Telnek az évek, de csak nem akar kiderülni, milyen érdeke fűzi hazánknak ahhoz, hogy kijátszottuk az oroszoknak a Dunakeszi Járműjavító Kft-t, és azon keresztül az egyiptomi vasúti kocsi tendert.
Így azokra a kérdésekre sem lehet tudni a választ, amiket Demeter Márta tett fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM):
- Az eddig Egyiptom számára leszállított vasúti kocsikban mennyi pontosan a magyar rész?
- Azok mely elemét állították elő Magyarországon, a Dunakeszi járműjavítóban?
(Júliusban ugyanis 32 darab nemzetközi forgalomra is alkalmas vasúti személykocsit indítottak el Oroszországból az alexandriai kikötőbe).
Mindenesetre a KKM hárít, és csak annyit válaszoltak az országgyűlési képviselőnek, hogy az 1 milliárd eurót meghaladó beruházási érték finanszírozásának feltétele az 50 százalék feletti magyar tartalom teljesítése.
De hogy eddig akár egy cérnaszálat is gyártottak volna Dunakeszin, azt nem árulták el.
Emlékezetes, tavaly az Orbán-kormány úgy döntött, versenyeztetés mellőzésével az orosz Transzmasholding résztulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt-nek adja el a Dunakeszi Járműjavító Kft-t, és annak ingatlanjait. A THM másik tulajdnosa Magyar Vagon Zrt., amelyet Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonol.
Ahogy arról írtunk, Szalay-Bobrovniczky és az oroszok beruházása kedvéért az Eximbank kisorolt a magyar Ganz mögül, és inkább Transzmasholdingnak biztosított közpénzből hitelt az egyiptomi vasútikocsi-projektre.
Érdekesség, de az Orbán-kormány azóta sem tudta indokolni, hogy miért kellett kijátszani a Dunakeszi Járműjavítót az oroszok kezére. Még csak azt sem volt hajlandó megválaszolni, hány magyar munkahely jön így létre.