hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Régen az iskolai tanév Gergely napján kezdődött és végződött az előző. Az új deákok szülei már előző nap elvitték természetbeli ajándékaikat a mesternek. A Gergely-járás szokását az 1990-es években sokfelé, például Kaposváron, vagy Somogyjádon is fölújították.
A szokás eredeti formáját módunk van múlt századi feljegyzésekből tanulmányozni, Bálint Sándor az Ünnepi kalendárium című könyvében éppen a csökölyi Gergely-járást mutatja be egy helyi kézirat alapján.
Az iskola akkoriban Gergely napján kezdődött. Az új deákok szülei már előző nap elvitték természetbeli ajándékaikat a mesternek. A nagyobb deákok beszaladozták a falut, hogy az ünnepre minél több és szebb szalagot gyűjtsenek. Szíjjas bocskoraikat kétszer is beitatták marhafaggyúval, hogy minél tetszetősebb legyen. A nagyobb deákok ünneplőbe öltöztek. Kalapjukon hatalmas művirág bokréta, kezükben szalagokkal felékesített mogyorófa pálca. Megbeszélt helyen összegyülekezve, elindultak azokhoz a házakhoz, ahol új deáknak valók laktak.
Szent Gergő Urunknak, híres tanítónknak neve napján
Régi szokás szerint ma megyünk először iskolába,
Hol íratnak szépen, olvastatnak, s így tanítanak
Emberséget, bölcs, kegyes tudományt mindenki számára,
Mert nem jó tudatlanul felnőni földi világba.
Ezért készüljetek iskolatársak, mind jöjjetek már!
Jó mesterünk vagyon, kit Isten megáldjon, ki minket vár.Ha nem adhattok új iskolást az idén házaitokból,
Adjatok adományt szíves jókedvvel javaitokból!
A szülők a bokrétás toborzókat tojással, süteménnyel, pénzzel ajándékozzák meg. Az iskolába érkezve terített asztal várta őket, a szülők előző nap összeadták az ételeket. Még citerás is akadt. Másnap reggel az iskolásokat már a két napos várta, először a templomi könyörgésre mentek el, majd megkezdődött a tanítás. Seemayer Vilmos népzenekutató 1934-ben Nemespátróban még élő adománygyűjtő szokásként rögzítette a Gergely-járást. Március 12-én az evangélikus iskola mestere reggel nyolc órakor két 10–12 éves fiút indított el „Szen Gergőt járni”. Az egyik kosarat, a másik két vászonzacskót vitt magával. Beköszöntöttek a házakhoz, és énekeltek.
A gyűjtés után a mesterné pogácsával vendégelte meg a gyerekeket.
Kerényi György a Magyar énekes népszokások című könyvében 12 versszakos Gergely-járás szöveget közöl, szerinte a teljes szöveg Ács Mihály Zöngedező Mennyei Kar című könyvében (1696) maradt fenn. Az általunk bemutatott 1934-es pátrói változat az eredeti szöveg 1–3. és 10. versszakát tartalmazza, a népi használat így rövidítette le. Nagyon tanulságos az 1993-as gyűjtés szövegtöredéke is, főleg az adománykérő rész: „Aggyatok szalonnát, jó lössz a disznóláb…”, ez azt bizonyítja, hogy egykor Somogyban is élt a Kodály által híressé tett Zobor vidéki változathoz hasonló koledáló szöveg. Együd Árpád a somogyi népköltési gyűjteményében nem közöl Gergely-járást, de talán még lappang valahol egy-egy somogyi dallam- és szövegpélda.
A Gergely-járás szokását az 1990-es években sokfelé (pl. Kaposváron, Somogyjádon) fölújították, az iskolás gyerekek átmennek az óvodába „iskolásokat toborozni.”
forrás:kaposvarmost.hu
