Több mint 60 millió forinttal tartozik a Szigetvári Tankerület azoknak a pedagógusoknak, akik korábban az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) keretében hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésében, felzárkóztatásában vettek részt. Az ügyben nagyjából 150-en, legalább nyolc iskola pedagógusai érintettek, akik több mint két éve várják, hogy megkapják díjazásukat – 2018. január elsejétől hatályos ugyanis az a kormányrendelet, amely a kifizetések jogalapját képezi. Az érintettek közül többen a tankerület figyelmét is felhívták erre, majd azt a tájékoztatást kapták: a tankerület 2018-as költségvetésébe nem tervezték be az összeget. Ígéretet kaptak arra, hogy a 2019-es költségvetés elfogadása után rendezik az elmaradt, fejenként 400-500 ezer forintra tehető összegek kifizetését, ám ez mind a mai napig nem történt meg. Az ügy a Magyarországi Roma Parlament elnöke, Horváth Aladár figyelmét is felkeltette, aki decemberben Maruzsa Zoltántól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkárától is tájékoztatást kért. Szerinte azért is fontos tisztán látni a kérdésben, mert az IPR nagy szerepet játszik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű – jelentős számban roma – tanulók esélyhátrányainak csökkentésében. – Nyilvánvaló, hogy az iskola önmagában nem képes ellensúlyozni a szociális és etnikai szelekciót, a társadalmi elkülönítés széles körét, ugyanakkor az iskolán belüli és az iskolák közötti szegregációt csökkentheti – fogalmazott Horváth Aladár. Levelére tegnap kapott választ. Maruzsa Zoltán elismerte az IPR pozitív hatásait, tájékoztatása szerint meg is kezdődött a program pedagógiai keretrendszerének fejlesztése: az „Esélyteremtés a köznevelésben” projekt keretében intézményfejlesztési program és eszközrendszer készül, „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” nevű projektben pedig a pedagógiai keretrendszer fejlesztése valósult meg, ennek kiadása előkészítés alatt áll. Az elmaradt tanári díjazásokkal kapcsolatban az államtitkár azt írta, a minisztérium fejezeti előirányzatain az integrációs fejlesztőprogramok megszervezésére fordítandó forrás nem áll rendelkezésre, e forrás az iskolafenntartók költségvetésébe épült be. Úgy tudjuk, a Szigetvári Tankerület értesítette a problémákról a Klebelsberg Központ (KK) elnökét és a KK gazdasági elnökhelyettesét is. Lapunk szintén érdeklődött az állami iskolafenntartónál arról, mi az oka annak, hogy nem fizették ki a tanárokat, illetve mikor várható, hogy a tankerület rendezi a tartozást, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint cinikus és felháborító, hogy míg a december 10-én megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány hozzájárult a 2019-es költségvetésben szereplő köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás legfeljebb 32,5 milliárd forinttal történő túllépéséhez, addig a tanároknak még mindig nem rendezték a tartozásokat. – Éppen azoknak a pedagógusoknak a díjazását nem fizetik ki, akik a legnehezebb körülmények között dolgoznak – mondta Totyik Tamás. Emlékeztetett: a kormány annak idején arra hivatkozva központosította az iskolákat, hogy mindenhol egyenlő feltételeket teremtsenek. – Akkor mégis miként fordulhat elő, hogy az egyik tankerületben ki tudják fizetni a pluszmunkát, a másikban nem? – tette fel a kérdést.
Korábban is történt hasonló eset
Nem először fordul elő, hogy a felzárkóztató programokban dolgozó pedagógusoknak futniuk kell a pénzük után. Tavaly novemberben a 24.hu számolt be arról, hogy Az út a szakmaváltáshoz nevű uniós oktatási-felzárkóztatási programban több mint száz tanár nem kapta meg a bérét. Augusztusban pedig a lapunk írt arról, hogy a roma nőket a szociális és gyermekvédelmi szakmára felkészítő, Nő az esély elnevezésű program külsős – vagyis főállásban nem a kormánynak dolgozó – oktatóit nem fizették ki.
Pedagóguskar: kockázatos az új NAT
Még a kormány saját tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is éles kritikát fogalmazott meg az idén szeptembertől bevezetni kívánt, megújított Nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban. Mint írták, a módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát. A módosított NAT-koncepciót a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is szerette volna véleményezni, ám ők meg sem kapták az anyagot.