Kalandozás a bezárt boltok földjén.
Oldalunk is leközölte azt a plakátot, amin a Jobbik somogyi országgyűlési képviselője, Ander Balázs az eheti – szám szerint 11 – fórumát hirdette. Tisztelettel viszonyulunk ahhoz a már-már megszállott küldetéshez, amellyel az ellenzéki honatya a kistelepülések ügyét próbálja képviselni. Külön tetszik, hogy nem csak a kampányidőszakban, hanem, mint azt az általunk is megosztott korábbi beszámolói, és a vele készített interjúink is bizonyítják, elejétől fogva járja a vidéket, s hol a polgármesterrel, hol a közmunkásokkal, hol a falusi kisbolt eladójával, vagy a kocsmárossal beszélget a halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorított térség problémáiról.
HDS: – Ha csak szavazatra akar vadászni a politikus, akkor nem sok értelme van egy alig száz fős faluba ellátogatni. Ön mégis megteszi…
Ander: – Képviselővé válásom óta azt mondom, hogy minden aprófalu egy-egy végvár a vidék megtartásáért folytatott harcban. Valóban nem az aprófalvakban lehet nagy szavazatmennyiséget kaszálni, de akkor sem írhatjuk le ezeket a kicsiny községeket! Választókerületünk 77 települése közül legkevesebb 33-ban nem éri el a népesség az 500 főt. Ezekben a községekben alig 8000 lélek lakik, tehát kevesebben, mint Nagyatádon vagy Barcson. De ha ezekben az aprófalvakban csak egy ember is érdeklődik a politika iránt, akkor nekem kutya kötelességem elmenni, és válaszolni a kérdéseire, meghallgatni a véleményét. No meg első kézből látni, hogy mi is a helyzet. Az utcakép sok mindent elárul. Egykettőre eldől, hogy igaza van-e a kormányzati propagandaplakátoknak, vagy éppen bődületes bajok vannak…
HDS: – Van olyan megye, ahol kvázi hűségesküt iratták alá a polgármesterekkel a kormánypártok mellett. Hogy fogadják? Mi errefelé a tendencia?
Ander: – Polgármestere válogatja. Nyilván van olyan teleülésvezető, amelyiktől semmiféle visszajelzés nem érkezik, amelyik nem ér rá, hogy találkozzunk, vagy éppen még egy helyiséget sem biztosít, mondván, ott senkit sem érdekel a Jobbik vagy jómagam… De van olyan kormánypárti színekben politizáló polgármester is, akit nagyra tartok, és kifejezetten jót tudtunk most is beszélgetni.
HDS: – Ezt most tényleg leírhajuk? Nem lesz belőle baja?
Ander: – Nyugodtan leírhatja. A Jobbik nem a Fidesz. Nem törzsi mentalitás vezérel bennünket. Csak azért nem fogom és nem is kell a másikat utálni, mert más színekben focizik. Ami jó, ami tiszteletre méltó, az akkor is elismerést érdemel, ha nem a mi pártlogónk alatt “követik el”.
HDS: – Szokatlan hozzáállás, de haladjunk sorjában! Hétfőn Hencsén és Kúkúton járt. Mi az, ami leginkább megfogta?
Ander: – A rezignált panasz, hogy arrafelé minden föld jóformán egy kézben van. A napszám pedig, most figyeljen, sokszor alig éri el a 3000 forintot. Ez nem más mint a cselédvilág visszatérte, a 21-ik századi feudalizmus. De ahogyan a kőkúti polgármester asszony megállapította, sokszor igen nagy gond van a felnövekvő generáció tanuláshoz, szakmaszerzéshez való hozzáállásával is. A nyomor újratermelődik, sokszor nincs olyan szülői minta sem, ami pozitív példaként állhatna a gyerekek előtt. Így viszont csak a kilátástalanság erősödik…
HDS: – Kedden a kormánypártok miatt sikertelen rendkívüli parlamenti ülésről hazajövet tartott fórumot Rinyakovácsiban és Gigén. Arrafelé mi a helyzet?
Ander: – Ha valaki veszi mondjuk a fáradtságot és elmegy a Rinyakovácsi faluvégre, akkor jól láthatja a vidék pusztulását. A szegénység kézzel tapintható. Aki mást mond, az hazudik. Viszont Gigében, ahol nyolcvan éve még 1200 ember élt, mostanra, a teljesen átalakult etnikai viszonyok mellett, sajnos már 400 sem, egy nagyon szép meglepetés ért, hiszen a tíz gyermekkel és már négy unokával büszkélkedő Tamás család nagy része is megtisztelte a lakossági fórumot. A kemény munkája mellett 11 hektár földet becsülettel megművelő családfő és felesége nemzeti érzelemre nevelik gyerekeiket, akiknek elképesztő, de már többször volt konfliktusa mondjuk egy-egy Nagy-Magyarországos póló miatt. Mintha saját hazánkban szégyellni kellene, hogy magyarok vagyunk! Normális országban ilyen soha nem fordulhatna elő! És ha a Jobbik kerül kormányra, akkor nem is fog! Jogos, hogy senkit se vegzáljanak származása miatt, ne érje hátrányos megkülönböztetés identitása miatt. A magyarokat sem…
HDS: – Szerdán Heresznyére és Bélavárra látogatott. Ott sem jobb a helyzet?
Ander: – Noha polgármester urak igyekeznek, de csodát ilyen körülmények között ők sem tudnak tenni. Az ilyen kicsi – összesen csak hatszázan laknak a két faluban – községek panaszai a mindent központosítani akaró kormányzatnál süket fülekre találnak. A földek jelentős része itt is egy-két ember kezén van. Munka alig. De ha van is, akkor többnyire abból is csak hó végéig lehet tervezni. Általános vélekedés, hogy a rendszerváltás zűrzavarában tönkre tettek szinte mindent, amire alapozni lehett volna ezeknek a településeknek a jövőjét.
HDS: – Ez eddig sem volt titok. A kérdés az, hogy van-e lehetőség egy jobb irányra?
Ander: -Ha nem lenne, akkor el sem mentem volna. A Jobbik által képviselt agrárpolitika igenis lehetőséget adna arra, hogy a vidék kitörjön abból a depressziós nyomorból, amibe beletaszították. Nem egyik pillanatról a másikra. De igenis lenne mód arra, hogy megmentsük ezeket a falvakat a jelen folyamatok mellett törvényszerűen bekövetkező lesüllyedéstől.
HDS: – Nyugatabbra, Porrogszentkirály és Iharos felé sem naposabb az élet?
Ander: – Számukra azért nagy könnyebbség, hogy a sokkal több lehetőséget biztosító Nagykanizsa jóval közelebb van, mint például Barcs. Persze mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne lenne gondból elég. Hál’ Isten, az iharos Szent László Király Lovagrendet is vezető Horváth Győző polgármester urat nem olyan fából faragták, hogy csak olyan könnyen feladja.
HDS: – Érezhetően elismeréssel szól a személyéről, pedig nem jobbikos polgármesterről van szó.
Ander: – Nézze, felőlem – s ezt neki is elmondtam – akár DK-s színekben is vezethetné a falut. Egy ilyen kistelepülésen elsődlegesen az emberi kvalitásokat kell nézni, a pártpolitika hátrébb kell, hogy szoruljon! Polgármester úr olyan közösséget akar a faluból kovácsolni, mint amilyen összetartó, szerves közösség az régen is volt. Hittel, mély elszántsággal végzi a dolgát, hogy azt a jobb sorsa érdemes települést is meg lehessen menteni a 21-ik század és a nemzet számára. Ezt csak támogatni lehet! Remélem elismerő szavaim, nem okoznak számára gondot, nem jelentenek fekete pontot a kormányzati aktákban.
HDS: – Az utolsó, pénteki napra rendhagyó módon köztéri fogadóórák jutottak. Nem volt egy kicsit hideg az utcán való ácsorgás?
Ander: – Három zoknit húztam. Tehát készültem. Mivel Szentán, Csurgónagymartonban és Somogybükkösdön nem tudtak vagy nem akartak helyet biztosítani, így kénytelen voltam fogadóóráimat az Isten szabad ege alatt megtartani.
HDS: – Tényleg fanatikusnak tűnik, ha csaknem 70 kilométert autózik azért, hogy mondjuk az alig 70 lelkes Somogybükkösdön néhány érdeklődő helyivel szemerkélő hóesésben tudjon beszélgetni.
Ander: – Egy képviselőnek ez a dolga. Engem jobban bánt, hogy maradva Somogybükkösdnél, a lakosságszám 500 főről bőven száz alá zuhant. Ez a mértékű demográfiai lepusztulás igen komor jövőt jósol a többi település számára is. Itt már rég nincs iskola. S a végstádiumot jól jelzi, hogy Csurgónagymartonhoz hasonlóan már a bolt is bezárt. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a bezárt boltok földjén jártam. Fogyó, vásárlóerővel alig rendelkező lakosság mellett persze nem csoda, hogy senki nem akad, aki üzemeltetné a boltot.
HDS: – Szentán még működik.
Ander: -Szerencsére. Így legalább volt egy olyan pont a faluban, ahol megtarthattam a képviselői fogadóórát. Itt van bolt, de azért ne feledjük, hogy a lakosság 100 év alatt itt is jócskán az egyharmada alá, kevesebb, mint 400 főre apadt. Érthetetlen, hogy egy olyan földbőséggel rendelkező községben, mint amilyen Szenta, ahol nagyjából 20 hektár jutna csecsemőtől az aggastyánig mindenkire, miért nem biztosít az agrárium megélhetést a népesség számára. Ausztriában, Svájcban egy 4-5 fős család úri szinten megél egy 80-100 hektáros birtokból. Innen viszont több tucatnyian kényszerültek külfölre munkát vállalni… Az is felfoghatatlan, hogy az erdészet miért közmunkán, miért nem rendes állásban alkalmaz embereket. Több helybéli által hangoztatott panasz volt, hogy ha a nyereséges, a vezetőit búsás fizetésekkel honoráló állami cégnek munkásokra van szüksége, akkor ne közmunkán, hanem normális státuszban tartsa őket. Jogos!
HDS: – Szombaton sem pihent.
Ander: – Várt a délelőtti standolás a nagyatádi piacon. Újabb beszélgetések, újabb impulzusok. Mind megerősítettek abban, hogy az országnak változásra van szüksége, mert nem mehetnek így tovább a dolgok!
P.R