Csodásan hangzó hírrel kezdünk: a történelmi csúcs óta a harmadára csökkent a magyar lakosság 90 napon túl nem törlesztett banki hiteltartozása. Csakhogy a Portfolio becslése szerint a 67%-os esésből mindössze 15% köszönhető annak, hogy így vagy úgy (rossz esetben lakáseladásból) törlesztett a lakosság, eközben 40%-nyi tartozás a követeléskezelőknél él tovább. Bár örülhetnek a bankok, hogy ma már csak 7,5% a súlyos hátralékkal bíró lakossági hitelek aránya náluk, öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt (ebből 32 ezer “eszközkezelős” lett), és csaknem 1,6 millió élő lakossági mulasztást tartanak nyilván még ma is a “BAR-listán”.-Írja a portfolio.hu
- 2017 végén már csak 408 milliárd forint volt a 90 napon túl nem teljesítő banki hiteltartozás (ebből 355 milliárd egy éven túli), ami 67%-kal marad el a 2014 őszi csúcstól, és
- mindössze 7,5% ezeknek a hiteleknek az aránya a teljes lakossági tőketartozáson belül a bankoknál, amire 2010 eleje óta nem volt példa.
Az arány csökkenése most már annak is köszönhető, hogy egyre több hitelt vesz fel a lakosság, és az új hitelek körében szinte zéró a nem teljesítő állomány. Eddig tartott a téma kellemes oldala.
Ha ugyanis jobban a számok mögé nézünk, messze nem ilyen szívderítőek a következtetéseink. Az MNB egyes adatai alapján ugyanis megbecsültük, hogy a 2014 szeptemberi 1244 milliárd forintos csúcsról milyen tényezők hatására csökkent a 2017 december végi 408 milliárd forintra a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelállomány. Azzal az életszerű feltételezéssel éltünk, hogy tőkeleírások és a követeléseladások (a követelésvásárlásokkal korrigálva, vagyis nettó értelemben) csaknem mind ezekhez a hitelekhez kötődtek az elmúlt három évben. Becslésünk alapján a