Z. Kárpát Dániel szavait hétfőn a Parlamentben Magyarország jelenlegi miniszterelnökének szavaival kezdte, miszerint:
Gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak.
A Jobbik képviselője ezután feltette a kérdést: mennyire gyenge az a kormány, amelynek regnálása alatt bő 15 év alatt a forint harmadával értéktelenedett el az euróhoz képest, s ebből kifolyólag egy brutális különadót zúdít az emberek nyakába, hiszen minden létező importterméken keresztül indokolatlanul fizetteti meg az összes magyar vásárlópolgárral annak a gyenge forintnak az árát, amely egyedül azoknak jó, akik Orbán Viktor kormányának a parancsokat adják?
Hozzátette, egyedül az exportáló multiknak jó a gyenge forint.
Mindennek brutálisan megy fel az ára, miközben a magyar kormány béna kacsaként tötymörög ebben a kérdésben. Nem azt akarom mondani, hogy kizárólag önöket teszem felelőssé egy forint-euró árfolyamért, hiszen tudjuk, hogy ezek sok összetevős folyamatok, de ugyanebben az időszakban a cseh korona 20 százalékkal erősödött, a lengyel złoty 10 százalékkal, Magyarország forintja pedig értékének harmadát veszítette el. Kérdezem tehát, valóban ennyire gyenge emberek önök?
– hangsúlyozta.
Tállai András államtitkár válaszában kifejtette, az árfolyam stabilitásának védelme a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladata, a kormány nem kíván ebbe beavatkozni.
Z. Kárpát Dániel erre reagálva megkérte az államtitkárt, „ne szédelegjen a mondatok között”, hangsúlyozva:
30 éve azt hallgatom, hogy a hitelminősítőknek akarnak megfelelni. Én a magyar állampolgárok pénztárcájáról érdeklődtem. A helyzet az, hogy 275 forint környékén vették át a kormányrudat és most 360 környékén, vagy afölött vagyunk. Elképesztő gyenge produktum, amit letettek, önöknek tudatos stratégiájuk a forint gyengítése. Itt, a Parlamentben az MNB elnöke nem egyszer elmondta, ők annyit tehetnek a magyar forintért, amennyit a jogalkotó a törvényeivel megenged. Ki módosíthatja az MNB-ról szóló törvényt? Önök. Ne próbálja áthárítani a felelősséget!
Steinmetz Ádám a MotoGP pálya építéséről: vajon felmerültek természetvédelmi és mezőgazdasági szempontok is?
Steinmetz Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője ma a Parlamentben “Meddig még?” című felszólalásában Farkas Sándort kérdezte. A magyar kormány júniusban döntött arról, hogy MotoGP pályát építtet Hajdúnánáson, a pálya helyszínének kijelölése során elméletileg számos szempontot mérlegeltek. A képviselő azonban kíváncsi volt arra, hogy:
- Vajon felmerültek-e természetvédelmi és mezőgazdasági szempontok is?
- Nagy István agrárminiszter úr felhívta-e a kollégái figyelmét arra, hogy az építkezés során több száz futballpályányi termőterületet kell véglegesen kivonni a művelés alól?
- Tudtak-e Önök arról, hogy korábban Sávolyon 195 hektáron valósult meg a MotoGP pálya nyomvonalának kialakítása, négyezer tonna kő bedolgozásával?
Ezen a területen már soha többé nem lehet mezőgazdasági munkát végezni, és most ugyanez a sors vár a hajdúnánási földekre is, amelyek jelentő része egyébként védett, Natura 2000 besorolású – hangsúlyozta a jobbikos politikus.
Megjegyezte, minden egyes hektár szántóföld termelésből kivonása kukoricaterméssel számolva évi 400 ezer forint bevételkiesést jelent a gazdáknak. Steinmetz éppen ezért arra is kíváncsi volt, hogy a MotoGp pálya építésére alkalmatlanná vált Sávolyi terület, vagy a Hajdúnánás határában fekvő, több száz hektárnyi termőföld leaszfaltozása vajon mennyire jelent észszerű megoldást?
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára válaszában elmondta, a sávolyi pályát 2008-ban tervezték meg, azóta a verseny helyszíne akár vonalvezetésben, akár kiépítésben, infrastruktúrában már nem felel meg a mai kor követelményeinek, ezért született a döntés, hogy a Hajdúságban lesz az új helyszín.
A pálya kijelölését három nagyváros, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza is egyértelműen támogatta. Úgy véli, a motorsport egy újabb lehetőség a térségek felzárkóztatására, infrastruktúrális fejlesztésére.
A környezetvédelmi kérdésre reagálva azt közölte, az említett területet valóban ki fogják vonni a termőföldalapból, de ha azt nézzük, hogy a rendszerváltás óta hány hektár került ki mezőgazdasági művelésből, akkor az “ezredeknek az ezrede”.
Steinmetz viszontválaszában felvetette, vajon Farkas is Sávoly ellen kampányol, majd ismét megkérdezte, felhívták a figyelmet a környezetkárosításra? Ezt követően tolmácsolta a Somogyiak üzenetét,
ha BMW tesztpályát akar Kelet-Magyarországon, akkor építsen magának, ne a mi adóforintjainkból egy válsághelyzet közepén több száz milliárd forintért, mert ez nonszensz.
Feltette a kérdést továbbá, hogy szerinte rendben van-e az, hogy tönkreteszik a gazdák megélhetését? Steinmetz úgy fogalmazott, szerinte a sávolyi pályát kellene befejezni, sokkal kevesebb pénzből és környezetkárosítás nélkül.
Farkas erre úgy reagált, hogy a jobbikos képviselő szerinte a sávolyi pálya mellett kampányol. Elmondta, egy ilyen beruházás jót fog tenni Kelet-Magyarország gazdasági fejlődésének. Arra a felvetésre pedig, hogy 300 hektárnyi területet leasztalfoznának, azt mondta, nem valós a szám.