hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Ahogyan arról a Portfolio is beszámolt, a napokban megjelent júliusi előzetes költségvetési adatok szerint az első hét hónapban már 2165 milliárd forintra emelkedett a pénzforgalmi deficit, ami a legutolsó, 1890 milliárd forintos deficittervet is lényegesen felülmúlja.
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza az adatok értékelésekor kiemelte: az első héthavi hiány 36%-a fakadt az EU-források egyenlegéből (vagyis, hogy a kormány előfinanszírozza a projekteket, a Bizottság pedig később utal), 24%-át tették ki a koronavírus-járványhoz köthető egészségügyi védelmi kiadások (520 milliárd forint értékben, ezek terven felüli kiadások), valamint az egészségügyi dolgozók félmilliós kifizetése is a júliusi költségvetést terhelte 101,3 milliárd forint értékben.
A legfontosabb kérdés azonban az az elemző szerint, hogy a jelenleg érvényben lévő 3,8%-os GDP-arányos hiánycél elérhető-e 2020-ban.
MEGLÁTÁSA SZERINT AZONBAN A MOST HATÁLYBAN LÉVŐ DEFICITCÉL NEMCSAK, HOGY VESZÉLYBEN VAN, DE NEM TŰNIK REÁLISNAK.
Pénzforgalmi szemléletben 1890 milliárd forintos hiánycélt tűzött ki már legutóbb az idei évre a kormány és ezt már most 15%-kal meghaladta július végéig, ami figyelmeztető.
VÁRAKOZÁSA SZERINT AZ IDEI HIÁNY KÖNNYEDÉN ELÉRHETI A GDP 8%-ÁT.
Az elmúlt 12 hónap gördülő deficitje 3031 milliárd forinton áll, ami a GDP 6%-ára rúg. Ha pedig azt feltételezzük, hogy az idei év hátralévő 5 hónapjában olyan lesz a hiány lefutása, mint tavaly (ami eleve már egy optimista feltételezés a koronavírus-válság fényében), akkor is a cél felett lesz a deficit.
És közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a következő negyedévekben még recesszió várható a magyar gazdaságban, ami az adóbevételek csökkenését eredményezi, és a gazdaságvédelmi, valamint járványügyi kiadások további emelkedését. Mindezek együttesen eredményezhetik az idei 8%-os deficitet.
Ez pedig azt is jelenti, hogy inkább előbb, mint utóbb a Pénzügyminisztérium felül fogja vizsgálni a 2020-as hiánycélját, ezzel párhuzamosan pedig az Államadósság Kezelő Központ is újra módosítani fogja idei finanszírozási tervét. Ennek következtében a magyar államkötvények kínálata növekedhet a következő hónapokban és nem kizárt Virovácz Péter szerint, hogy ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank is erőteljesebben beszáll, tekintettel a rendelkezésére álló kötvényvásárlási programjára.
A hiánycél módosítása nem lenne váratlan Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi kijelentésének fényében. A tárcavezető akkor ugyanis azt mondta, hogy szeretnék tovább futtatni a második félévben is azokat a programokat, amelyek az első félévben a munkahelyek megtartását, vagy a turizmus támogatását célozták. Ezután emlékeztetett rá, hogy „ahogy nagyon sokszor elmondtuk és hangsúlyoztuk is: ilyenkor a gazdasági szempontok másodlagosak, mert amikor arról van szó, hogy mennyire fertőződik meg az ország, akkor nem szabad pénzügyi kérdésekkel foglalkozni. Alapvetően az emberi élet megvédése volt a legfontosabb, ezt szerencsére meg tudtuk tenni, sikeresen, és most ezért van ekkora hiány ebben a költségvetésben.” Visszaidézte, hogy a járvány itthoni kitörése után március-április során még az egész évre 3,8-4%-os GDP-arányos államháztartási hiánnyal számoltak, de “ha a gazdaság újraindítása még további erőforrásokat igényel, márpedig ezt most így látjuk, és esetleg még egy második hulláma is jöhet a járványnak, akkor ez valószínűleg egy magasabb összeg lesz az év egészében”. Majd megemlítette az európai országokat, ahol 8-10%-os hiánnyal kalkulálnak az idei évre.
Vagyis érezhető, hogy a kormány is felkészült a hiánycél módosítására. Feltehetőleg most azt számolgatják, hogy mennyivel kell ismét megemelni a célt. Emlékezetes, ez lenne idén a járvány miatt a harmadik hiánycél-módosítás: eredetileg 1% lett volna a hiány, majd a koronavírus-válság kirobbanásakor ezt 2,7%-ra emelték, majd májusban 3,8% lett a deficit.
