Otthon / Friss hírek / Hátborzongatónak tűnnek, pedig életeket menthetnének az ember-állat kimérák

Hátborzongatónak tűnnek, pedig életeket menthetnének az ember-állat kimérák

Ha dönthetnél, hogy emberi donortól származó hasnyálmirigyre vagy májra várakozol, vagy azonnal kapsz egy birkában vagy sertésben növesztett szervet, melyiket választanád? Amerikai genetikusok szerint a végeláthatatlan szervátültetési listákon gyakran reménytelenül várakozók többségének eszébe sem jutna válogatni. Csak az Egyesült Államokban közel kéttucatnyian halnak meg naponta, mert nem jutnak időben működő emberi szervekhez. Vesére és hasnyálmirigyre Magyarországon nagyjából három, míg májra és szívre több mint egy évet kell várniuk a rászorulóknak.

Állatokban viszont többféle emberi szervet is lehetne növeszteni. Elméletben. Amerikai kutatók februárban jelentették be, hogy emberi sejtekkel kevert birkaembriót segítettek anyaállatok méhében fejlődni. Bár az embriók életképesnek tűntek, azokat – etikai aggályok miatt – a 28. napon megsemmisítették. A kísérletből nem derült ki pontosan, hogy a birkaembrióba rejtett humán sejtekből a végén képződött-e volna bármilyen szerv.

Egy hasonló bravúrról tavaly számoltak be a Cell tudományos magazinban a kaliforniai Salk Intézet genetikusai. Nekik sikerült a világon elsőként olyan embriót létrehozniuk, amely emberi és állatsejteket is tartalmazott. Izpisua Belmonte és Jun Wu genetikusok megtermékenyített sertéspetesejtekbe juttattak többféle szerv kialakítására képes, felnőtt sejtekből visszafiatalított emberi őssejteket. A sertés-ember embriókat ők is csak 3-4 hétre ültették vissza a kocákba, így szerv(kezdemény)ek ebben a kísérletben sem alakulhattak ki.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Optimizmusra az adhat okot, hogy a hasonló módszerekkel kreált, egérszervvel született patkányok életképesek voltak. Igaz, a patkányokban többféle egérszervet is próbáltak növeszteni, de csak a hasnyálmiriggyel jártak sikerrel, a májjal, a szívvel és a vesével nem. A hasnyálmirigy azonban nemcsak a patkányokban működött kiválóan, hanem – mint az átültetések után kiderült – egerekben is.

Hibrid-e a kiméra?

A kimérák és a hibridek között az a legfőbb különbség, hogy előbbiek genetikai állománya kettőnél több forrásból származik. Míg a hibridek örökítőanyaga, bármelyik élőlényéhez hasonlóan, csak a megtermékenyítéskor összeolvadó apai és anyai DNS-t tartalmazza, a kimérákban „idegen” gének is vannak.

Az idegen nem feltétlenül jelent távolit is egyben. Az Oregoni Főemlőskutató Intézetben 2012-ben segítettek világra olyan rhesus makákókat, amelyeket az egyedfejlődésük korai szakaszában a szó legszorosabb értelmében mesterségesen „szerkesztettek össze”. A majomkimérák embrióit hat különböző fajtársuk genetikai állományából építették össze. Az embriókat aztán visszaültették az anyaméhbe, és vártak. Az újszülöttek látszólag semmiben nem különböztek fajtársaiktól:

Az sem jár jó úton, aki a kimérák és a hibridek között a szüleik párzási képessége alapján próbál különbséget tenni. A ló és a szamár nászából születő öszvér mellett előfordulnak egzotikusabb hibridek is: tigrisek és oroszlánok utóda a jellemzően a tigris anyjánál és az oroszlán apjánál is nagyobbra növő liger, amely vízszeretetét az anyjától, társaságkedvelő természetét az apjától örökli. Ha az apa a tigris, tigon keletkezik, amely jóval kisebb a ligereknél.

A cikk folytatásáért kattintson ide.

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Hároméves afrikai származású gyereket szállították kórházba, miután szülei nemiszerv-csonkítással próbálkoztak otthon

Egy hároméves gyereket kellett sürgősen kórházba szállítani a Londonban, mert szülei nemiszerv-csonkító műtéttel próbálkoztak otthon- …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: