hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
A mexikói kaland sokkoló véget ért dr. Várhegyi Csaba és Borsos Katalin számára. A gyermekgyógyász egy élősködővel a hátában érkezett haza Közép-Amerikából, amit – miután az kifejlett lény lett – Katalin húzott ki. Tudják, mi az az emberbagócs? Egy életre megjegyzik.
A folytatást csak erős idegzetűeknek ajánljuk.
 |
| Katalin is bevallja: őt még 24 órával később is kísértette a látvány. |
Katalinnak nincs egészségügyi végzettsége, civil, ahogy minden bizonnyal a cikket olvasók többsége is az. Magunkból kiindulva képzeljük el tehát, amikor a meglátjuk, hogy a bőr alatt mozog valami:
Én sem tudom, hogy voltam képes a folytatásra
De lássuk sorban: szerda este a tenisz után hazatérve lezuhanyozott Várhegyi Csaba, s kérte Katalint, nézze meg a hátát, mert feszíti valami. Az orvos spatulával folyamatosan kezelte addig a sebet, még síelni is volt vele, s különösebb problémát nem jelentett. De látszott, hogy a vörös duzzanat nem múlik. Párja szólt ekkor neki:
Valami mozog a bőröd alatt.
Ebben a pillanatban az emberi agy valószínűleg kikapcsol, Katalin úgy kezdett el működni, mint egy robot.
Csipeszért ment tehát, közben rögzítette, amit lát, végül pedig kihúzta az állatot. A gyermekgyógyászt sokkolta, amit látott, s Katalin is bevallja: őt még 24 órával később is kísértette a látvány. A kiszedést követően az első gondolatuk az volt, ami mindannyiunké: Mi ez?! Rákerestek, s megtalálták a „élősködő” címszó alatt. A gyermekgyógyász pedig annak nézett utána, hogy az állat terjeszthet-e olyan betegséget, ami a belső szerveket támadja. Szerencsére nem, s a következő kérdést is megelőlegezve, megadjuk a választ: egy csípés „csak” egy lárvát jelent a testben, tehát nem szaporodik el.
 |
A kihúzott emberbagócsot formalinba tették – azzal a szándékkal, hogy az orvos Mosonmagyaróváron előadást tartson erről a kollégáknak. Mert mások is mehetnek egzotikus helyekre, vágyhatnak izgalmas kalandokra, de ilyen „ajándékra” a természettől biztosan egyikü(n)k sem.
Az emberbagócs (Dermatobia hominis) a rovarok osztályába, a bagócslegyek családjába tartozó faj.Közép- és Dél-Amerikában honos. Trópusi őserdők szélén és a dombos területeken 160–3000 méter tengerszint feletti magasságokban él. A kifejlett légy 1,5 centiméter hosszú, széles, kékesszürke, erős szárnyakkal rendelkezik. A madarak, baromfiak és a szarvasmarhák fontos élősködője, de akár az embert is megtámadja. A nőstény elkap egy nappali kirajzású ízeltlábút, például szúnyogot, atkát, kullancsot, és petéit annak hasára rakja, mely mint egy hordár cipeli azokat. Rászállva egy meleg vérű állatra vagy emberre, annak átadja azokat. A peték azonnal kikelnek a bőrön, majd a lárvák behatolnak a bőrbe, ahol tovább fejlődnek (4 stádium) és furunculus-szerű elváltozást okoznak. A „kelés” közepén található nyíláson át lélegzik a lárva és bűzös váladékot bocsát ki. Általában a ruha által nem fedett területen – a karon és leggyakrabban a fejen – történik, de a lárva a ruhán át is képes behatolni.
