Honnan tudhatjuk, hogy ki az Esélyes Ellenzéki Jelölt?

• Az ellenzéki szavazók és pártok hetek óta az esélyes jelöltről diskurálnak.
• Ki mögé álljon be a többi ellenzéki párt, ha az a cél, hogy a Fidesz-KDNP túlhatalmát megtörjék?
• 50-53 egyéni választókerületben érdemes koordinálni a kormánypártok ellen, itt kell kiválasztani az Esélyes Ellenzéki Jelöltet.
• Több oldal is foglalkozik a lehetséges Esélyes Jelölt személyével, ezeket fogjuk most bemutatni – különös tekintettel a taktikaiszavazas.hu-ra.
• Azt viszont tudni kell, hogy az esélyes jelöltek kiválasztása nem a felméréseken, nem ezen oldalak ajánlásain, hanem a pártok által kötött alkukon fog múlni elsősorban.

Sokat tanulunk mostanában Nagy-Britanniától. A kormány a Brexit-népszavazás miatt szeret hivatkozni a britek euroszkepszisére, de az ellenzéknek, illetve a civileknek is van mire mutogatni: a taktikai szavazás intézménye, amely a 2017-es brit parlamenti választáson több millió „okos szavazatot” hozott a konzervatívok ellen, az április 8-ai országgyűlési választásnak is hasznos eszköze lehet.

A Fidesz kétharmados hatalmát ugyanis csak akkor lehet megtörni, ha az ellenzék valamilyen formában összefog, és szavazóit az egyéni körzetekben nemcsak arra biztatja, hogy kedvencükre ikszeljenek, hanem adott esetben arra kéri, hogy átszavazzanak egy másik, esélyesebb ellenzéki jelöltre.

Okosan szavazni persze csak úgy lehet, ha a választópolgárok tisztában vannak az erőviszonyokkal, azaz tudják, hogy egy adott körzetben ki az esélyes jelölt a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben.

Itt válik bonyolulttá a képlet, hiszen az esélyeket csak friss felmérések alapján lehet biztosabban becsülni, a felmérések pedig sokszor eltérnek egymástól, a kommunikációt pedig az ellenzéki pártok sem segítik, általában igyekeznek a saját jelöltjüket erősebbnek beállítani.

Nem véletlen tehát, hogy már van néhány oldal, amely azt állítja magáról, hogy megmondja, ki az az esélyes jelölt az egyes választókerületekben, akik mögé érdemes beállni a többinek. Ezek:

• taktikaiszavazas.hu – Sanyó Ádám több felmérést aggregáló meta oldala
• kozosorszagmozgalom.hu – A Közös Ország Mozgalom egyéni körzetben végzett friss felmérései. Az adatokból a taktikaiszavazas.hu is dolgozik.
• www.v18.eu/eselyes-ellenzeki-jeloltek – A V18 mozgalom az esélyeseket a taktikaiszavazas.hu alapján állította össze
• rendszervaltas2018.hu – A Márki-Zay Péter-féle mozgalom szerint esélyes jelöltek
• kireszavazzunk.hu – Az Iránytű Intézet felmérései alapján állít erősorrendet
• A Republikon Intézet kutatása és esélyesei (pdf)

Cikkünkben mindegyikről lesz szó, de most kifejezetten a Taktikaiszavazas.hu-val (Facebook-oldal) fogunk foglalkozni, mert ez az egyetlen, amelyik nem csak azt határozza meg, hogy ki az esélyes ellenzéki jelölt, hanem ezt átlátható módon teszi: több felmérésből, választási adatból kalkulál részletesen leírt módszertan alapján.

Az elveszett szavazatok nyomában

„Már 20 évesen aktivistáskodtam itthon, majd Angliában is, ajánlószelvényt gyűjtöttem, plakátot ragasztottam. A 2017-es angol előrehozott választásokon született meglepő eredmény – ahol a Konzervatív Párt a taktikai átszavazás miatt elvesztette többségét – jött a taktikai szavazást elősegítő oldal ötlete.”

– mondta a 444-nek az oldal létrehozója és fejlesztője, a 29 éves Sanyó Ádám, aki egyébként adatelemzőként dolgozik multi cégnél, szabadidejében pedig politikai aktivista a Közös Ország Mozgalomban.

Nagy-Britanniában egyfordulós választás van, azaz a győztes mindent visz. Ráadásul csak egyéni körzetekben mérkőznek meg a jelöltek, nincs országos lista, mint itthon. Ebből következik, hogy rengeteg az „elveszett” szavazat győztes és vesztes oldalon: ha egy jelölt 31 százalékos támogatottsággal már nyer egy körzetben, akkor tulajdonképpen a szavazatok 69%-a elveszik. Ha ugyanis a győztes jelölt végül a szavazatok 62 százalékát gyűjt be, akkor a győztes szavazatok 50 százaléka (62/2) felesleges voks volt, a veszteseké pedig teljesen az. A brit választási reformot nyomó Electoral Reform Society (ERS) szerint 2017-ben 22 millió szavazat veszett így kárba: olyan győztesre adták, amely már biztosan nyert, vagy olyan vesztesre, akinek esélye sem volt. Ezért aztán több, a taktikai, koordinált jelöltekre való szavazást segítő honlap (pl.: SwapMyVote) segített be a koordinációba, az ERS szerint 6,5 millió szavazatot irányították át.

Tekintve, hogy a Fidesz-KDNP 2013-ban jelentősen átírta a választási törvényt, és eltörölte a kétfordulós rendszert, tulajdonképpen – kissé leegyszerűsítve persze – bevezette a brit szisztémát: az egyéni választókerületekben dől el a választás, ahol viszont az a jelölt nyer, aki az első körben a legtöbb szavazatot gyűjt össze.

Ez azért van, mert a választási rendszer átalakítása miatt sokkal kevesebb szavazattal lehet mandátumot szerezni egyéniben, mint az országos listán. Volt olyan választókerület 2014-ben, ahol elég volt 31,4 százalék a fideszes győzelemhez, és mindössze 20 körzetet nyert meg a Fidesz úgy, hogy a szavazatok több, mint a felét söpörte be a 96-ból. Igaz, Magyarországon van kompenzáció – az egyéni választókerületekben nem felhasznált szavazatok egy része az országos pártlistára leadott szavazatok kosarába vándorol -, de ott sokat gyengülnek: ebben a kosárban egy mandátumhoz 87 ezer szavazat kellett 2014-ben, míg egyéniben átlagosan elegendő volt 13.400 a választókerületben lehetséges, nagyjából 70 ezer szavazatból (Republikon, 2014, 17.o.).

A magyar választók szeme előtt jelenleg is zajló koordinálás az ellenzéki jelöltek között tehát tulajdonképpen a Fidesz-KDNP által eltüntetett kétfordulós rendszert igyekszik visszahozni azzal, hogy kvázi az április 8-ai választás, azaz az egyetlen forduló előtt lefuttatja a régi rendszer „első fordulóját”. 

A régi kétfordulós rendszerben ugyanis a második fordulóba már csak a legesélyesebb jelöltek – az első forduló első három helyezettje – jutottak be. A szövetséges pártok szavazói pedig átszavaztak rájuk, miután koordináltak egymással.

Forrás:444.hu

A cikk folytatásáért kattintson ide

 

TG Facebook Comments