hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Újabb interjúval bővül a Dél-somogyi állapotokat bemutató cikksorozatunk. Ander Balázs, a nemzeti néppárt Somogy megyei országgyűlési képviselője elmondta, nem arra szerződött, hogy csendben asszisztáljon a vidék elsüllyedéséhez. És szó volt az önkormányzatok felszámolásáról, ami utolsó tőrdöfés lehet a falvak életében. De természetesen szó esett cigány-magyar együttélésről, és a nagybirtokos Döbrögik uralmáról is.
HDS: – Hétfőn Rinyaújlakon és Rinyabesenyőben tartott lakossági fórumot. Ezek sem éppen népes települések. Ráadásul a valasztas.hu tanúsága szerint utóbbi helyen mindössze két darab szavazatot sikerült szerezniük a ’14-es választásaokon. Nem lenne egyszerűbb kihagyni? Nem lenne racionálisabb legyinteni egyet, aztán kihúzni a listáról?
Ander: – Dehogynem. Csakhogy képviselővé válásomtól fogva hangsúlyozom, a legkisebb település egyetlen polgára is számít. Lássunk tisztán! Ha a Jobbik is feladná az aprófalvak ügyét, akkor végleg befellegzik az olyan településszerkezettel rendelkező vidéki régióknak, mint a miénk. Ha nem lesz olyan politikai erő, amelyik az onnan “besöpörhető” kevés szavazat ellenére mégis zászlajára tűzi ezt a kérdést, akkor végképp elsüllyednek ezek a régiók. Én viszont nem erre “szerződtem”, nem erre tettem képviselői esküt.
HDS: – A 260 lelkes Rinyaújlak ugyan kicsi, de azért 25 százalék körüli eredményt elérve, elég erős ott a Jobbik.
Ander: – Nem is csodálom. A relatív földbőség ellenére, ami azt jelenti, hogy minden egyes lakóra 10 hektárnyi terület jutna, a mezőgazdaság mégsem képes eltartani a lakosságot. Pedig a falu népessége nagyot zuhant az elmúlt évszázad során.
HDS: – A gépesítés miatt törvényszerű, hogy nem kell annyi munkáskéz.
Ander: – A rendszerváltás előtt a hazai agrárium, ami nem volt ráfizetéses ágazat, sokkal-sokkal több embert tudott foglalkoztatni. Az új viszonyok, élelmiszeriparunk tönkretétele, az exportpiacok leépítése, illetve az azokról való ostobán öngyilkos kivonulás nagyban hozzájárult a vidék népességmegtartó erejének hanyatlásához. Pár évtized alatt egész egyszerűen nem történt olyan műszaki-technológia robbanás a mezőgazdaságban, ami önmagában megmagyarázná azt, hogy miért veszítette el rengeteg ember faluhelyen a munkáját. Az új döbrögik, a kialakult nagybirtokszerkezet és a termelés struktúrája mind-mind hozzájárult a kilakakult állapotokhoz.
HDS: – Őnekik a közmunka nyújthat segítséget…
Ander: – 54.000-ért? Meg aztán brutális arányban le is fogják építeni a közmunkáslétszámot, mondván, hogy az elsődleges munkaerőpiacon kialakult munkaerőhiány majd felveszi őket.
HDS: – Ez logikusan hangzik.
Ander: – Igen. Csak azt felejtik el a budapesti íróasztalok mögött döntéseket hozó öltönyös urak, hogy errefelé elég beteg az a bizonyos munkaerőpiac… 12 óra meló napi 4000 forintért, vagy éppen napi négy órára bejelentett, de tizet végigdolgoztatott szakmunka havi nettó kilencven ezerért. Már ha akad… Ahelyett, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhatna, sok sesetben el kell vándorolni, otthagyva beteg, ápolásra szoruló szülőket, családot, gyerekeket. Így viszont egyre közelebb kerül Dél-Somogy kiürülése, illetve az az állapot, hogy tisztelet a kivételnek, de aki marad, az meg a roncstársadalmi létbe süppedve vegetál majd csak itt. A Jobbik normális lehetőségeket biztosító kultúrtájat, nem pedig az urak számára fenntartott, elnéptelenedett vadászterületet képzel el a magyar vidék sorsául.
HDS: – Ennek nem tesz majd jót, ha tényleg befellegzik az önkormányzatoknak. Mi a visszhang a kiszivárgott kormánypárti elképzelésekkel kapcsolatban?
Ander: – Mind a két település első embere ott volt a beszélgetéseken. Ha már ők is aggódnak, ha más ők is bizonytalanul tekintenek a jövőbe, az régen rossz. Egyértelmű, hogy az utolsó tőrdöfést jelentené a vidék jövőjének szempontjából, ha felszámolnák a községek önkormányzatát. És már hallom is a demagóg érveket, amellyel arra hivatkoznának, hogy olcsóbb lesz az egész rendszer…
HDS: – Nem arról van szó? Nem arról, hogy sok pénz megy el a polgármesterek és a képviselők bérezésére?
