Tettetett vagy született politikai naivitással, de többen pedzegetik, hogy az ellenzéki képviselők ne vegyék át a mandátumaikat, s ez majd bizonyára annyira meghatja a kétharmadot szerző Fideszt, olyannyira megroppantja a NER-t, hogy Orbán rendszere kártyavárként omlik össze, s a Haza tuti fényre derül…
Ander Balázst, a Jobbik listán mandátumot szerző képviselőjét faggattuk a kérdéssel kapcsolatban. Mint ismeretes, a Barcson élő ellenzéki honatya, pártja 106 jelöltje közül országosan a 8-ik legjobb eredménnyel, 38 százalék feletti támogatottsággal végzett a somogyi 2-es számú választókerületben. A 77 települést felölelő Dél- és Belső-somogyi vidéken minimálisra olvadt a baloldali jelölt támogatottsága, s két politikus maradt talpon. A választókerület egyéni győztesi címét elhódító fideszes Szászfalvi, és a másodikként befutó jobbikos Ander. Szászfalvit 20.000, Andert 15.000 ember támogatta, de mint azt korábbi cikkeinkeben megírtuk, a jobbikos képviselő brutálisan lenyomta Nagyatádon Szászfalvit, és Barcson is igen derekas győzelmet aratott a kormánypárti politikus fölött. A választás menetét a kisebb települések fordították meg.
HDS: – Most akkor átveszik a mandátumot, beülnek-e a parlamentbe, vagy sem?
Ander: – A Jobbik a legerősebb ellenzéki párt, amelyre 1,3 millió ember azért szavazott, hogy képviselje őket a parlamentben. Vannak ugyan olyan marginális hangok, hogy ne vegyük át a mandátumokat, de ép ésszel senki ne várja el, hogy teljesen szabad utat fogunk adni a Fidesznek.
HDS: – Tehetnek bármit is?
Ander: – Emlékeztetnék például a Munka Törvénykönyve tervezett kormánypárti módosítására. Simán keresztülnyomták volna a gyalázatot, simán szolgasorba nyomorították volna a munkavállalókat, ha nincs ellenzéki össztűz. A parlamenti nyilvánosság valamiféle védelmet adott a dolgozóknak az eszement tervezettel szemben, fékként tudott funkcionálni. A fideszes érdekeket szolgálnánk, ha minden fegyvert kicsavarnánk a saját kezünkből.
HDS: – Számítanak arra, hogy menet közben, a ciklus alatt le tudják bontani a 2/3-ot?
Ander: – Emlékeztetnék arra, hogy 2014-18 között is ez történt. Akkor is 2/3-dal indultak Orbánék. Viszont ha az ellenzék nem veszi át a mandátumokat, ezzel 4 évre bebetonozza a Fidesz 2/3-át, és így az időközi választások is jelentőségüket veszítik. Márpedig előfordulhat, hogy miként ’15-ben a tapolcai körzetben, úgy sor kerül majd most is időközi választásra, ahol győznünk kell!
HDS: – Ez a hipotetikus jövő, de mik a mostani konkrétumok?
Ander: – Módosító javaslatokat és kérdéseket sem sem tudna beadni/feltenni az ellenzék mandátumok nélkül, a Fidesz tényleg azt csinálna, amit akar, mindenfajta kontroll nélkül. Tényleg ezt akarjuk? Tényleg ez lenne a jó? Kinek-minek használna mindez? Egyedül a maffiakommunizmus és a haveri kapitalizmus furcsa egyvelegét működtetőknek. Úgy éreznék szabad a vásár, és még jobban megvadulnának.
HDS: – Elegendő érv mindez?
Ander: – Tisztában vagyunk az ellenzék korlátozott lehetőségeivel, de bojkott esetén még rosszabb lenne a helyzet. Ismétlem, a kormánytöbbség ellenőrizetlenül menne szembe a magyar emberek érdekeivel, még könnyebben lopnák el a közpénzeket és építené ki diktatórikus rendszerét. Nem elegendő érv?
HDS: – Milyen eszközökkel kívánnak ellenzékből küzdeni?
Ander: – A Fidesszel szemben minden létező fórumon küzdeni kell: az utcán is, a parlamentben is. Egyiket sem adhatjuk fel. De látni kell, hogy a parlament az egyik utolsó eszköz, hogy elmondhassuk azt, amit a médiában már nem nagyon lehet. Keményen bele kell állnunk, ha valóban el akarják esetleg törölni a kistelepülési önkormányzatiságot, ha privatizálnák az állami erdőket, és sorolni lehetne az ügyeket.
HDS: – Szóval, nem érzi úgy, hogy árulást követne el, ha átveszi a mandátumát?
Ander: – Gyerekes naivitás azt hinni, hogy a Fideszt zavarná az ellenzék nélküli parlament, hiszen épp ezért küzdenek! Ostobaság lenne lemondani a kezünkben lévő – mégha gyenge – fegyverekről is. 1570-ben egy Karácsony György nevű megszállott úgy vélte, hogy a törökök ellen fegyver nélkül, pusztán az imák erejével, szent zsoltárokat énekelve is lehet küzdeni. nekiküldte Balaszentgyörgy várának szerencsétlen feltüzelt felkelőit, akiket annak rendje s módja szerint le is vadásztak a törökök. Most ugyanez várna az ellenzékre. Állítólag a 13-ik század elején valami hasonlóval próbálkoztak a gyerekek keresztes hadjárata során. Végtelen együgyűséggel azt képzelték, hogy majd ők visszaszerzik a Szentföldet. Az eredmény ismert: katasztrófa lett belőle. A politika nem a naiv megoldások világa. Az utópiák – mégha mégoly szépen hangzanak is – nem hoznak eredményt. Nekünk egy feladatunk van: sokkal keményebben, sokkal jobban dolgozni, mint eddig. Az lenne árulás, ha magára hagynánk a választóinkat.
P.R