hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár Twitter-rohama lehet, hogy megmentette a Magyarország ellen indult hetes cikkely szerinti, régóta húzódó eljárást a teljes elhalástól. A hetes cikkely az Európai Unió alapszerződésének vonatkozó részére utal, amit elfogadása előtt uniós atombombaként emlegettek. Valószínűleg minden idők legkevésbé veszélyes atombombája ez, amit a Nizzai szerződés adott az unió kezébe. Korábban fenyegetésként felemlegették Franciaország ellen, amikor több ezer roma család lakóhelyét számolták fel, de szóba került az osztrák szélsőjobb és a román kormányválság kezelésére is, mielőtt 2015-ben tényleg megindította volna az eljárást Magyarország ellen az Európai Parlament.
Magyarországon kívül Lengyelország ellen van folyamatban az eljárás, a különbség az, hogy amíg a lengyelekkel szemben az Európai Bizottság kezdte, addig Magyarországról az Európai Parlamentben is volt szavazás. Ennek valamelyest következménye az, hogy az Európai Parlament komolyabban veszi a szerepét a Magyarország elleni eljárásokban.
Sargentini
Ezt a szerepet eddig főként a holland Judith Sargentini alakította, akiből a magyar kormány a rajzfilmek szintjén mozgó főgonoszt csinált. A dossziét mostantól egy másik raportőr, Gwendoline Delbos-Corfield viszi. Corfield a francia zöldek tagja, és annyi előnye van, hogy valószínűleg nem fog róla elnevezett jelentés az Európai Parlament elé kerülni. Sőt, nehéz lenne a nevét kiplakátolni Magyarországon. Sargentini azzal lett hírhedt, hogy az ő jelentése alapján szavazta meg az EP a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását. A magyar kormány egyébként máig kétségbe vonja a szavazás legitimitását, mondván, nem megfelelően számolták ki az összes képviselő számát, ugyanis a tartózkodókkal és a nem szavazókkal is kalkulálni kellett volna.
A hetes cikkely eljárása olyan ügy, amely brutálisan lassan mozog, és igazán a végén sincs eredménye. Azért nincs, mert minden tagállamnak igennel kell szavaznia ahhoz, hogy Magyarországtól elvegyék a szavazati jogát az Európai Tanácsban, ami nyilvánvalóan nem fog megtörténni, hiszen Lengyelország le fogja szavazni.
Új ügyek
Így alapvetően politikai harcról van szó, amelyben a magyar kormányt az unió megpróbálja rábírni arra, hogy változtasson politikájának bizonyos pontjain. Persze egyre nehezebb a kritikus pontokon változtatni, hiszen egyre több van belőlük. A Sargentini-jelentés ugyan alapvetően többéves problémákkal foglalkozik, amelyeknek egy része azóta megoldódott, de Delbos-Corfield, akivel Brüsszelben beszélgettünk, azt mondja, hogy itt lenne az ideje felfrissíteni a jelentést egy újabb, Budapestre utazó tényfeltáró küldöttséggel.
Bár azt is hozzáteszi, hogy folyamatosan kerülnek be új ügyek a tárgyalások menetébe. Például azon a reggelin, amelyet az a botrányos zárt meghallgatás követett, ahonnan Kovács Zoltán twitterezett, pont beszélt a legújabb fejleményekről is a minisztereknek.
Nem hiszem, hogy már most új riportra lenne szükség. Amikor megkaptam a posztot, a finn elnökség azonnal megkeresett, és egyértelmű volt, hogy komolyan fogják venni ezt az ügyet. Az én feladatom az volt, hogy folytassam a munkát ezzel a dossziéval. Az a kérdés, hogy fogjuk folytatni ezt a következő elnökségekkel, és hogy mi legyen a következő lépés. Én kifejezetten szeretnék egy tényfeltáró küldöttséget Magyarországra, de szerintem egyelőre nincs itt az ideje. A 7-es cikkely komoly ügy, és bölcsen, hosszan kellene gondolkodnunk rajta, mielőtt bármit teszünk
– mondta Delbos-Corfield arról, hogy szükség van-e új riportra Sargentini jelentése helyett.
