Minden kék szeműnek közös az őse?

Bőrünk, hajunk és szemünk színének kialakításában egy melanin nevű pigment játssza a főszerepet. Attól függően, hogy mennyi termelődik belőle szervezetünkben, lesznek színeink világosabb vagy sötétebb tónusúak.

A szemszín esetében ha a szivárványhártya (iris) melanintartalma nagy, akkor barna lesz a szem, ha kevesebb, akkor zöld vagy kék. Azt az állapotot, amikor egyáltalán nem termelődik melanin a szervezetben, albinizmusnak nevezzük, ilyenkor a szemfenéken futó erek tetszenek át a festékmentes szivárványhártyán, ezért a szem vörös lesz.

A melanin termelődésének szabályozásban kulcsszerepet játszik az OCA2 nevű gén. Amennyiben rendesen működik, sok melanin képződik, és a szem barna lesz. Mutáció révén azonban működése korlátozódik, a melanin mennyisége csökken, így kék szemszín alakul ki.

A Koppenhágai Egyetem Sejtes és Molekuláris Gyógyászati Részlegének kutatói ezt a gént vizsgálták nyolcszáz kék szemű embernél. A vizsgálati alanyok egymástól távoli országokból származtak, volt köztük dán, török és jordániai lakos is.

A kutatók a mitokondrium nevű sejtalkotóban lévő DNS-t tanulmányozták, amely csak anyai ágon öröklődik. Megfigyelték, hogy az OCA2 gén közelében lévő DNS szakasz ezeknél az embereknél nagyon nagy hasonlatosságot mutat.

A változatlan formában továbböröklődő DNS-szakaszokat haplotípusnak nevezzük. Mivel a DNS-szakaszok idővel átrendeződnek, ha emberek egy csoportjánál hosszú, megegyező haplotípusokat látunk, az egyrészt arra utal hogy ezek az emberek közös őstől származnak, másrészt pedig arra, hogy ez a közös ős viszonylag nem túl régen élt.

A kutatók vezetője, Hans Eiberg a megfigyelt genetikai hasonlóság alapján úgy véli, hogy a vizsgált személyek – egy kivételével – közös őstől származnak, aki kb. 6000-10000 évvel ezelőtt élt. A nyolcszáz vizsgált személy között ugyanis csak egyetlen személynél nem volt megfigyelhető a jellegzetes haplotípus, azonban neki a szemszíne sem mindennapi: kék alapon egy barna folt látható mindkét szivárványhártyáján.