hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Az átfogó fejlesztésben eddig mederkotrás és faültetés fejlesztette a bal part legnagyobb holtágát, mely feketególyának, bakcsónak, törpegémnek és értékes halfajoknak ad élőhelyet.
A vízvisszatartást biztosító úgynevezett fenékküszöb építésével a legnagyobb, egyben legfontosabb részéhez ért az Ó-Dráva holtág projektje. A Barcs és Péterhida között található területen négy éve tartó élőhely-revitalizációról a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője számolt be kedden Barcson.
A duzzasztó megkerülését biztosítja a hallépcső
Parrag Tibor elmondta, a WWF Magyarország magyar és horvát partnereivel célul tűzte ki,
hogy biztosítja a Dráva bal partjának leghosszabb, 15 kilométer hosszú holtágának vízellátását.
Ezzel javul az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapota.
A 817 ezer eurós 262 millió forintos fejlesztést az Európai Unió LIFE+ programja támogatja.
“A jövő áprilisban befejeződő kivitelezés keretében korábban mederkotrásra, régi horgászstégek lebontására, felújítására, facsemeték ültetésére is sor került a területen” – jegyezte meg Parrag Tibor.
Kiemelte, hogy a most épülő fenékküszöb a vízvisszatartáson kívül lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását egy esetleges szennyezés esetén. Hozzátette: a műtárgynál egy úgynevezett hallépcsőt is kialakítanak, ahol a halak a duzzasztót megkerülve tudnak vándorolni a főág és a holtág között. A közbeszerzési adatok szerint a halátjárót és a duzzasztóművet a Sziget-Melor Mélyépítő és Szolgáltató Kft. kivitelezi.
A medersüllyedés miatt kellett beavatkozni
Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programvezetője a projekt szükségességét azzal indokolta, hogy az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelent az élőhelyekre.
E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a feketególya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is – jegyezte meg. Gruber Tamás kitért rá, a holtág revitalizációja a természetvédelem mellett kedvező hatással lehet a turizmusra és a horgászatra, a helyszín szabadidős tevékenységek kedvelt célpontja lehet a jövőben.
Az eseményen kiosztott háttéranyagban olvasható, hogy az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90, ebből 12 fokozottan védett madárfaj, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő.
A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert.
