Otthon / Friss hírek / Kiszámolták, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényeken
Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a kötvényprogram kitalálója az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. december 12-én Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Kiszámolták, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényeken

Tavaly függesztette fel a kormány a letelepedési kötvényprogramot, amely négy évig futott. Összesen 19 855 Európai Unión kívüli állampolgár fektetett 300 ezer.-Írja a g7

eurót magyar letelepedési kötvényekbe, hogy cserébe letelepedési engedélyt kapjon (azt már nem tudni pontosan, hogy közülük hányan élnek legális bevándorlóként Magyarországon, hiszen a letelepedési engedéllyel szabadon mozoghatnak az EU területén).

A programot azzal indokolta a kormány, hogy a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy ez nem igaz, mert a leginkább kormányközeli üzleti körök offshore cégei és ügyvédjei jártak jól a programmal. Csakhogy még a hivatalos indoklás még annyira sem áll meg: az állam a program időtartamának nagy részében piaci alapon olcsóbban jutott volna devizához, mint letelepedési kötvényekkel.

Végre megkaptuk az Államadósság Kezelő Központtól megkaptuk a négy év alatt kibocsátott papírok összes sorozatára vonatkozó adatot, és ezért pontosan ki tudtuk számolni, hogy mennyit nyert vagy bukott a programon a magyar állam. Összesen 11 sorozatban bocsátott ki a magyar állam letelepedési kötvényeket, az első sorozatot 2013. június 19-én, az utolsót 2017. július 12-én.

A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5 százalékkal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. Volt viszont még egy fontos szabály, ami igen szokatlan a kötvénypiacokon.

 

A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2 százalékos hozamot garatnál a kötvény. Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2 százalék alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2 százalékot mindenképpen kifizeti.

 

A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében

17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek.

Egészen pontosan 17 531 millió forintot. Ha úgy tetszik, mint egyes letelepedési engedélyt 882 ezer forinttal támogatták a magyar adófizetők. Vagy: minden magyar állampolgár beleadott 18 ezer forintot.

De kik nyertek a programon, ha a magyar állam ekkorát vesztett rajta? A letelepedési kötvényeket, bár a külföldiek pénzéből jegyezték le, közvetlenül nem ők voltak az állampapírok tulajdonosai. A kötvényeket ugyanis zárt körben bocsátotta ki a magyar állam, és a papírokat csak azok a magáncégek jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, ezek közül hét offshore helyszínnek tartott országban volt bejegyezve.

Mivel nem a külföldi állampolgárok jegyezték le a kötvényeket közvetlenül a magyar államtól, a papírok hozama értelemszerűen a közvetítő cégekhez került.

A vállalkozásoknak az Országgyűlés kormánypárti többségű gazdasági bizottsága adta meg az engedélyeket. A főügyészség szerint a parlamenti bizottságnak nem volt semmilyen előírása az engedélyeztetésre.

Nem tudni tehát, hogy miért pont ezek, az egy kivételével offshore hátterű, cégek kapták  meg az engedélyeket.

 

A cikk itt folytatódik.

About hellodelsomogy

Check Also

Miután megerőszakolt egy lovat a férfi, azzal védekezett, hogy az állat rákacsintott

Szerinte ez volt a kanca beleegyezése, a bíróság azonban nem tartotta túl hitelesnek az érvelését. …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: