hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Az ember bőrfelületén, bélrendszerében, száj- és orrüregében és minden, a külvilággal kapcsolatba kerülő testtáján élnek mikroorganizmusok, számukat összesen 1014 nagyságrendűre becsülik, vagyis az emberi sejtek számának tízszeresére. A baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiomnak nevezett közösség emésztőrendszerben található tagjairól az elmúlt pár évben kiderült, hogy nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet. A legfrissebb kutatási eredmények még meglepőbb összefüggéseket tártak fel.
„A mikrobiom mikroorganizmusai kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, de hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre is. A bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolat felfedezése lehetővé teszi, hogy a mikrorganizmusok révén új diagnosztikai, prevenciós, valamint terápiás módszereket dolgozzunk ki.” A paradigmaváltó állítást a világ egyik legjelentősebb tudományos egyesülete, – a Science kiadójaként is ismert – American Association for the Advancement of Science (AAAS) február 16-i éves ülésén elhangzó előadás-sorozat szinopszisából idéztük.
A Financial Times (FT) tudományos rovatának beharangozója szerint a mikrobiom funkcióinak felismerése az eddigieknél sokkal közelebb vihet az emberi biológia megértéséhez. Az emésztőrendszer gyulladásos betegségeivel, a különféle anyagcserezavarokkal kapcsolatos eredmények után az AAAS austini konferenciáján ugyanis egyebek mellett szó esik a bélflóra hangulat- és magatartásbefolyásoló szerepéről is.
Memóriajavító bacilusok, stressztűrést erősítő talajlakók
Janet Jansson, a Pacific Northwest National Laboratory biológiai kutatásokért felelős igazgatója azokról a még nem publikált egérkísérletekről is beszámol, amelyek során a Lactobacillus nemzetséghez tartozó fajok memóriára gyakorolt hatását vizsgálták. A mikroorganizmusokkal beoltott rágcsálók emlékezete ugyanis nagyságrendekkel hatékonyabbnak bizonyult, mint a tejsavbacilusoktól mentes egyedeké. Jansson az FT-nek elmondta: jelenleg azt vizsgálják, a mikróbák milyen vegyületeket termelnek, és azok hogyan fejtik ki hatásukat.
Rob Knight, a University of California orvosprofesszora tagja volt annak a kutatócsapatnak, amely 2014-ben elsőként igazolta a bélflóra és az agy közötti közvetlen kapcsolatot. Knight jelenleg arra fókuszál, miképpen módosítja az alvás a mikrobiomot, illetve, hogy a mikrobiológiai ökoszisztéma milyen hatással van az alvásra. Knight és kollégái önkéntesekkel és egerekkel végzett kísérleteik során tudniillik azt találták, hogy az alvásmegvonás átalakítja a bélflórát, míg egyes mikroorganizmusok jelenléte ébresztőként, illetve altatóként hat.
A Mycobacterium vaccae egy talajlakó baktérium. Knight professzor kimutatta, hogy ha jelen van az egerek szervezetében, akkor azok komolyabb megrázkodtatás nélküli elviselik az őket érő stresszt. A mikéntre azonban még nem találták meg a magyarázatot.
Forrás: qubit.hu