Ander: – Magyarország 18.000 milliárdos költségvetését nem ez a tétel rengeti vagy menti meg. Ez mesebeszéd! A minden maga alá gyűrő, központosító hajlamokkal megvert kormányzatnak a függetlenség böki a csőrét. Az, hogy a szabadságnak vannak olyan kis körei, amelyeket egyelőre nem tud közvetlenül befolyásolni. Ez a fő ok.
HDS: – Rinyabesenyő érdekes hely lehet egy jobbikos politikusnak… Szinte száz százalékos cigány lakosság. Minimális népszerűség. Valami fanatikus kötelességtudattól hajtva mégis oda is ment.Lehet, bennem van a hiba, de akkor sem nagyon értem. Órákat utazgatni és fórumozni kevéske eredményért.
Ander: – Egy képviselőnek ez a dolga. A baj, hogy sokan elfelejtik azt, hogy mi is az a kötelesség. A feladatunkat rakodóként, ápolóként, erdészként, rendőrként, bolti eladóként, és igen, országgyűlési képviselőként is tenni kell. Akkor is, ha olyan településről van szó, ahol nem sok babér termett, és ha száz százalékos népszerűségnövekedést érnénk el, akkor is csak négyre nőne az ottani szavazatok mennyisége. A politika nagyon elszakadt a mindennapok valóságától, ezért igenis el kell menni az ilyen falvakba is, igenis szembesülni kell adott esetben az ott élők fenntartásaival, félelmeivel, kritikájával. Ha mindig csak a sajátjainkkal kommunikálunk, akkor abból a büdös életben nem lesz értelmes párbeszéd! Márpedig ennek a nyomorba fullasztott térségnek szüksége van a normális párbeszédre, amibe adott esetben a kemény, de konstruktív vita is beletartozik.
HDS: – Félelmeket említett.
Ander: – Igen. De alaptalan félelmeket. A Jobbik politikája ember és ember között nem származás, nem bőrszín alapján kíván különbséget tenni. Az integráció ügyét rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen egy olyan megyében, ahol a 310.000 főnyi lakosságból legalább 55.000-en cigány származásúak, roppant lényeges kérdésről beszélünk. Az alapelv itt változatlan. Baráti jobbot kell nyújtani azoknak a cigány honfitársainknak, akik elfogadják a mindenkire nézve kötelező normákat, az együttélés szabályait. Viszont nem vagyok hajlandó hamut szórni a fejemre a többségi társadalomra általánosságban kimondott rasszista vádak miatt. Nem tudok mit kezdeni azzal a szöveggel, hogy itt mindenki kirekesztő, itt mindenki fajgyűlölő. Ahogy a cigányságot nem lehet egy kalap alá venni, úgy a szakmányban fajgyőlöletről vizionálók álláspontja is sértő, mert kollektív módon bélyegez rasszizmussal egy egész népet. Jelen esetben a magyarokat. Néha az az érzésem, hogy az, aki minden bokor mögött csúnya nácikat sejt, az, aki mindenből azt olvassa ki, hogy őt mindig a származása miatt bántják, nos, pontosan az az ember nem békült meg a saját maga származásával, bőrszínével. Viszont hál’ Istennek, több olyan cigány embert ismerek, aki ki van békülve saját magával, nincs gondja a származásával, és ezért a világban sem egy ellenséges gádzsó-paraszt összeesküvést lát, ami mindig rosszat akar neki. Mosolyog, teszi a dolgát, és a világ visszamosolyog rá. Ugyan nem mindig. Nem buktatók nélkül. De ha nem gubózik a saját magát is kirekesztő mentális gettóba, akkor a többségi társadalom is el fogja fogadni.
HDS: – Nehéz lehet egy olyan szegény faluban a világra mosolyogni, mint Rinyabesenyő. A munkanélküliségi statisztikák alapján a leghátul kullog az egész országban. A sajtó is lehozta a hazai települések feketelistáját, amin Rinyabesenyő is ott szerepel.
Ander: – Döbbenetes dolog, hogy a föld- és erdővagyon nem tud normális megélhetést biztosítani az ott élőknek! Elfogadhatatlan, hogy a SEFAG állami erdészete és az “olasz” erdei közé szorult faluban, ahol minden egyes lakóra 14 hektár terület jut, ne biztosítson perspektívát a mező- és erdőgazdaság. Az államnak olyan művelési ágakat kellene ösztönözni, és ha kell, akkor kikényszeríteni, a megtermelt nyersanyag feldolgozását pedig olyan módon támogatni, ami megadná a lehetőséget a felemelkedésre. A Jobbik kormányra kerülése esetén ezen is változtatni fog!
P.R
