Otthon / Friss hírek / Újabb bizonyítékot találtak a bélbaktériumok és az agy működése közötti különös kapcsolatra
Népszerű illusztráció a bélflórárólFotó: JACOPIN/BSIP

Újabb bizonyítékot találtak a bélbaktériumok és az agy működése közötti különös kapcsolatra

Az ember bőrfelületén, bélrendszerében, száj- és orrüregében és minden, a külvilággal kapcsolatba kerülő testtáján élnek mikroorganizmusok, számukat összesen 1014 nagyságrendűre becsülik, vagyis az emberi sejtek számának tízszeresére. A baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiomnak nevezett közösség emésztőrendszerben található tagjairól az elmúlt pár évben kiderült, hogy nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet. A legfrissebb kutatási eredmények még meglepőbb összefüggéseket tártak fel.

„A mikrobiom mikroorganizmusai kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, de hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre is. A bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolat felfedezése lehetővé teszi, hogy a mikrorganizmusok révén új diagnosztikai, prevenciós, valamint terápiás módszereket dolgozzunk ki.” A paradigmaváltó állítást a világ egyik legjelentősebb tudományos egyesülete, – a Science kiadójaként is ismert – American Association for the Advancement of Science (AAAS) február 16-i éves ülésén elhangzó előadás-sorozat szinopszisából idéztük.

A Financial Times (FT) tudományos rovatának beharangozója szerint a mikrobiom funkcióinak felismerése az eddigieknél sokkal közelebb vihet az emberi biológia megértéséhez. Az emésztőrendszer gyulladásos betegségeivel, a különféle anyagcserezavarokkal kapcsolatos eredmények után az AAAS austini konferenciáján ugyanis egyebek mellett szó esik a bélflóra hangulat- és magatartásbefolyásoló szerepéről is.

Memóriajavító bacilusok, stressztűrést erősítő talajlakók

Janet Jansson, a Pacific Northwest National Laboratory biológiai kutatásokért felelős igazgatója azokról a még nem publikált egérkísérletekről is beszámol, amelyek során a Lactobacillus nemzetséghez tartozó fajok memóriára gyakorolt hatását vizsgálták. A mikroorganizmusokkal beoltott rágcsálók emlékezete ugyanis nagyságrendekkel hatékonyabbnak bizonyult, mint a tejsavbacilusoktól mentes egyedeké. Jansson az FT-nek elmondta: jelenleg azt vizsgálják, a mikróbák milyen vegyületeket termelnek, és azok hogyan fejtik ki hatásukat.

Rob Knight, a University of California orvosprofesszora tagja volt annak a kutatócsapatnak, amely 2014-ben elsőként igazolta a bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolatot. Knight jelenleg arra fókuszál, miképpen módosítja az alvás a mikrobiomot, illetve, hogy a mikrobiológiai ökoszisztéma milyen hatással van az alvásra. Knight és kollégái önkéntesekkel és egerekkel végzett kísérleteik során tudniillik azt találták, hogy az alvásmegvonás átalakítja a bélflórát, míg egyes mikroorganizmusok jelenléte ébresztőként, illetve altatóként hat.

A Mycobacterium vaccae egy talajlakó baktérium. Knight professzor kimutatta, hogy ha jelen van az egerek szervezetében, akkor azok komolyabb megrázkodtatás nélküli elviselik az őket érő stresszt. A mikéntre azonban még nem találták meg a magyarázatot.

Forrás: qubit.hu

 

 

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

„Nem fogadjuk el a büntető szemléletet” – az orvosok szerint a belügy nem jó irányba viszi az egészségügyet

„A Kamarával a tárgyalást eredményesen zártuk, amit Dr. Kincses Gyula elnök úr levélben köszönt meg” …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: