hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
A törvény értelmében már nem minősülnek közalkalmazottnak a szakképzésben dolgozó pedagógusok. Innentől a szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státusz helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat.
A legnagyobb probléma a törvénnyel az, hogy
Az új szakképzési törvény szerint az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tantervet, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás.
A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga – emelt szintű vizsgaként – beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapná kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosítana.
Szintén bevezetik, hogy a jövőben a gyakorlati képzést biztosító cégekkel a diákok már nem tanulószerződést, hanem szakképzési munkaszerződést kötnek.
Utóbbi miatt a Jobbik országgyűlési képviselője, Ander Balázs írásbeli kérdést intézett az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, mivel arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel és garanciákkal tudja vállalni a kormány, hogy ne használják ki a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diákokat.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, Schanda Tamás szerint a szakképzési törvény megújítására azért volt szükség, mert a kormány számára a teljes foglalkoztatottság elérése a cél. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Munka Törvénykönyvét illetően nem várhatóak változások. Véleménye szerint a tanulók a munkaszerződés révén, jobban beletudnak folyni majd az értékteremtő munkafolyamatokba, így akár sokkal nagyobb munkabért is kaphatnak a diákok.
Schanda Tamás szerint nem lesz lehetősége a cégeknek a visszaélésekre és a diákok “kihasználására”, hiszen az új szabályozás tartalmazza az életkortól függő napi munkaidő keretet, illetve a kötelező pihenőidőket is.
Ander Balázs szerint valóban szükség van a szakképző iskolák fejlesztésére, azonban némi aggodalomra ad okot, hogy semmilyen egyeztetést nem kezdeményezett a kormányzat a szakmai szervezetekkel. Lapunknak úgy fogalmazott a jobbikos képviselő, hogy a szakképző iskolákat olyan mértékben elhanyagolták az elmúlt 30 évben, hogy tulajdonképpen
Ander szerint a kompetenciamérések azt bizonyítják, hogy nem megfelelő színvonalon zajlik az oktatás a szakközépiskolákban. A különböző kutatások és felmérések azt mutatják, hogyha rossz körülmények között nő fel egy gyermek, akkor szinte egyenes út vezet a szakképzésbe.
“Az elmúlt 30 évben az értékteremtő kétkezi munka elvesztette a megbecsülését, annak következtében, hogy elhanyagolták a kormányzatok a szakképzőiskolákat.”
A jobboldali néppárt képviselője szerint a Fidesz az elmúlt 10 évben nem adott semmilyen választ erre a problémára. Pedig a jó szakmunkásokra valódi igénye lenne a gazdaságnak. Azonban ezt már 21. századi oktatási szemlélettel kéne végezni.
“Itt nem üres szavakról van szó, hanem arról, hogy egy új technológiai forradalom küszöbén állunk, amire a magyar szakképzés nincs felkészülve, ezért könnyen elmehet mellettünk a világ”
Ander hozzátette, hogy régen, ha valaki eltanult egy szakmát, azt élete végéig végezni tudta, azonban most már olyan szintű fejlődések mennek végbe, hogy a korábban eltanult ismeretek hamar elavulttá válhatnak, ezért a szakképzés jelentős reformra szorulna.
