A Megújuló Magyarországért Alapítvány és az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület konferenciát szervezett a Feltétel Nélküli Alapjövedelemről (FNA) a 13. Nemzetközi Feltétel Nélküli Alapjövedelem hét kapcsán (2020. szeptember 14-20.), amelynek mottója: FNA: A választás szabadsága!
A szerdai online beszélgetésen szakértők és politikusok osztották meg gondolataikat az FNA-ról. A második panelban Büttl Ferenc (MMAA) moderálásával Arató Gergely (Demokratikus Koalíció), Korózs Lajos (Magyar Szocialista Párt), Kanász-Nagy Máté (Lehet Más a Politika), Tordai Bence (Párbeszéd) és Z. Kárpát Dániel (Jobbik Magyarországért) mondták el véleményüket.
Hogyan értelmezhető az FNA „a választás szabadsága” mottóval felütve?
Arató Gergely kifejtette, egyrészt egy széles körben elérhető alapjövedelem megszünteti azt a közvetlen kényszert, amit a munkavégzés jelent. Emellett felhívta a figyelmet egy másik vonatkozásra is, miszerint létezik a szegénységnek egy olyan szintje – mely jóval szélesebb, mint a statisztikailag kimutatott -, ahol az egész életet meghatározza a lehetőségek hiánya. Úgy fogalmazott: mindenfajta bal oldali politikának egyik alapvető kérdése, hogy ebből a fajta „rabságból” ki lehet-e szabadítani azt a sok millió honfitársunkat, akit ez érint.
Korózs Lajos hangsúlyozta, nem pártvéleményt fogalmaz meg, hanem sajátját, utóbbi szerint pedig az FNA a
Tordai Bence meglátása szerint az FNA nem a liberális értelemben vett szabadságot adja meg, hanem azoknak a feltételeknek a megteremtése a szabadság, ami lehetővé teszi, hogy a jogainkkal éljünk.
Z. Kárpát Dániel pedig úgy vélekedett, visszatérő probléma, hogy alapvető szabadságfaktorok hiányoznak. A politikus jellemzően a munkával elérhető jövedelemhez kapcsolódó jogokat hiányolja a magyar közéletből. Meglátása szerint
Szerinte erre az alapjövedelem nem jó válasz, de viaskodik benne a közgazdász és a humán véna.
De szükség van-e más típusú osztálypolitikára, mint a jelenlegi, és ezt hogyan lehet kikényszeríteni?
Arató szerint osztálypolitikai kérdéssel nem lehet megközelíteni az Orbán-rendszert, akár az azt leváltó leendő demokratikus kormányzást, az azonban kétségkívül igaz, hogy az Orbán-kormány bizonyos középosztálybeli és tőkés csoportokat preferált. Úgy véli, egyértelmű, hogy a 2010 utáni gazdasági helyzetet az állami rendszerek leépítésével kezelte a kormány. A DK nézete pedig az, hogy egy új jóléti államra van szükség.
Kanász-Nagy az osztályok felemelkedése kapcsán nem az alapjövedelmet, hanem a jóléti államot választaná.
Korózs ezzel ellentétben úgy véli, a jóléti állam és az alapjövedelem nem feltétlenül zárja ki egymást. Szerinte az Orbán-kormány az alulról elvont forrásokat fölfelé terelte át, s ennek a politikának a felső középosztálytól fölfelé vannak az igazi nyertesei. Kifejtette továbbá, hogy sokkal többen vannak ma Magyarországon szociológiai értelemben a munkások, mint amennyien magukról azt gondolnák, munkások lennének. Úgy véli, szükség van valamiféle osztálypolitikára, ő pedig a közösségi szolgáltatások híve.
Tordai Bence szerint a negyedik köztársaság, amit közösen akarnak felépíteni, nem állhat olyan ingatag lábakon, mint a harmadik.
Hozzátette, egy társadalom fejlettségét például nem a GDP határozza meg, hanem a boldogság. Elárulta, ők az alapjövedelem program finanszírozását úgy tervezték meg, hogy ez ne az újraelosztás növekedéséből származzon, hanem belső átcsoportosításokból.
Z. Kárpát Dániel úgy vélekedik, klasszikus középosztályról rég nem beszélhetünk Magyarországon, az alsó középosztály tagjai pedig a folyamatos lecsúszástól kell, hogy rettegjenek a Fidesz-KDNP politika miatt, hiszen a szociális védőháló foszladozik. Éppen ezért a Jobbik Elvi Nyilatkozata is azon megközelítésből indult ki, a jólét téma köré csoportosítva minden magyar állampolgár számára biztosítani kell a szólás-, gyülekezés- és sajtószabadság mellett azt is, hogy tisztességes, munka alapú megközelítésből ki tudjon teljesedni Magyarországon.
Szó esett arról is, hogy a gazdasági válság kezelésében kevesebb feltétellel egy alapjövedelemszerű juttatás megoldás lehet-e?
Arató szerint nem kérdés ennek szükségessége, inkább azon lehet vitatkozni, hogy mindenkinek adjanak-e valamennyit, vagy kutassák fel azokat a csoportokat, akiknek nagy a jövedelemvesztesége.
Z. Kárpát Dániel elmondta, vérfagyasztó és dermesztő volt a járványügyi veszélyhelyzet utáni parlamenti ülések kezdete. Azt lehetett látni ugyanis, hogy Európa országai sorra dolgozták ki a kieső munkabérek pótlásának modelljeit, ezzel párhuzamosan pedig azokra is elkezdtek gondolni, akik vagy nincsenek munkaviszonyban, vagy szociális szempontból elesettnek számítanak. A kormány két hónap után kezdte el kipótolni a kieső munkabérek piaci átlag alapján 10-20 százalékát, a Jobbik ezért tette le három nap elteltével azt a magyar munkahelyvédelmi alapkoncepciót, amely a kieső bérek 80 százalékát mindenki esetében kipótolná. Ezt a parlament ellenzéki szektoraiban majdnem közmegegyezéses lett.
Arató kifejtette, a közvélemény kutatásokkal óvatosan kell bánni, hiszen nem mindegy, mit kérdezünk. Ha az a kérdés például, hogy legyen-e ingyen pénz, nagyon pozitív számokat lehet kapni, azonban ha azt kérdezzük, kapjon-e pénzt az is, aki nem dolgozik, az rossz számokat hoz.
Kanász-Nagy szerint
Korózs pedig úgy vélekedik, az alapjövedelem bevezetésével fel lehet számolni a nyomort, s úgy gondolja, az a hamis ideológia, hogy az állam segély helyet munkát akar adni, tételesen nem igaz.
Tordai Bence Orbán Viktor egyik korábbi nyilatkozatát említette az alapjövedelemmel kapcsolatban, miszerint: Magyarországnak az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egyszerű kérdés, de mind az ország adottságai, mind a munkaalapú versenyképesség logikájából tekintve
Tordai azonban úgy véli, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Orbánék átállnak-e valaha ebben a kérdésben, hiszen példának okáért a zöld ügyek tekintetében sokáig egy klímaváltozást tagadó állásponton voltak, majd hirtelen, a korábbival tökéletesen ellentétes nézőpontra álltak át szemrebbenés nélkül.
Büttl azzal zárta a beszélgetést, hogy a 2015-ben elkészült alapjövedelem program frissítése folyamatban van, végleges elkészültét követően pedig hamarosan egy ehhez hasonló jellegű beszélgetést terveznek.