Otthon / Friss hírek / És akkor kiderült: a magyaroknak a Balaton se a Riviéra – hvg.hu

És akkor kiderült: a magyaroknak a Balaton se a Riviéra – hvg.hu

Újabb intézkedéseket jelentett be a kormányfő a koronavírus elleni küzdelem jegyében, bár sokan kételkednek, hogy ez a jó irány. Matolcsy György új lakáshitelt talált ki, a főváros pedig új szintre emelte a biciklis kalandtúrákat. Megállhat a sertéshús árának emelkedése. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A koronavírus miatt hozott kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban eddig is jól elvitatkoztak a magyarok, ám egy eheti lépés minden korábbinál nagyobb ellenérzéseket generált: Orbán Viktor szerdán egy Facebook-videóban jelentette be, hogy a koronavírustesztek árát 19 500 forintban maximálták. Mivel az állami tesztelés szűk körre korlátozódik, és emiatt akadozik is, sokan kényszerülnek arra, hogy magánlaborban ellenőriztessék egészségügyi állapotukat – ez az ár alig kevesebb, mint a piacon bevett 30 ezres árszint.

Egy egészségügyi közgazdász azonban arra is rámutatott, hogy a hatósági árazás visszaüthet, mivel ebben az árban nincs benne a mintavétel, a nem megfelelő öntesztelés pedig fals eredményt hozhat.

© Túry Gergely

A hvg.hu olvasóinak elsöprő többsége mindenesetre úgy gondolja, a kormánynak a hatósági ár helyett finanszíroznia kellene minden magyar számára a tesztelést. Felmérésünk válaszadói egyetértenek a maszkviselés szabályaival, de ezen túl igencsak kritikusak az új, október 1-jétől életbe lépő intézkedésekkel kapcsolatban.

Ön szerint melyik a leghatékonyabb intézkedés a vírus terjedése ellen?

Nem túl elégedett a magyar kormánnyal Ursula von der Leyen sem. Az Európai Bizottság tavaly év végén hivatalba lépett elnöke első évértékelő beszédében ugyan sem Magyarország, sem Orbán Viktor nevét nem ejtette ki, bírálatai egy részét azonban neki címezte, különösen a jogállamisági normák megsértésével, az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaélésekkel kapcsolatban.

Von der Leyen beszédének azonban nem ez volt a legfontosabb iránya: az EU nevében még a korábbiaknál is nagyvonalúbb vállalást tett a klímaváltozás elleni harcban, méghozzá azt, hogy 2030-ra az unió országai 55 százalékkal csökkentik károsanyag-kibocsátásuk szintjét.

Ursula Von der Leyen
© MTI / EPA / Olivier Hoslet

Hogyan tudná megfogni az Európai Bizottság a magyar kormányt?

Egészen más eszközzel, de Matolcsy György is a gazdaság zöldítésén munkálkodik. A Magyar Nemzeti Bank elnöke egy héten megjelent írásában új jegybanki lakásprogramot lengetett be: az Új otthon programnak nevezett rendszer olcsó, 0 százalékos hitelt kínálna az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak tízéves futamidővel. Az új hitel ugyan előnyösebb lenne a csoknál, mivel ahhoz nem kell gyereket vállalni, rövid futamideje miatt azonban így sem elérhető mindenki számára. Költségekben azonban verhetetlen lenne: a Bankmonitor számításai szerint egy piaci lakáshitelhez képest 4-5 millió forinttal kevesebbet kellene visszafizetnie az adósoknak.

A jegybanki program egyelőre csupán egy ötlet – még ha kiötlője elég befolyásos is a döntéshozatal terén -, a rozsdaövezeti ingatlanfejlesztéseknek felkínált áfakedvezmény azonban már a jelen. A volt ipartelepeken létesítendő lakások bérlakásként is funkcionálhatnának, ami komoly folyamatokat indíthatna el a hazai piacon – ám egyelőre csak az biztos, pénz van, arra semmi garancia, hogy ezt jól költik majd el.

Venne most lakást?

A hét képe: Átadták a legnagyobb Duna-hidat Komáromnál

© MTI / Krizsán Csaba

A főváros vezetése ennél kisebb léptékben gondolkodik ugyan, ám a héten egy fontos újítást véghezvitt: a Nagykörút déli szakaszán sajátos módon alakít ki kerékpársávokat. Végigmentünk rajta, és úgy találtuk: az új rend nem gyalogosbarát, nem biciklisbarát, sőt, inkább balesetveszélyes. Olyan megoldást sikerült ugyanis véghezvinni a Blaha Lujza tér és a Petőfi híd között annak érdekében, hogy biztosítsák a 2×2 sávos autós közlekedést, amelyet hosszú évek óta már Budapesten sem alkalmaznak.

Nem tetszik a járda és az úttest között ingázó bringasáv Fürjes Balázsnak, a Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárnak sem, aki a Twitteren fejtette ki ellenérzéseit. Más kérdés, hogy a főváros vezetése éppen azt a megoldást választotta, amelyet korábban ő javasolt.

Ön biciklizne a fővárosban?

Úgy látszik, az idei év kalandtúrája a kerékpározás lett a valódi turizmus helyett. A lassan beérkező adatok ugyanis azt mutatják, a magyarok minden kedvenc úti céljukhoz kisebb számban látogattak el, mint tavaly. A horvátországi adatok szerint az országban 2019-hez képest 57 százalékkal esett vissza a magyar turisták vendégéjszakáinak száma, nagyobb mértékben, mint a külföldiek átlaga. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy – amint a miniszterelnök mondta még a nyáron – “kevesebb Adria, több Balaton”, hiszen a KSH adatai szerint a belföldi turizmus is visszaesett.

Nem teljesít túl jól Ferihegy sem, különösen az újabb utazási korlátozások bevezetése óta. A legfrissebb adatok szerint szeptember első két hetében 90 százalékkal esett vissza a forgalom a Liszt Ferenc repülőtéren, ahol több utasforgalmi terület után egy parkolót is lezárnak már.

© MTI / Balogh Zoltán

Hol töltötte a nyarat?

Utazás helyett leginkább élelmiszerre költöttek idén a magyarok, különösen, hogy ezeknek az ára kiemelkedő mértékben nőtt az utóbbi időszakban. Az Eurostat adataiból kiderült a héten, hogy augusztusban valóban Európa-bajnok lett a magyar infláció, és nem is kis mértékben verjük az EU többi országát: nálunk 4 százalékot regisztráltak, az uniós átlag ugyanebben az időszakban 0,4 százalék volt.

Öröm az ürömben, hogy legalább az átlagos árszintet jelentősen felfelé toló sertésárak drágulása megállhat a következő időszakban. Ennek oka az, hogy Németországban is felütötte a fejét az afrikai sertéspestis, ezért Kína – a magyar után – a német termékek beszerzését is megtiltotta. Vagyis jelentős mennyiségű áru ragadt Európában, ez nyomhatja le az árakat. Más kérdés, hogy ez a hazai termelőknek annyira nem jó hír.

© AFP / JAN WOITAS

Miről mondott le a drágulás miatt?

Vannak persze, akiknek nem okoz gondot, hogy éves szinten majdnem húsz százalékkal drágult a párizsi. Ők azok, akik akár tízezer dollárt is kifizetnének egy Gucci ruháért, még úgy is, hogy az valójában nem is létezik. Bár szürreálisnak tűnhet az ötlet, hogy bárki is online ruhákért fizessen, korántsem úttörő a Gucci az ötlettel. Már ők maguk is megtervezték a digitális mását az aktuális kollekcióiknak egy online játékba, és még ebben a hónapban indítanak egy új platformot, amin keresztül a felhasználók sportcipőket tervezhetnek, és kiterjesztett valóság-megoldásokkal fel is próbálhatnak (természetesen online), de akár kereskedhetnek is ezekkel. Tényleges gyártásról pedig szó sincs – hiszen csak azért tervezik ezeket a termékeket, hogy az emberek posztolják magukat benne.

Költene tízezer dollárt egy nem létező Gucci-ruhára?

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

ERESZténydemokrácia fesLőfokon

Nem, nem SZJ-ről szeretnék írni. Akkor sem, ha ő nem egy átlagos homoszexuális polgártársunk, ami …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: