hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Grósz Károly egykori kommunista miniszterelnök óta mindenki tudja, hogy a kormány szava nem úri becsületszó (ezt bár sokan Medgyessy Péternek tulajdonítják, valójában Grósz sütötte el egyik interjújában, ahol szembesítették korábbi ígéretével, talán egy áremelés kapcsán)
Ezt a kijelentést azóta sok kormánynak sikerült magáévá tenni, de talán a mostani az, amely ki is maxolta a tartalmát.
Tökélyre pedig Kásler Miklós EMMI miniszter fejlesztette, aki lassan azt is letagadja, hogy ő maga a miniszter.Pedig most már azt is tudhatjuk, hogy „azért nem lett tömeges a megbetegedési fázis Magyarországon, mert a Kásler miniszter által vezetett csapat” jól vizsgázott, a miniszter ösztönei jól működtek és neki köszönhetően indult el időben a kormányzati járványügyi védekezés”
Amennyiben megnézzük a rendészeti elemeit a válságkezelésnek, akkor semmi olyat nem tettünk, ami bármely ország elé, vagy fölé helyezné a kormányzati intézkedéseket. Lezártuk a határainkat, akkor, amikor a többi ország is megtette, bezártuk az iskolákat, akkor, amikor mindenki.
Közben meg nem szűrtünk, és bár a miniszterelnöknek mindig jutott a legmagasabb szintű védőeszközökből a kórházi helyszínelése során, a vele szemben álló orvosok, ápolók gyakran csak hitvány, a feladatuk ellátására nem alkalmas, minimális védőeszközben jelentek meg. Ennek eredményeként a hazai koronavírus-gócpontok a kórházakba és a szociális ellátóhelyekbe, idős otthonokba koncentrálódtak és az elérhető adatok szerint az egészségügyi dolgozók fertőzöttsége elérte a 14 százalékot, azaz húsz COVID fertőzöttből majd három egészségügyi dolgozó. Mindeközben a 65 év feletti dolgozókat kivonták az aktív ellátásból és még azt sem szervezték meg számukra, hogy valahogyan a hirtelen átalakult háziorvosi és szakrendelői vonalban telemedicinával segíthessenek az ellátás fenntartásában. A szakorvosokat, a rezidenseket, a szakorvosjelöltek egy részét átirányították COVID-betegek ellátására fenntartott és kiürített intézményekbe, ahol így volt olyan intenzív osztály, ahol több orvos volt, mint beteg.
És akkor remek ütemérzékkel Kásler Miklós elrendelte az összes közfinanszírozott ágy hatvanszázalékos kiürítését, COVID betegek fogadása céljából, a húsvéti ünnepek kellős közepén.Ez azt jelentette, hogy egyes becsélések szerint a februári adatokhoz képest 16-24 ezerrel kevesebb beteget ápolhattak a következő két hónapban.
Nehéz megmondani, hogy hány áldozattal járt a kásleri ágyfelszabadítás, de nemcsak kényelmetlenséget, hanem egészségkárosodást is okozhatott, akár betegek halálhoz is hozzájárulhatott ez az intézkedés, holott a COVID fertőzések száma csak igen lassú ütemben kúszott felfelé. Pontosan úgy, ahogyan ez történt az egész régiónkban.
A fejetlenséget csak tetézték a miniszter immár hagyományosan egymásnak homlokegyenest ellentmondó utasításai, amelyben egyszer előírja, hogy azonnali életmentő beavatkozás előtt is szükséges a betegen PCR-tesztet végezni, majd javítja, hogy ja nem.
Hogy mekkora káoszt generált maga az EMMI, azt jól jellemzi az alábbi hozzám megküldött levél:
„Most épp 4 nővér beszélget a konyhában, ők szakrendelőből érkeztek teljesen feleslegesen, mert még egy korábban működő- azóta bezárt- osztály működtetése miatt lettek idevezényelve, így többen vannak, mint a betegek. A szakorvosokkal titoktartási nyilatkozatot írattak alá és nézik a bejövő postát az “iktatás” címszó alatt. Ja és a jó hangulatról a katonák/ segédmunkások is gondoskodnak mindig nap végén: fel kell nyitni mindig a csomagtartót, hogy nem lopjuk-e a szajrét.”
Azonban a koronavírussal szembeni védekezés sikerességét mégiscsak számokkal lehet a legbeszédesebben bemutatni.
Jelen pillanatban nem tudni, hogy a vírus miért nem terjedt a gyerekek között és azt sem tudni, hogy miért kímélte meg a Kelet-Közép Európai régiót. Egy biztos, hogy a mi régiónkban sehol sem tarolt (az adatokat a mai napon reggel erről a honlapról vettem).
Lengyelországban 100 ezer főre 55 fertőzött jutott, Szlovákiára 28 ,Ukrajnára 51, Romániára 92, Csehországra 84, Horvátországra 56, Szlovéniára 72, Szerbia 160, Ausztria 187(!), míg ugyanez a szám Magyarországon 38.
Amennyiben pusztán ezt az egy értéket nézzük, vitathatatlan, hogy Magyarország remekül védekezett, hiszen 100 ezer emberből mindössze 38 fertőződött meg.Csakhogy, ha megnézzük, hogy mennyire volt aktív a felderítés, akkor igencsak a sor végén kullogunk, pedig itt is igaz, lövésből lesz a gól. Vagyis amennyiben nem keressük a fertőzött egyént, azaz nem végzünk szűrést, akkor a vírus rejtve marad. Ugyanígy, amennyiben rossz helyen keressük a vírust, hasonlóan hamis eredményt kaphatunk, vagy például ha szilvafa alatt nem szilvát, hanem cyanotikus csecsemőt keresünk és nem szilvát, akkor bizony nem lesz megbízható amit találtunk.
Tény, hogy Magyarországon kevés szűrés történt és azt sem ott végezték, ahol a gócpontok voltak, nem szűrték le az összes egészségügyi és szociális dolgozót, és az intézményekben levő betegeket sem. És míg Ausztriában 411 ezer, Szerbiában 223 ezer, Ukrajnában 300 ezer, Lengyelországban 800 ezer koronavírus tesztet végeztek, addig Magyarországon 170 ezret.
Ráadásul hazánkban a tesztelést akkor, amikor a vírus valójában tombolt, csak úgy ímmel-ámmal végezték, mint a vasárnapi ebédnél nyammogó nyunyókás kisded. A szűrések csak később kezdtek beindulni, akkor is jobbára ködszurkálás jelleggel.Nem csoda, hogy így Magyarország rendelkezik az egyik legrosszabb halálozási mutatóval, a megfertőződtek arányában.Ez az a mutató, amely végső soron tökéletesen jellemzi egy ország felkészültségét és egészségügyi kapacitását is. És míg Magyarországon a fertőzöttek több, mint 13 százaléka meghalt, addig ez a szám a gyakorlatilag egészségügyi ellátás nélküli Dél-Szudánban 1 százalék, Csádban 9. Régiónkba visszanézve Lengyelországban 4,6 százalék, Romániában 6,5 százalék, Szlovákiában 1,8 százalék. Azaz Magyarországon a régiós átlaghoz képest, ami 4,24 százalék (tíz országot alapul véve), háromszor többen haltak bele a koronavírus fertőzésbe.
Persze néhány országban a magyar halálozási adatoknál is találni rosszabbat, mint Olaszországban 14, Franciaországban 15, Belgiumban pedig 16 százaléka halt meg a fertőzötteknek. Csakhogy ezen országokat sokkal jobban megütötte a vírus, hiszen, Olaszországban 383, Franciaországban 279, és Belgiumban 499 fertőzött jutott 100 ezer lakosra. Azaz ezen országok egészségügyi rendszerét keresztre feszítette a járvány, hiszen sokkal nagyobb tömeget kellett egyszerre, egy időben ellátni.
Érdekes tény, hogy a kontrollcsoportként is mérhető Svédországban – ahol elengedték a vírust és 100 ezer emberre 336 fertőzött jutott – a fertőzöttek 12 százaléka halt meg a fertőzötteknek.
Ráadásul, miután Svédországban nem állt le az egészségügyi ellátás nagy része, és nem kellett kezelésre szoruló betegeket feleslegesen hazaküldeni, járulékos veszteségről sem beszélhetünk. Míg nálunk ezen egészségkárosodások aránya akár magasabb is lehet, mint a koronavírus áldozatainak száma. Erről is szól egy hozzám érkezett levél:
„Hát nézd, konkrét példákat tudok mesélni majd, én itt az ilyen járulékos veszteségekre gondolok, ami amiatt van mert nem megfelelő helyen nem megfelelő ellátást kapnak, mindenki napokig várja a negatív teszteket, addig meg basic kezelést kap, diagnosztika csak labor meg rtg van. Sokaknak 3-4 nap alatt teljesen leromlik az állapotuk”
Amely alapján bátran kijelentetjük, hogy valóban a kormány szava az nem úribecsület-szó, mert most egy ország maradt az út mellett.
