Magyar beteg Ausztriában
Régóta járnak át osztrák szomszédaink fogorvosi kezelésekre a határhoz közeli magyar városokba – Sopronba, Kőszegre, Szombathelyre –, a régióban erre már valóságos iparág épült. Az utóbbi években egyre jelentősebb ugyanakkor az ellenkező irányú – Magyarországról Ausztriába irányuló – egészségügyi turizmus is. A nyugat-dunántúli határ menti településeken élő tehetősebb magyarok egyre nagyobb számban veszik igénybe a burgenlandi, bécsi, de még más osztrák tartományok egészségügyi szolgáltatásait is. Hiába van ugyanis a nagyobb hazai városokban kórház, ha kevés ott az orvos és a nővér. Magyar egészségügyi dolgozókkal sokkal inkább találkozni viszont az osztrák intézményekben. Így a külföldi kezelésnél az sem gond már, ha valaki nem beszél németül.
Bankolás a Lajtán túl
Számos soproni már osztrák pénzügyi szolgáltatásokat vesz igénybe a hazaiak helyett. Ennek legfőbb oka, hogy a jövedelmét is a szomszédból kapja, így azt nem is hozza haza, hanem ausztriai számlára utaltatja. Pláne, hogy jó néhány banki szolgáltatás olcsóbb is Ausztriában, mint Magyarországon. A soproni bankok ügyfélkörét az is szűkíti, hogy a fentiek miatt számos soproni nem is vehet föl hitelt, hiszen nincs magyarországi jövedelme. Osztrák számlájának és bevételeinek adatait pedig a többség nem szívesen osztja meg a magyarországi intézményekkel, így a bankokkal sem.
Az osztrák bolt a nagy kedvenc
Csak Ausztriában 76 milliárd forintot költöttek el tavaly a vásárlási céllal egy napra kiutazó magyarok, akik egy-egy kiruccanás során átlagosan 25 ezer forint értékben vásárolnak. Ez 28 milliárd forintos növekedést jelent 2017-hez képest – derül ki a KSH statisztikáit vizsgáló Blokkk.com szakportál elemzéséből. Összességében tavaly mintegy 135 milliárd forintot költöttek el ily módon a magyarok külföldön, ami azt jelenti, hogy a magyar bevásárlóturizmus megduplázódott az elmúlt öt évben. A leglátványosabban az ausztriai költések növekednek – a tavalyi 33 milliárd forintos megugrás 85 százalékát ezek hozták – de sokan járnak át Ukrajnába, Romániába, Szerbiába és Szlovákiába is shoppingolni. Utóbbi országban tavaly 4 milliárd forinttal nagyobb értékben – összesen 19 milliárd forintért – vásároltak a magyarok. Ezen országok fő vonzerejét a hazainál jóval alacsonyabb árak jelentik. Ukrajnában egyebek mellett a magyarhoz képest rendkívül alacsony bérek tartják az árakat is földközelben, míg a Magyarországhoz egyre inkább felzárkózó Romániában az általános forgalmi adó (áfa) kevesebb mint fele a magyarországinak. Horvátországba viszont a statisztika szerint csak nyaralni járnak a magyarok. A bevásárlóturizmusnak mélyek a gyökerei: korábban az áruhiány mozgatta, és nem is nagyon számított, hogy mi mibe kerül külföldön az adott áru. Azóta megszűnt az árubeszerzés korlátozása, és most az ár lett a fő szempont, a külföldi vásárlási kedv azonban megmaradt. A statisztikákból látszik is, hogy nem csak az elköltött összeg növekszik, hanem a határokon túli bevásárlások gyakorisága is: tavaly már több mint 5 millió alkalommal kerekedtek fel e célból a magyarok. Márpedig ez 2014-hez képest másfélszeres növekedést jelent. A mintegy 135 milliárd forint csupán az az összeg, amit a kifejezetten vásárlási céllal kiutazó magyarok költenek el a határok túloldalán – magyarázza Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint nem könnyű különválasztani a bevásárló turizmust attól a jelenségtől, hogy rengeteg magyar jár át dolgozni is Ausztriába, és ott is vásárol be. Az ugyanakkor egyértelműen látszik az adatokból, hogy a magyar bevásárlóturizmus növekszik. Igaz, a 11 ezer milliárd forintos éves hazai kiskereskedelmi forgalomhoz képest ez a növekvő összeg sem tűnik túl jelentősnek. A Blokkk.com összeállításából ugyanakkor az is kiderül: Magyarországra is érkeznek turisták szép számban bevásárolni. Az ilyen egynapos, vásárlási célú kirándulások száma tavaly 10 millióra rúgott Magyarországon. Ezek során a turisták összesen 176 milliárd forintot költöttek el, ezen belül 60 milliárdot élelmiszerekre. A szlovákok költötték a legtöbbet: több mint 50 milliárd forintot, az osztrákok 40-40 milliárd forint körüli értékben vásároltak. A mérleget nézve tehát a bevásárlóturizmusból a magyar boltosok jártak jobban.