hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Donald Trump 2017 január végén lépett hivatalba az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökeként. Az biztos, hogy még soha nem volt ilyen vezetője Amerikának, de mit csinált eddig? Háttérbeszélgetések után bemutatjuk, hogy mi történt az elmúlt egy évben, elsőként az amerikai belpolitikában, röviden. Donald Trump elnökségének első éve, I. rész.
A helyzet jobb annál, mint amit közvetlenül a választások után vártunk. Itt nem feltétlenül Trump teljesítményére kell gondolni, hanem a politikai rendszer stabilitására. Amikor kiderült, hogy az üzletember lesz a következő elnök, sokan arról vizionáltak, hogy itt az armageddon, összeomlik Amerika, de ez nem jött be. Látható, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere jól működik.
Donald Trump kampánybeszéd közben, 2016 (fotó: Wikipedia)
A legnagyobb kudarc az Obamacare visszavonásával kapcsolatos bénázás, például 2017 nyarán hét republikánus szenátor is átszavazott ebben a témában a demokratákhoz. Az adócsökkentés ügyében már látszott, hogy megértették a hibákat, megtanulták a leckét, így át tudták vinni ezt a módosítást, ami a Trump-kormány eddigi legnagyobb sikere. Ez már csak azért is különösen fontos volt, mert a republikánusok nagyjából húsz éve ezt akarták.
Persze, ha valaki csak a New York Timesból tájékozódik, akik szerint minden rossz, amit Trump csinál, rögtön más lesz a kép. Az embereket valójában nem az érdekli, hogy mekkora a gazdagok jövedelme és mekkorák az egyenlőtlenségek. Ezek absztrakt dolgok, amik főleg a baloldali aktivistákat mozgatják meg. Az átlagot inkább az foglalkoztatja, hogy mekkora a fizetése és abból mennyit kell leadóznia. Ha többet visz haza, mint előtte, akkor örül. Az adócsökkentés ebből a szempontból kézzelfogható változás, annak minden árnyoldalával együtt, például a vitával, hogy most akkor ezzel valójában melyik rétegek járnak a legjobban. Ennek a változásnak van vállalati része is, ami új befektetéseket, új munkahelyeket teremthet.
Választási ígéretek
A legnagyobb ígéretei Trumpnak kicsit szimbolikus ügyek is. Ilyen a mexikói határra tervezett fal ötlete, az adócsökkentés, a menekültkérdés (most épp feloldották a tilalmat) vagy az infrastruktúra fejlesztés – bár utóbbit már kezdi elfelejteni a közvélemény. Valamit sikerült már megvalósítania, valamit még nem, de az a kérdés, hogy ez még számít-e?
Az amerikai-mexikói határ (fotó: Wikipedia)
A 2016-os választás inkább érzelmi alapon zajlott, az olyan racionális politikai gondolkodás, mint az ígéretek számonkérése egyre kevésbé jellemző Amerikában. A jelenlegi közhangulat sem arról szól, hogy visszatérne a racionalitás a közéletbe. Ha az ideológiai ügyeket végig tudják vinni Trumpék, azzal már boldogok lesznek valószínűleg.
Támogatottság
A Gallup alacsony, 39 százalékos támogatottságot mért az elnöknek egy év után. Ez azért lehet fontos, mert idén jönnek a félidős választások.
Arról megoszlanak az elemzői vélemények, hogy ez miről fog szólni. Lehet, hogy inkább a helyi sajátosságok fogják eldönteni a körzeteket, de a demokraták arra fognak törekedni, hogy ez egy Trumpról szóló népszavazássá váljon, mert akkor lehet esélyük. A Trump-ellenességhez könnyebb támogatókat találni, mint más témákhoz. Egyelőre viszont az látszik, hogy a demokraták a saját szavazóikban élő elégedetlenséget nem tudják meglovagolni, a republikánusok viszont kitartanak Trump mellett.
Az sem biztos, hogy elnöki szempontból fontos lesz ez a választás. A képviselőházat valószínűleg nem fogják elveszíteni, úgy vannak megrajzolva a szavazókörzetek, hogy legalább a felüket, de inkább többet, akkor is hoznak, ha egy háromlábú macskát indítanak a demokrata jelölt ellen. A gerrymandering nem magyar találmány, sőt, máshol sokkal hatékonyabban csinálják.
A szenátusban inkább vannak billegő sztorik, bár most csak egy részét választják újra a szenátoroknak. Több demokrata indul, mint republikánus. Még ha buknak is Trumpék, a képviselőházban náluk lesznek a költségvetéssel kapcsolatos ügyek.
Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a demokratáknak a Trump-ellenesség, míg a republikánusoknak az adócsökkentés lehet az egyik fő kampánytéma.
Trump azért nehéz ellenfél, mert szinte mindennap jön valami új tőle, így nagyon nehéz követni, gyakorlatilag csak reagálni lehet rá, kezdeményezni mellette nem igazán. A demokratáknak most azzal is meg kell küzdeniük, hogy visszajöjjenek abból a nagyon baloldali pozícióból, ami a pártban mainstream lett, ezt például Bernie Sanders és Elizabeth Warren képviseli. Ők a demokraták baloldala, de az egyetemista keménymagon kívül nehéz új támogatókat megnyerni ezzel a vonallal.
Fire and Fury
A közelmúltban jelent meg a Fire and Fury: Inside the Trump White House (Tűz és harag: Trump Fehér Házának belsejében) című könyv, amiből gyakorlatilag botrány lett, Trump meg is próbálta letiltani, de nem sikerült.
Igaz ugyan, hogy érdekes sztorik vannak benne, például hogy hány tévéje van az amerikai elnöknek, vagy miért eszik a Mekiben, de nagyjából ennyi a történet. Azt eddig is tudtuk, hogy Trump egy nagyszájú bunkó, ahogy gyakorlatilag azt is, hogy minden nővel lefekszik, aki hajlandó vele lenni, akkor is, ha nem a felesége az illető.
Kevés újdonságot tartalmaz a könyv, így nagy megfejtések sincsenek benne, kicsit olyan, mintha valaki az összes, Trumppal kapcsolatos hírt egymás után összeírta volna.
Cikkünk második részében az amerikai külpolitikát nézzük át Donald Trump elnökségének első éve után.
