Otthon / Friss hírek / Választás 2018 – Az ajánlás során a csekély mértékű eltérés a választó adataiban nem okoz érvénytelenséget
A kép forrása: internet (illusztráció)

Választás 2018 – Az ajánlás során a csekély mértékű eltérés a választó adataiban nem okoz érvénytelenséget

A pontatlanul kitöltött ajánlásokat is elfogadják az ellenőrzés során az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák, amennyiben a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.

A választási eljárásról szóló törvény szerint ajánlásokat a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken kell gyűjteni, az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia.
Az összegyűjtött ajánlásokat a választási irodák ellenőrzik, ennek során az íven feltüntetett adatokat összevetik a központi névjegyzék és a választókerületek nyilvántartásának adataival, azonosítják az ajánló választópolgárt és megállapítják, rendelkezik-e választójoggal.
A Nemzeti Választási Iroda javaslatára az előző országgyűlési választás idején, 2014 februárjában a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatást adott ki az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről. Az NVB ebben úgy foglalt állást, hogy a jelöltre leadott ajánlásban megnyilvánuló választópolgári akarat tiszteletben tartása érdekében érvényesnek kell elfogadni azokat az ajánlásokat is, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és az alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest.
Az NVB iránymutatásában fel is sorolta, melyek azok a csekély eltérések, amelyek még az ajánlásellenőrzés során még elfogadhatók: ilyen, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha több keresztneve közül csak az egyiket tüntette fel.
Ezeken túl csekély eltérésnek minősül, ha az ajánló lakcíme településadatát rövidítve tüntette fel (például Budapest-Bp., Debrecen-Db.), de a település az ellenőrzés során egyértelműen beazonosítható, vagy ha nem jó helyesírással írta le lakcímét (például Kossuth Lajos nevét egy “s”-sel vagy “h” nélkül vezette fel az ajánlásra).
Az is csekély eltérés, ha a közterület jellegét nem a központi névjegyzékben szereplő módon adta meg a választópolgár, de a megadott közterület jelleg azonos kategóriába tartozik (például út – útja – utca – körút, tér – tere – körtér, köz- köze, sor – ároksor – fasor), vagy a közterület jellegét a központi névjegyzéktől eltérően, rövidítve jelölte meg (utca – u., körút – krt.).
Az NVB idén februárban egy újabb esettel egészítette ki a csekély eltérések felsorolását: eszerint érvényesnek kell elfogadni azt az ajánlást is, ha a központi címregiszterbe bejegyzett cím megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás történt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban (például átszámozták a közterületet, vagy megváltozott annak jellege, esetleg neve, például Moszkva tér – Széll Kálmán tér) és a választópolgár a lakcímének a korábbi megjelölését tüntette fel.
Értelemszerűen nem fogadható el érvényesnek az az ajánlás, ahol valamelyik adatot egyáltalán nem, vagy jelentős eltéréssel, hiánnyal adtak meg (például csak a választópolgár vezetéknevét tüntették fel, a személyi azonosító hiányos vagy pontatlan, a lakcímadat nem tartalmaz településnevet vagy házszámot).

 

About hellodelsomogy

Check Also

Megszüntetheti a kormány a nemzeti vagyonkezelőt

Tiborcz István üzlettársa is távozhat – értesült a HVG. Megszűnhet jelenlegi formájában a nemzeti vagyonkezelő …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: