Otthon / Dél-somogyi hírek / AMI A FIDESZES KÖLTSÉGVETÉSBŐL KIMARADT…

AMI A FIDESZES KÖLTSÉGVETÉSBŐL KIMARADT…

Pénteken szavazatott az Országgyűlés a jövő évi költségvetésről. Az ellenzéki módosító javaslatok egy részét – mint az a Mi kis falunk című népszerű sorozatban szereplő pajkaszegi kakaósbriós szobor felújításának furmányos ötletéből mindenki számára kiderülhetett – valószínűleg csomagban, olvasatlanul utasították el a kormánypártiak. (Az esetről itt is olvashat: https://alfahir.hu/2018/07/04/ander_balazs_jobbik_troll_pajkaszeg) Azt sem tudva, hogy mi a fenét tartalmaztak ezek az indítványok… Minket azonban érdekelt, hogy a térséggel kapcsolatban milyen elképzelései voltak a Barcson élő jobbikos Ander Balázsnak, akit ezekről faggattunk.

HDS: – Gondolom, nem fog meglepődni, ha először a képviselői fizetések emeléséről kérdezem. Most akkor megszavazták vagy sem? A fideszes sajtó és Gyurcsány szerint igen.

Ander: – A szemkilövetőnek azt sem szabad elhinni, amit kérdez. Az állami milliárdokból felhízlalt fideszes médiagépezet mögött pedig ott áll már vagy száz elbukott sajtóper, ami jól jelzi a hitelességüket. A lényeg, hogy a mindent eldöntő végszavazáson egyöntetűen nemet nyomott a frakció.

 

HDS: – Azért érthető, ha az emberek dühösek. Bizonyára arra is számítottak, hogy a pártjuk egyes frusztrált dezertőrei úton-útfélen ezzel fogják magukat támadni. Viszont keveset hallani arról a példamutató karitatív tevékenységről, amit a Jobbik képviselői saját tiszteletdíjukból végeznek.

Ander: – Leghangosabbak azok, akik soha semmire egy árva fillért nem adakoztak, de általában olyan magas lóról osztják a prédikációikat, hogy csoda, nem szédülnek bele. A Jobbik esetében az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak tíz százaléka kötelezően jótékony célokra volt fordítva a párt szeretetszolgálat alapítványán keresztül. Ebből lettek nehéz helyzetű gyerekek nyaraltatva, ebből volt téli tűzifa-akció, ebből kaptak a rászorulók tartós élelmiszercsomagot, ebből vásároltunk halmozottan fogyatékos gyerekeket ápoló intézményeknek fejlesztő eszközöket, és még sorolhatnám. A havi tíz százalék éves szinten az én esetemben 600.000 forintot jelentett. Igen, lehet azt is mondani, hogy maradt így is elég a köcsög politikusoknak. Mindenesetre könnyebb, mint mondjuk egy doboz cigi árát hasonló módon valami nemes célra fordítani.

HDS: – Térjünk rá a költségvetésre. Lett volna mozgástér? Vagy alaptalanul osztogatott volna a Jobbik is?

Ander: – Legkevesebb 700 milliárd – azaz hétszázezer millió – forint átcsoportosítható forrástömeget találtunk. Minden javaslatunknak megvolt a fedezete.

HDS: – De azért nem lepődtek meg, amikor ezek a felvetések mentek a kukába?

Ander: – Nem, nem lepődtünk meg. Illúziókat nem tápláltunk. Mégis, minden egyes ilyen módosító javaslat egy jó jelzés arra, hogy rávilágítsunk, hol lenne sürgős tennivaló.

HDS: – Az országos szintű javaslataikon túl, mint amilyen például az ápolási díj megemelése is, milyen olyan Belső- és Dél-Somogyot érintő felvetése volt, ami érdekelheti az itt élő embereket?

Ander: – Jó – befektetőket és turistákat vonzó – utak nélkül olyan a térség, mint amit élve eltemettek. El kellene kezdeni a munkát, mert a megye majdnem 1800 kilométernyi úthálózatából csak 39 kilométer felújítása valósul meg idén, ami a természetes leromlási folyamatoknak is csak a felét fedezi. Szerettem volna, ha végre elkezdődik a környék kinyitása, tehát az azt igénylő települések összekötő útjainak megépítése és egy komoly felújítási program is, mert ugyan elhiszem, hogy a helikopterrel vagy húszmilliós terepjárókkal közlekedőket nem zavarják a gödrök és felgyűrődések, de sajnos a többség nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ilyen járművekkel közlekedjen.

HDS: – Lett volna minderre pénz?

Ander: – Véleményünk szerint például az aranyárban és nagyrészt kínai hitelből felépítendő Budapest-Belgrád vasút projektjétől nyugodtan elvonhatnánk a pénzeket. Szóval lenne pénz, megnyugtatom. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy nem sokáig élvezhetnék például a 6-os úton közlekedők a felújítás áldásait, ha a nemzetközi kamionforgalom továbbra is ekkora lenne. A dübörgő román meg horvát monstrumok széjjel nyomnák előbb-utóbb azt is. Ezért javasoltam, hogy az egykori pénzügyminisztérium felújítására szánt több mint tízmilliárd forintot inkább a nagy távolságú nehéztehergépjármű forgalom vasútra terelésére fordítsuk. Minden itteni forintráfordítással másik 3-4-et tudnánk megspórolni.

HDS: – Ha jól tudom, kaptak volna a környékbeli fürdők is.

Ander: -Így igaz. Az egyik legnagyobb kincsünk ott rejtőzik a talpunk alatt. A földek jelentős részét ugyan már megkaparintották a Döbrögik, de ezzel a termálvízvagyonnal kellene valamit kezdeni. A hegyek meg a hó képes eltartani egész ausztriai síparadicsomokat, itt meg messze nincs kihasználva az a kapacitás, ami mindebben rejlik. Egészen megdöbbentő példa, hogy miközben teszem azt a babócsai fiatalok egye jelentős része valamelyik osztrák hotelben kénytelen dolgozni, és ott a helyieken kívül egy csomó idegenből érkező munkaerőt is el tud tartani a turizmus, addig itt egy időben a Rinya patakba voltak kénytelenek beleengedni a csodálatos tulajdonságokkal bíró termálvizet. Egy jól működő állam okosan kellene, hogy sáfárkodjon az ilyen természeti kincsekkel. A fociba az elmúlt két ciklus során nagyjából ezer milliárd forintot toltak. Ekkora összegből a világ termál- és gyógyturizmus nagyhatalmává válhattunk volna. Szándék, akarat kérdése. El kell dönteni, hogy mik a prioritások. A hosszútávú megmaradás építőkövei.

Az egykor népszerű babócsai fürdőt is lassan visszahódítja a természet.)

HDS: – Barcsot már régóta a „Dráva fővárosának” nevezik. Volt róla szó, hogy a hátrányos helyzetű Dél-somogyi térség sokat emlegetett kitörési pontja a termálvizekre alapozott gyógy- és a természeti környezet értékeit felhasználó szabadidős turizmus lehetne. Ön szerint nem csak a nagyatádi strand, hanem Barcs is nagyobb odafigyelést érdemelne.

Ander: – Ez csakis a programbővüléssel, funkciógyarapodással párhuzamosan képzelhető el. Ennek ellenére a Dráva nyújtotta vízparti lehetőségek még a Dráva medence komplex ökoturisztikai fejlesztése során sem lettek kellő mértékben támogatva, ezért feltétlenül indokolt lenne a folyóparton kialakított strand területének, valamint az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúrának a további kiépítése, fejlesztése. A javasolt kétmilliárd forintból nagyot lehetne alkotni.

Fotó: Tenczer Gábor

HDS: – Találtunk a térséget érintő bérlakásprogramot is a javaslatok között.

Ander: – Míg Barcson is rengeteg az eladó ingatlan, addig az albérleti szűkösség megnehezíti a fiatalok itt tartását. A szociális bérlakásállományt nyugodtan növelni lehetne, mert igény lenne rá. Az Andy Vajna vezette Nemzeti Filmalaptól pedig zokszó nélkül el lehetne venni 500 millió forintot ilyen célból. Egy nézhetetlen alkotással kevesebb, de otthonhoz juttatott családok tucatjaival több. Melyik éri meg jobban? A Jobbik számára egyértelmű a válasz.

HDS: – Van egy egészen speciális, évről-évre visszatérő módosító indítványa is, ami a jogszabályi változások miatt a Magyar Állam tulajdonába került természetvédelmi oltalom alatt álló, de kártalanításba nem vont egykori maradványterületek ügyével kapcsolatos. Ez országosan mintegy 2000 hektárnyi területet érint, amelyek döntő többsége, mintegy 1600 hektár tartozott a barcsi Dráva-Coop Mezőgazdasági Szövetkezet használatába. A Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága a szóban forgó ingatlanokat a Magyar Állam tulajdonába adta. Az ezen védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága lett.

Ander: – Hadd vessem közbe, hogy nem az állami tulajdonba vétellel van a gond, hiszen azt a szövetkezet és annak tagsága 20 éven át várta, hanem a térítés nélküli eltulajdonítás a sérelmes, hiszen a kártalanítás mind a mai napig nem történt meg. Ami történt, az valójában egy egyoldalú nyilatkozattal való állami tulajdonba vétel, kvázi ingyenes kisajátítás, azaz államosítás, holott az Állam tulajdont egyoldalúan csak ellenérték fejében szerezhet.

HDS: – Ön szerint viszont a fennálló helyzet törvénysértő, alkotmányellenes, mert jelentős egyoldalú vagyoni hátrányt okoztak a szövetkezetnek, illetve annak tagjainak. Éppen ezért kétmilliárd forint összeget irányozna elő a tulajdonosok kárpótlására.

Ander: – Csak Barcson és környékén mintegy ezer család várja, hogy az állami tulajdonba került érintett földterületekért megkapják az értéküknek megfelelő kártalanítás összegét, azaz hozzávetőlegesen 2 milliárd forintot.

HDS: – Én meg hadd kérdezzem már meg, hogy ön vagy valamelyik rokona érintett?

Ander: – Semmilyen formában. Családommal amúgy is „bevándorlók” vagyunk Barcson, soha nem volt közünk a szövetkezethez. A mezőgazdasághoz sincs közünk, hiszen a házunk körüli udvart leszámítva csak egy jó évtizede vásárolt, 956 négyzetméteres kis hobbikertünk van a város szélén, viszont az igazságtalanság akkor is dühítő, és valakinek igenis ki kell mondania, hogy az Alaptörvény értelmében „tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.” Jó lenne, ha ez a barcsi károsultakra is vonatkozna. Azt hiszem, tudnák hova tenni ezt a pénzt.

Ander Balázs pénteken az országházban is beszélt a lesöpört indítványokról. Így talán már van fogalmuk a Fideszes képviselőknek, hogy mi az amit egyszerűen a kukába hajítottak.

Bodnár

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

A legújabb szexrobot olyat tud, amire senki nem számított

Napjaink technológiai fejlődése nemcsak az autógyártásra, az űrkutatásra és a mesterséges intelligenciák fejlesztésére van jelentős …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: