Otthon / Friss hírek / Sokba került a magyar kormány szűkmarkúsága – sürgősen lépni kellene – napi.hu

Sokba került a magyar kormány szűkmarkúsága – sürgősen lépni kellene – napi.hu

Bár a kormány a koronavírus-járvány kezelését sikerként állítja be, mondván a magyar gazdasági mentőcsomaggal munkahelyek százezreit sikerült megmenteni, szakértők aggasztó folyamatokra figyelmeztetnek. Miközben a kormány mentőcsomagja más országokéhoz képest meglehetősen szűkmarkú volt, rengeteg pénzt szórt el fölöslegesen, emellett aggasztó kép rajzolódik ki a munkaerőpiacon, amelynek hosszabb távon negatív következményei lehetnek a gazdaságra. Sürgősen lépni kellene.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma szeptemberre 50 ezerrel 323 ezer főre csökkent. A foglalkoztatottak száma is folyamatosan nő a KSH legutóbbi adatközlése szerint. Az augusztusban már a 4,5 millió főt is felülmúló érték egyre jobban közelít a tavaly nyáron elért csúcshoz. Az álláskeresők számának három hónapja tartó “töretlen mérséklődése” a munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő programok érdemi hatásának tudható be – adta hírül az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

közgazdász vándorgyűlés munkaerő-piaci szekciójának kerekasztalánál ugyanakkor a foglalkoztatottak, alkalmazottak, álláskeresők és munkanélküliek adatainak elemzéséből a kormányzati győzelmi jelentésekkel szemben aggasztó folyamatok is kirajzolódnak. A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásai kapcsán elemzők attól tartanak, hogy hosszabb távon negatív folyamatokkal kell számolni.

Mi történt a munkaerőpiacon?

Míg korábban mind a foglalkoztatottak (megkérdezéses alapú munkaerő-felmérés, amely arra kérdez rá, hogy az illető az elmúlt egy héten belül legalább egy órai kereső foglalkozást végzett-e?) és alkalmazottak (intézményi statisztika, ami szigorú feltételek a vállalatok jelentéseiből készül), mind a munkanélküliek és álláskeresők görbéje együtt mozgott, a válság után ezek egyre inkább szétváltak egymástól – állapította meg Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója.

Már a 2019 végi statisztikában is látszott, hogy az alkalmazottak számának növekedése elkezdett lassulni és a válság előtti napokig már kissé csökkent is, ami azt jelezte, hogy az alkalmazás bővülése korlátokba ütközött, miközben a foglalkoztatottak száma nőtt. 2020 márciusától az alkalmazottak száma zuhanásba váltott, miközben a foglalkoztatottaké csak kissé csökkent.

Forrás: Palócz Éva, Közgazdász Vándorgyűlés

Ennek Palócz szerint ennek egyik magyarázata lehet, hogy például a munkaerő-felmérés nem kérdez rá, hogy a munkavégzés után adózott-e a munkaadó vagy a munkavállaló, így ez azt is jelentheti, hogy a rendszerből kiesetteknek informális úton sikerült visszakapaszkodniuk vagy részmunkaidőben dolgoztak. A másik magyarázat az lehet, hogy olyan foglalkoztatási formák jelentek meg, amelyeket nem tud a statisztika kezelni (például a fizetés nélküli szabadságra küldött alkalmazottak vagy a részmunkaidő), ezért sokak helyzete nem felelt meg a statisztika szigorú szabályának. Mivel az alkalmazottaknál látható zuhanás vélhetően túlbecsüli a tényleges állásvesztők számát, a foglalkoztatottaké pedig túlbecsüli a ténylegesen foglalkoztatottakat, az igazság vélhetően valahol a kettő között van.

A munkanélküliekkel és az álláskeresőkkel kapcsolatban elmondta: a mindkét görbe emelkedett 2020-ban a válság idején, de álláskeresőké meredekebben és el is távolodtak egymástól. Ez azért van, mert az álláskeresési járadék csak 3 hónapig jár és ha megszűnik, de még mindig nem sikerült munkahelyet találnia az illetőnek, akkor az álláskeresők táborát gyarapítja. Ez pedig hosszabb távon nagy gond lesz, ugyanis folyamatosan nő az ellátásban nem részesülő álláskeresők száma – véli Palócz Éva.

Forrás: Palócz Éva, Közgazdász Vándorgyűlés

A magyarországi 3 hónapos álláskeresési járadék már nagyon régóta kritika tárgya, nemcsak mert ennyire rövid ideig járó juttatás sehol máshol nincs az EU-ban, hanem mert munkaerő-piaci szakemberek szerint még szerencsés esetben is átlagosan 3-6 hónap kell egy új munkahely megtalálására.

Százezrek a semmiben

Magyarországon mindig is magas, 100 ezer fő fölött volt azok száma, akik már nem kapnak álláskeresési járadékot, de még álláskeresőnek számítanak. Ez a szám viszont borzasztóan megugrott a válság óta: egyedül májusban volt jobb a helyzet, amikor tömegesen jelentek meg olyanok, akik álláskeresési járadékot kaptak. Ezek az emberek azonban most már folyamatosan esnek ki a rendszerből, amelynek eredményeképp júliusban már 190 ezren voltak azok, akik még mindig állást kerestek, nem lettek inaktívak és semmilyen ellátást nem kaptak. Az ellátás nélkül maradtak az álláskeresőknek a 60 százaléka volt – hívta fel a figyelmet a közgazdász. (A friss, szeptemberi adatok szerint 169 500 olyan álláskereső van, aki semmilyen ellátást nem kap – a szerk.)

Forrás: Palócz Éva, Közgazdász Vándorgyűlés

Nehéz lesz kikecmeregni

Bár az első hullám után a munkanélküliségi, foglalkoztatási, álláskeresési adatok alapján nem olyan rossz a helyzet, mint amilyenre korábban számítottak, de ez azt sem jelenti, hogy nem lesz ennél rosszabb a helyzet – jegyezte meg Palócz.

A szakember szerint elképzelhető, hogy hosszabb távú folyamatra kell felkészülni, a válságból ugyanis a munkaerőpiac nagyon nehezen fog kilábalni, mert a gazdaság is lassan jön ki a gödörből. Viszont ha ez a helyzet a gyorsabb digitalizációval, automatizálással és robotizációval is összecsúszik, akkor tartósan magasabb munkanélküliségre kell felkészülni, annak minden társadalmi, elosztási, gazdasági következményével.

Az MNB sem látja valami rózsásan a helyzetet
A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön kiadott inflációs jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a második hullám miatt ősszel és jövő év elején a foglalkoztatás csökkenése várható. Az év végén összességében 110-160 ezer fővel dolgozhatnak majd kevesebben a versenyszférában, mint 2020 elején.

Nem vagyunk felkészülve

A mostani válság egyik valószínűsíthető következménye lesz hogy a digitális átállás folyamatai felgyorsulnak, ami azt is jelentheti, hogy az emberi munkaerőt kiváltják robotokkal, automatizációval, algoritmusokkal (ahol lehet), átalakulnak a munkahelyek – fogalmazott Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybankelnök. A digitalizáció szempontjából viszont szerinte az nem megnyugtató, hogy Magyarország – a többi új tagállammal és a déli uniós országokkal együtt – azok közé tartozik, amelyek kevésbé vannak felkészülve a digitalizációra, márpedig az ilyen téren élen járó országok eddig jobban vészelték át a válságot.

A pandémia a településszerkezetre is hatással lehet, felértékelődhetnek a városokon kívüli térségek, a kisebb városok népszerűbbekké válhatnak. Ugyanakkor a digitalizáció az állam, illetve a nagy multinacionális vállalatok ellenőrző képességét is ijesztően megnövelheti, miután a digitalizáció révén mindenről tudni fognak, amivel akár vissza is élhetnek. Ezek Bod Péter Ákos szerint olyan etikai-politikai-életmódbeli kihívást jelentenek, amelyre véleménye szerint nem vagyunk felkészülve.

Túl kicsi volt a csomag

Az viszont, hogy a magyar gazdaság ennyire bezuhant, annak is köszönhető, hogy az Orbán-kabinet más országok kormányaihoz képest kicsi mentőcsomagot állított össze a gazdaság számra. Míg a világ sok országában a GDP 5-10 százalékát elérő nagyságú csomagokat jelentettek be, a magyar kormányé a GDP-nek mindössze 4,3 százalékát tette ki. Emellett míg a legtöbb helyen egyebek mellett az egészségügy technikai felszereltségének javítására, illetve az egészségügyi dolgozók fizetésének emelésére, a rövidített munkaidő finanszírozására, vállalatok adó- és járulékfizetések átmeneti csökkentésére, halasztására, kedvezményes hitelekre, munkanélküli juttatások bővítésére, rászorulók segítésére költöttek, addig a magyar mentőpakk több ponton is inkább ezek ellenkezőjét tette.

A meglépett járulékcsökkentés amúgy is már be volt tervezve, hitelezési támogatás ugyan volt, de a munkanélkülivé válók, illetve a rászorulók segítéséről szó sem volt, ráadásul az önkormányzatoktól is inkább forrást vontak el – mutatott rá Artner Annamária, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa. A magyar mentőcsomag révén új pénz nem került be a rendszerbe, ezek nagy része átcsoportosításból származott, ráadásul azt nem deklarálta a kormány, hogy ez a pénz mire fog elmenni.

Csehek és az állami bértámogatás
Elfogadta a cseh kormány azt a javaslatot pénteken, miszerint az állam válsághelyzetekben vállalná az alkalmazotti bérek 70 százalékának a kifizetését. Az állami bértámogatást akkor kapnák meg a munkavállalók, ha cégük járvány, természeti katasztrófa, kibertámadás, vagy gazdasági válság miatt nem képes munkát biztosítani számukra teljes munkaidőben. Alapvető célja, hogy megakadályozza az elbocsátásokat. Feltétel lenne, hogy az érintettek az ötnapos munkahétből legalább két napot ledolgozzanak. A 70 százalékos bértámogatásra három hónapig lenne jogalap, azt követően a támogatás mértéke 65 százalékra, majd 60 százalékra csökkenne. Az állami bértámogatást az alkalmazottak maximálisan kilenc hónapig kaphatnák. A kurzarbeit bevezetéséről mindig a kormány döntene külön rendelettel. Országos méretben a rendszert akkor vezetnék be, ha három egymást követő hónapban éves szinten több mint 15 százalékkal emelkedne a munkanélküliség, a munkanélküliek száma pedig meghaladná a 400 ezret. (MTI)

A kabinet láthatóan azt az utat választotta, hogy megpróbálta olcsó hitellel elárasztani a gazdaságot, mert úgy gondolták, hogy az ezekből megvalósuló beruházások majd lendületet adnak majd a GDP-nek is. Csakhogy Bod Péter Ákos szerint ha nincs megoldás a válságra, akkor a bizonytalanság is nő. Márpedig ha bizonytalanság van, akkor hiába van rengeteg pénz olcsó hitel formájában, ha egy cég nem lát maga előtt növekedési lehetőséget, akkor nem fog hitelt felvenni, mert nem mer beruházni sem.

Iszonyú sokba került a fukarság

Szembe kellene nézni azzal, hogy a kormány alulbecsülte a válság hatását, a gazdasági visszaesés mértéke, ami a régiós társaknál nagyobb lett, jócskán meglepte a kormányt. Hiába hívták fel a kormány figyelmét elemzők, szakértők, érdekképviseletek, hogy kevés lesz a mentőcsomag, nem foglalkoztak vele.

Palócz Éva szerint nem azt kellett volna célba venni, hogy “amennyi munkahelyet a vírus tönkre tesz, annyit létre is hozunk helyette”, hanem komolyabban kellene költeni a munkahelyek tényleges megvédésére. Ez ugyan – ha sokáig tart ez a helyzet – lehet hogy sokba kerül, de a kormánynak jelenlegi szűkmarkúsága ellenére is sikerült az első nyolc hónapban 2200 milliárd forintos hiányt összelapátolnia, miközben a jelenlegi munkahelyeket pár száz milliárd forintból már meg lehetett volna védeni.

Ennek az óriási hiánynak egy része a bevételek elmaradásából adódik, amin lehetne segíteni azzal, ha támogatnák az emberek jövedelemszerző képességét, akkor ugyanis (a jövedelem és a fogyasztás után) több adó folyna be a költségvetésbe. Ehelyett százmilliárd forintok mentek el mindenféle egyéb, járványkezeléshez nem kötődő kiadásokra – fogalmazott Palócz Éva, aki szerint talán még nem lenne késő lépni és a munkahelyvédelmi intézkedéseket visszahozni.

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Válság van, százezrek vannak munka nélkül, de Orbánék rájöttek, mitől lehetne jobb a helyzet: Építenek egy újabb stadiont!

Kellett, mint egy falat kenyér!  Hoppál Péter büszkén jelentette be Facebook-oldalán a hírt amire mindenki …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: