hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
A jobbik Munkavállalói Érdekvédelmi Munkacsoportjának vezetője, a párt Somogy megyei országgyűlési képviselője, Ander Balázs tegnap ismét felszólalt a parlamentben.Meg is osztjuk olvasóinkkal az ellenzéki honatya facebook-oldalán tett bejegyzését és a hozzá tartozó videót.
Tegnap, késő este elmondott felszólalásomban ismét a hazai munkavállalók helyzetének tarthatatlanságára igyekeztem felhívni a kormánypárti döntéshozók figyelmét. S azt is elmondtam, hogy egy Jobbik-kormány milyen más viszonyulással fordulna a dolgozói érdekvédelem felé.
MIT ÉR A MUNKÁS, HA MAGYAR?
A magukat baloldalinak és szociálisan érzékenynek, vagy nemzetinek-polgárinak és szabadságharcosnak hazudó eddigi kormányok stratégiai partnerséget kötöttek a multinacionális cégekkel valamint saját milliárdosaikkal, ezzel szemben viszont stratégiai cselédséget kényszerítettek a magyar munkavállalókra.
Futószalagon ment a pénz a multikhoz, hiszen a szocialista éra alatt 4,6 millió (elnézést a milliárdos nyelvbotlásért…), a Fidesz-kormányzat idején már 43%-kal több, 6,6 millió forintot kaptak minden egyes megteremtett munkahely után a multinacionális cégek. 2016-ra ez az összeg már 11,4 millióra nőtt, míg volt olyan energiaital-gyártó cég, amelyik 22 millió forintot kapott minden egyes munkahely után. Mikor álmodhat ilyenről egy hazai kkv?
Ezzel párhuzamosan leépítették a magyar munkavállalói érdekvédelmet, hiszen míg a 2000-es évek elején 20 százalékos volt a szakszervezeti lefedettség, addig ez mára 8% alá csökkent (szemben a szerencsésebb helyzetű országok 80 százalékos arányával); a kollektív szerződéssel való lefedettség nálunk mindössze 25 százalék körül mozog, egyes skandináv államokban viszont akár 2/3 is lehet.
Ennek eredményeként a védelem nélkül maradt, sokszor lélektelen munkaerőállatnak tekintett magyar dolgozók munkakörülményei is egyre romlottak. Ezt bizonyítja a munkahelyi balesetek elborzasztó statisztikája, amely szerint az elmúlt években 17.000-ről 23.000-re nőtt a bejelentett munkahelyi balesetek száma. A közúti – tehát állami cégnél alkalmazott – dolgozók esetében ez a romlás 100 százalékos. Így máris érthetővé válik a szláv gyökerű munka szó eredeti jelentése, ami nem más, mint: kín, fájdalom, gyötrelem, szenvedés.
Valószínűleg ezt az etimológiát vették alapul a fideszes urak akkor is, amikor rabszolgatörvénykönyvvé alakították a Munka Törvénykönyvét, amikor azt gondolták, hogy ennek az országnak az a fő tőkevonzó képessége, hogy a hazai munkás olcsó, és jogfosztottsága okán fát lehet vágni a hátán…
Szerintünk viszont a nemzet legfontosabb erőforrását nem megnyomorítani, elüldözni, hanem megbecsülni kell!
Sajnos a valóság más képet mutat, hiszen a nettó szlovák minimálbér egyharmaddal magasabb a magyarnál, s ráadásul a minimálbéren való foglalkoztatás ott csupán 120.000 embert, nem pedig több mint egymillió alkalmazottat érint, mint nálunk. Az egy főre jutó fogyasztás tekintetében pedig Románia is beérte hazánkat, hiszen a Big Mac-index alapján egy órányi munkával ugyanannyi Big Mac-et lehet vásárolni Bukarestben, mint Budapesten…
Márpedig elhasznált, kiégett, beteg munkavállalókkal nem lehet sikeres országot építeni. A humánerőforrás-katasztrófa így elkerülhetetlen.
A munkavállalói érdekvédelmet meg kell erősíteni, ezért amennyiben felhatalmazást kap, a Jobbik-kormány valódi egyeztetést, igazi párbeszédet kínál a szakszervezeteknek. Jogi védelmet fogunk adni a szakszervezeti vezetőknek, a szakszervezetek pedig komoly munkaügyi ellenőrzési jogkört kapnak, továbbá hangsúlyos szerep jut majd nekik az oktatás, tovább- és átképzések terén is. Hiszen nagyon fontos kérdés, hogy biorobotok, összeszerelő bérrabszolgák, vagy tudással versenyző, innovatív nemzet leszünk.
A Jobbik igazságos, élhető, versenyképes Magyarországot akar! Mert mi hiszünk a magyar dolgozókban és a szívvel-lélekkel végzett munkában!
