: – Szerintem világosan fogalmaztam. A tervezet a tisztességes vállalkozók vagyonosodását nem veszélyeztetné, ismétlem, a befolyt pénzt az oktatásra és az egészségügyre fordítanák.
HDS: – Mennyire lehet majd mindezt a valóságban is érvényesíteni, hiszen önök pont most kezdeményezték az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének meghallgatását a parlament igazságügyi bizottságában. Miért van erre szükség?
Ander: – Véleményünk szerint a szervezeten belül káosz kezd uralkodni, miután több bíró jogi fórumokon támadta meg az integritási szabályzatot. Az ügyben Handó Tünde válaszaira kíváncsi a párt.
HDS: – Nem hiszem, hogy az olvasók többségének tudnia kellene, hogy miről szól ez a történet.
Ander: – Az ítélőtáblákon, törvényszékeken integritási megbízottak dolgoznak, akiknek a szabályzat érvényesülésének nyomon követése a feladatuk. Ez nem a demokráciát idézi. De azt is mondjuk, hogy a korrupció kizárását célzó szabályzat egyes passzusait sarkalatos törvényben kellene előírni. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az OBH mindenkori elnöke értékeinek, elveinek való megfelelést várják el a bíráktól. Ez messze van a függetlenségtől.
HDS: – Sok visszajelzést kaptunk a béruniós programjukkal kapcsolatban. Azt tudjuk, hogy megalakult az európai béruniót kezdeményező polgári bizottság, amely jobbikos kezdeményezésre az európai béruniót tűzte ki céljául.
Ander: – Így igaz. Ahogy a minap önöknek is elmondhattam, mivel az árak uniója már megvalósult az EU-ban, a cél, hogy a béreké is megvalósuljon, s ezáltal a munkaerő szabad áramlása jog legyen és ne kényszer.
HDS: – Egy 8 tagú polgári bizottság indítja útjára azt az európai polgári kezdeményezést, amely az unió alapokmányaiban rögzítené az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét. Lehet tudni valamit ennek összetételéről?
Ander: – A testületnek a magyar mellett észt, lett, horvát, szlovák, lengyel, román és bolgár tagja van, ők politikai pártot, szakszervezetet, illetve civil szervezetet képviselnek.
HDS: – Miért pont ők? Miért nem osztrákok, németek, vagy franciák?
Ander: – Ezek az országok közös múltra tekintenek vissza, a politikaival szemben a gazdasági, szociális és társadalmi rendszerváltás közel három évtizede nem valósult meg. A régió országai nem felzárkóztak, hanem leszakadtak, és ez az uniós és nemzeti politikai elitek közös szégyene.
HDS: – Általános Közép- és Kelet európai bajnak tűnik, hogy ma az itteni országok minden fiatalja előtt két lehetőség áll: vagy elvándorol nyugatra, vagy eladósodik hazájában.
Ander: – Jól látja. A meghívottak valamennyien a gazdasági indokokkal motivált elvándorlást nevezték országuk legnagyobb problémájának. Egyébként a béruniót egyszerűbb lenne egy kormánynak érvényre juttatni az EU legfőbb döntéshozó szerveiben, de a feleknek nem áll érdekükben, hogy ezzel érdemben foglalkozzanak…
HDS: – Mik a következő lépések?
Ander: – Az Európai Bizottságnak 60 napja van a kezdeményezés elbírálására, s ha jóváhagyja, 1 éven belül 1 millió aláírást kell összegyűjteniük.
HDS: – Összejön ennyi aláírás?
Ander: – Simán! Mi ott leszünk az utcán, gyűjteni fogok én is.
HDS: – A nemzetközi porondról térjünk kicsit vissza a hazai vizekre. Vona Gábor, a Jobbik elnöke hétfőn a parlamentben az ügynöklisták nyilvánosságra hozásáról kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt. “Tisztában vagyok azzal, hogy ön a katonaévei alatt kapcsolatba került a szolgálatokkal” – fogalmazott. A miniszterelnök erre válaszul kijelentette: “természetesen a másik oldalon álltam, mi, akik itt ülünk, a másik oldalon álltunk, bennünket üldöztek, bennünket hallgattak le”. “Nem működtünk együtt semmifajta állambiztonsági szolgálattal” – húzta alá. Kósa Lajos erre azt mondta: Vona Gábort minden bizonnyal hamisított dokumentumokkal vezették meg.
Ander: – Ha Kósa Lajos úgy véli, ügynökügyben hamisított dokumentumok kerültek nyilvánosságra, akkor tegyék tisztába az állambiztonsági múltat. A Jobbik régóta követeli, hogy a Fidesz-KDNP támogassa az ügynökakták nyilvánosságát!
HDS: – Önök a pártjuk által lengyel mintára készített, az ügynökakták nyilvánosságát célzó javaslattal folyamatosan bombázzák a kormánypártokat, mondván, hogy ezért a 27 éves morális adósságért a legfőbb felelős a Fidesz és Orbán Viktor.
Ander: – A baloldaltól nem is várunk kitörő örömöt, de az, hogy a magát fennen antikommunistának valló Fidesz folyton folyvást elkaszálja az ez irányú javaslatokat, az nagyon elgondolkodtató. Pedig ezzel a lépéssel lezárható lenne az “úgynevezett” rendszerváltás egyik legfontosabb, máig megoldatlan problémája.
HDS: – Milyen körre terjedne ki az átvilágítás?
Ander: – Szerintünk az egész állambiztonsági múlt minden titkosított dokumentumát – beleértve az ügynöklistákat, hatósági adatokat – kutathatóvá, megismerhetővé, a teljes nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. Mivel pedig mind a náci, mind a kommunista rendszerek bűncselekményeit vizsgálni kell, ezért javaslatuk az 1944. március 19. és 1989. október 23. közötti időszakra vonatkozik.
HDS: – A jobbikos javaslat létrehozná a Nemzeti Emlékezet Intézetét, amelynek egyebek mellett külön ügyészsége lenne. Miért van erre szükség?
Ander: – Azért, mert a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a törvényi jogköre miatt csak “porhintés” és nem biztosít nyilvánosságot. A lényeg, hogy elérhetővé tennénk, ki kiről gyűjtött adatot, kit próbáltak beépíteni az illető környezetében, illetve ki játszott szerepet a megfigyelésben vagy jelentésben.
HDS: – A politikusok, közszereplők esetében eleve minden releváns információt fel kellene tárni és nyilvánosságra hozni?
Ander: – Bizony. A lusztrációt megalapozó nulladik lépés az az indítvány, amelyek később alaptörvény-módosítással egészítenének ki. Ebben szerepeltetnénk a választhatóságra vonatkozó, kizárásra okot adó passzusokat.
H.D. – P. R.
