Otthon / Egészségügy / Ha a beszállítók perelnek, összeomolhat az ellátás

Ha a beszállítók perelnek, összeomolhat az ellátás

A kórházi tartozásállomány már közelíti a 80 milliárd forintot. Az intézményvezetőkkel vitethetik el a balhét.

Tavaly év végéig közel 71 milliárd forintra duzzadt a kórházak beszállítók felé fennálló tartozása, amelyből eddig egyetlen forintot sem fizettek ki az intézmények – pontosabban az adósság rendezéséért felelős magyar állam. A nemrég napvilágra került hírek szerint a kormány azt az ajánlatot tette, hogy a tartozás 80 százalékát készek haladéktalanul rendezni, ha a cégek lemondanak további követeléseikről.

Ám az ügy már korábban, egészen pontosan már a január 9-ei miniszterelnöki kormányinfón politikai mezőbe került. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis az Állami Számvevőszék jelentése alapján azt mondta, az adósság termelése „nem bocsánatos hiba”, az adósság fedezet nélküli kötelezettségvállalás révén halmozódott fel, ami törvénytelen. „Utasítottuk a minisztert, hogy ezt a gyakorlatot számoljuk fel, 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat fel semmilyen adósságot” – fogalmazott a miniszterelnök. Azaz a kormányfő lényegében az intézmények gazdasági vezetését tette felelőssé a kialakult helyzetért. És ha szigorúan vesszük a törvény betűjét, nem megalapozatlanul. Ám hogy igazságosan-e, az már más kérdés. Az igazgatók sok esetben valószínűleg fedezet nélkül vállaltak kötelezettséget, ez pedig bűncselekménynek számít. Ám nemigen tehetnek mást, ha ugyanis nem rendelnek eszközöket és szolgáltatásokat, azzal az egészségügyi törvény alapján a kórházakra rótt ellátási kötelezettséget veszélyeztetik – erre persze már nem tért ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök arra sem vesztegetett szót, hogy az intézményeknek évek óta krónikus forráshiánnyal kell szembenézniük. Míg a szerencsésebb nyugat- és közép-európai országokban a GDP 6-8 százalékának megfelelő összeget áldoznak az ágazatra, addig nálunk mindössze 5 százalékot. Az egyes beavatkozások után járó összeg ráadásul évek óta változatlan, mivel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi OEP) nem végzi el az úgynevezett kódkarbantartást, vagyis azt a folyamatot, amikor a valósághoz igazítják a finanszírozást.

Ennek következtében sok beavatkozás és szolgáltatás NEAK-támogatása mára már az orvos bérét sem fedezi, nemhogy a műszerek amortizációját, a fogyóeszköz árát vagy a rendelő rezsijét. Példának okáért egy kolonoszkópos vizsgálatért az alapkezelő hétezer forintot fizet az intézménynek, miközben ugyanez a privát szektorban 70-80 ezer forintba kerül, amin mindössze 15 százalék körüli a profit. De hasonló a helyzet az EKG vagy épp a kórházi étkeztetés esetében is: előbbiért 610 forint (!) a normatíva, míg napi háromszori étkezés biztosítására 550 forint szerepel a kórházi szolgáltatások finanszírozását rögzítő, egyébként 21 éve (!) nem módosított kormányrendeletben. Ilyen körülmények között tehát nem meglepő, hogy egy év alatt több tízmilliárdos adósságot halmoznak fel az intézmények. Inkább az megy csodaszámba, hogy a rendszer még nem omlott össze.

A kormány „adósságrendezési” terve kiverte a biztosítékot a beszállítóknál: az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (Mediklaszter), valamint az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ) közös közleményt adott ki, amelyben egyebek között felvetik: a kormány megsérti az Európai Unió jogszabályait azzal, hogy csak a legnagyobb beszállítókkal egyeztet, mellőzve a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv), illetve hogy nem fizeti meg a késedelmi kamatokat. „Milyen üzenetet hordoz a befektetők felé, ha az állam utólag újra kívánja tárgyalni a már megkötött és megfelelően teljesített szerződéseket?” – teszik fel a kérdést.

A kommünikében hangsúlyozzák továbbá, hogy a hazai kkv-nak kiemelkedő innovációs, gyártó, -fejlesztő tevékenységük révén jelentős az exportjuk. Lejárt kintlévőségeik folyamatos növekedése nemcsak az általuk foglalkoztatott munkavállalók megélhetését, de a nemzetgazdasági és foglalkoztatási szempontból kiemelkedően fontos innovációs, fejlesztő, termelő és exporttevékenységüket is veszélyezteti. „Az ágazat Magyarországon közvetlenül tizenkétezer családnak, közvetve további harmincezer családnak biztosít megélhetést” – hangsúlyozzák.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak elmondta: körülbelül száz cég képviselőjét rendelték be a Pénzügyminisztériumba, ennyi olyan beszállító van, amelynek több mint 100 millió forinttal tartoznak. – A kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nagyobb cégek „elbírják” a húsz százalékos alkut. Megnézték a beszállítók kimutatásait öt évre visszamenőleg és ez alapján vonták le ezt a következtetést. Hogy miért épp öt évet, azt nem tudjuk, hiszen egy év alatt keletkezett adósságot próbálnak lefaragni. A tárgyalás módja egyébként nem az európai normákat idézi: bár cégjegyzésre jogosult képviselőket kértek tárgyalópartnernek, semmilyen papírt, előkészített megállapodást nem mutattak. A kormány illetékese annyit mondott, hogy fontolják meg az ajánlatot és elég szóban, telefonon visszajelezni. A tárgyalásoknak írásos nyoma nincs – fogalmazott Rásky.

Az OSZ főtitkára szerint egyébként a kormány ajánlata nonszensz, hiszen a jogi, számviteli háttér sem adott arra, hogy a beszállítók csak úgy elengedjék a tartozás egy részét. Ráadásul – hangsúlyozta Rásky László – amellett, hogy a beszállítók kénytelenek a pénzük után futni, december 31-éig be kellett fizetniük a kiállított, de nem rendezett számlák után is az áfát, ami körülbelül 20 milliárd forintot jelent. Szintén milliárdokban mérhető a cégek által évente fizetett társasági és iparűzési adó is.

A szervezet vezetője arra számít, hogy a kormány legalább részben kifizeti a tartozásokat márciusban. A probléma ugyanakkor újra fog termelődni, a jelenlegi finanszírozás mellett már év közepén látható lesz egy több tíz milliárdos tartozásállomány. Rásky tudomása szerint egyébként már van olyan beszállító, amely felszámolást kezdeményezett a neki tartozó intézmény ellen. Ha ez tömegesen megtörténne, valószínűleg összeomlana az ellátás.

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Elég volt! A kórház végre felszólalt, hogy a járvány miatt számon kérik a dolgozóikat

“Őszinték leszünk… kórházban dolgozóként nagyon nehéz megélni a tavaszi szeretet- és elismeréshullám után, hogy egyre …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: