Július elején írtam Péterről, aki egy VII. kerületi társasházban sok éve kénytelen elviselni, hogy az egyik – minden jel szerint segítségre szoruló – szomszédja gyakorlatilag hajléktalanként él. Gyűjti a szart és az utcai kukákból éjjel behordott szemetet, ami miatt bűz, bogarak és rágcsálók lepik el az emeletet, víz és áram nincs a lakásban, így gyertyával világít, ami a sok, gyúlékony szemét miatt veszélyes is lehet. Csukott ablakok és leeresztett redőny mögött él, a folyosó végi kúthoz jár vízért, néha ijesztően kacagva, a lakása ajtajára pedig krétával felírta, hogy ne zavarják.
Péter akkor elmondta, hogy a hivatalok a bejelentésekre érdemben nem reagálnak: ha ki is jön az ÁNTSZ/NNK, elmegy, ha kijönnek a rendőrök, nem mennek be, csak bekopognak, és ha a lakó nem engedi be őket, elmennek. Péter az elmúlt években többször megpróbálta elintézni az ügyet, rengeteg helyre fordult panasszal, de a bürokratikus akadályokon és a hivatalos személyeken és képviselőkön nem tudta átverekedni magát.
Becsináltak az ügy súlya alatt
A nyári cikkünk megjelenése után Borka-Szász Tamás önkormányzati képviselő több levélben jelezte, hogy azonnal intézkedtek, és a közös képviselő – ahogy ezt korábban is többször tette – megnyugtatta, hogy minden rendben lesz. Péter a nyáron be is jutott Niedermüller Péter polgármester fogadóórájára, aki a cikkünkből értesült a problémáról, és azt mondta, már másnap intézkedni fog.
„Azt mondjuk nem értem, hogy ha tudta, hogy egy szemetet és fekáliát gyűjtő, gyertyával világító nő él a kerület egyik lakóházában, aki potenciális fertőzési gócpontot jelent, akkor miért csak a fogadóóra és a személyes találkozás után határozza el, hogy valamit tenni kell, de mindenesetre megígérte” – mesélte Péter, aki szerint viszont sem a polgármester, sem a képviselő szavait nem követték érzékelhető tettek, csak Borka-Szász küldött egy levelet arról, hogy jártak kint a rendőrök, de elmentek bármilyen érdemi intézkedés nélkül.
„Azt az előző, fideszes polgármester, illetve a Fidesz képviselőjelöltje is tudatta, épp úgy, mint a mostani DK-s csapat, hogy ez igazából nem az ő feladatuk. De akkor mégis kié? Egy kerületi ingatlanban egy kerületi polgár tevékenységével tönkreteszi más kerületi polgárok életét. Kire tartozik ez, ha nem a kerületet irányító politikusokra? Nekik az lenne a dolguk, hogy képviseljék az itt lakók érdekeit, legyen az baloldali, jobboldali, liberális, náci vagy akár totál nihilista, senkihez sem húzó. Vagy legalább akkor találják ki azt, hogy ha kialakulnak problémás szituációk, akkor azokat hogyan lehet megoldani. Ne azt mondják nekem, hogy »ez a Közös Képviselő dolga a jogszabályok szerint«, hanem akkor küldjenek ki egy hivatalos szervtől egy hivatalos embert, és nézzék meg, hogy elvégezte-e a dolgát! Ők az állami hivatal, nem én” – panaszkodott Péter.
A hatóságok a küszöb előtt engedték el
A problémás lakó 20 éve nem fizet közös költséget, tavalyelőtt sikerült elérni, hogy a lakását elárverezzék, hiszen a hivatalos értesítések szerint 17 millió forinttal tartozott a háznak. Az ingatlannak új tulajdonosa lett, aki nem tudja kitetetni a lakót. Ő azt írta, hogy megkeresett néhány hivatalt, és a VII. kerületi gyámhivatalhoz irányították. Kiderült, hogy a problémás lakónak a múltkori cikkünk óta kirendeltek egy gondnokot, aki még aznap kihívta a mentőket, rendőröket, katasztrófavédelmet és megpróbálta a nénit egészségügyi intézménybe szállíttatni.
Aztán szeptember 11-én a hatóságok végre megpróbálták végleg rendezni az ügyet.
Pétert aznap a közös képviselő azzal hívta fel, hogy megoldotta az ügyet, jönnek a tűzoltók és a mentők, és a nőt a lakásból gyógykezelésre viszik. Délután meg is jelent a gyámhatóság képviselője, néhány tűzoltó és mentős a lakás előtt, majd dörömbölni kezdtek az ajtón. A házban működő portaszolgálattól tudták, hogy a lakó otthon van.
A gyámhatóság Péter kérdésére elmondta, hogy iszonyatos, ami ott van, már évekkel ezelőtt jelezni kellett volna, és nagyot nézett, amikor megtudta, hogy ezen már túl vannak egy ideje. A férfi nem értette, hogy ha a kerület több jegyzője, önkormányzati képviselője, politikusa, az ÁNTSZ/NNK, sőt maga a gyámhatóság is tudott az ügyről, miért nem történt semmi. Szerinte a közös képviselőnek kellett volna folyamatosan beadványokkal bombázni a hatóságokat, hogy történjen valami.
A katasztrófavédelem emberei kitartóan kopogtattak, de semmi sem történt, ezért megpróbálták betörni, berúgni az ajtót, közben folyamatosan szitkozódva a durva bűz miatt. Végül betörték valamennyire az ajtót, de nem tudtak behatolni, mert belülről el volt barikádozva a bejárat szeméttel. Ezután kidugta a fejét a lakó, és meglepetten kérdezte, hogy mi történt, mintha nem vette volna észre, hogy kb. 3 órája ordítanak az ajtaja előtt, hogy nyissa ki, aztán pedig rátörik az egészet. A mentősök megkérdezték, hogy jól van-e, és mivel igennel válaszolt, ezért úgy döntöttek, hogy akkor minden rendben van, és a katasztrófavédelemmel együtt levonultak a helyszínről.
„Lerohantam az utcára, és kérdeztem, hogy ez mégis mi. Nem érezték, hogy ott ül egy szarhalmon a nő? Hogy akkor tényleg minden rendben van, hogy itt élünk ebben a szagban 10 éve, az életünk tönkremegy, a lakásaink elértéktelenednek, és hogy ezzel az emberrel nincs probléma? És igen, azt mondta, hogy ez nem gond, hiszen az önrendelkezés joga mindennél magasabb rendű. És közben a földet nézte. És nem nézett a szemembe” – mesélte Péter, aki szerint azután, hogy rátörték az ajtót a lakásra, majd otthagyták az egészet, a helyzet rosszabb lett, mint volt, minden korábbinál durvábban ömlik a szag, jönnek ki a bogarak.
A gyámhatóság gondnokának most be kell adnia egy beadványt, amiben kérvényezi, hogy a lakó ellen alkalmazzanak kényszerintézkedést, majd vigyék kórházba, vizsgálják ki, és adjanak neki gyógyszert. Péter azt mondta, a képviselő azt tippelte, kb. fél év múlva várható bármilyen fejlemény.
„Minek kellene történnie ahhoz, hogy a hatóságok és a hivatalok érdemben lépjenek? Hogy tisztázzák, hogy kinek mi a dolga, feladata és kötelessége? Az, hogy nincs megfelelő intézményrendszer erre, csak az egyik fele a problémának. Mert a másik fele az az, hogy azért a meglévő intézményi háttérben is elvileg lehetne valamit csinálni. De minden egyes konkrét ember, aki benne dolgozik az azon fáradozik, hogy a seggét bevédje, és nem azon, hogy azok a feladatok, amik miatt az intézmények létrejöttek, tényleg el legyenek látva” – véli Péter.
Versenyfutás az idővel és a szaggal
Az új tulajdonos most úgy tudja, hogy az ügy hamarosan megoldódhat, az asszonyt végre egy szakpszichológussal fogják megvizsgáltatni. Eddig egy végrehajtói irodát sürgetett, hogy a kilakoltatást vegyék előre, mert ha jön a téli kilakoltatási moratórium, még fél évig nem tudják kirakni a lakót.
Legutóbb azt írták, hogy a lakó június 19-től 30 napon belül köteles az ingatlant átadni neki, mint új tulajdonosnak, de nem tudja, hogy ezt a kötelezettségét a gyámhatóság által kijelölt gondnok teljesítheti-e. A tulajdonos kérte a végrehajtót, hogy a koronavírusra való tekintettel vegye előre a kilakoltatást, mert az asszony a portás elmondása szerint éjjel kiszökik, és a környék kukáiban keres ételt, sem maszkot, sem kesztyűt nem hord, víz- és villany nincs a lakásban.
Szerinte az lenne a megoldás, ha a kijelölt gondnok megkapná a jogosultságot a gyámhivataltól a lakás átadására, vagy a végrehajtói iroda előre venné a kilakoltatást a kialakult vészhelyzet miatt. (Az iroda azt válaszolta, hogy csak a gyermektartási díj miatti végrehajtást vehetik előre, csak ott intézkedhetnek soron kívül.)
Péter azt mondta, a múltkori cikk megjelenése után rengeteg megkeresést kapott, amiből kiderült, hogy más is küzd hasonló problémákkal. Úgy tűnik, nincs egységesített megoldás ezekre a helyzetekre, nincs megfelelő jogszabályi környezet, nem egyértelmű, hogy egy ilyen szituációban – ami azért gyakran előfordul – pontosan kinek és mit kellene csinálnia.
Sokan írtak, hogy béreljenek fel embereket, veressék meg, ölessék meg, vagy pofozzák le a lakót, de Péter azt írta, ez nyilván fel sem merülhet: „Egyrészt ez az ember beteg, nem fog abból »tanulni«, ha megverik, mert nem a mi szabályaink szerint játszik és él. Másrészt meg én nem fogok senkit megveretni vagy megöletni. Mi lesz utána a következő? Felrobbantom a közértet, mert rosszul adtak vissza? Közlekedési afférnál lövöldözzek? Ez nem vezetne sehova.”
Csak reménykedni lehet
Kerestük Niedermüller Péter polgármestert, Borka-Szász Tamás önkormányzati képviselőt és a közös képviselőt is az ügyben, hogy szerintük kinek kellett volna tennie valamit, hogy az ügy rendeződjön, illetve ők tettek-e konkrét lépéseket, és miért nem szűnt meg máig a közveszélyes helyzet.
A polgármester sajtófőnöke az alábbi választ küldte:
„Július 22-én a polgármester tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala VII. Kerületi Hivatalát, mint illetékes gyámhatóságot a panaszokról, és a problémáról. Tájékoztatta arról is, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a lakó képtelen önmagát ellátni, életvitelével közegészségügyileg aggályos helyzetet idéz elő, valamint, hogy közeli hozzátartozóról az önkormányzatnak nincs tudomása. Mindezek miatt arra kérte a hatóságot, hogy indítsák meg a gondnokság alá helyezés iránti eljárást.
Ezzel egyidejűleg fentiekről értesítette a tárgyi, végrehajtási joggal terhelt lakóingatlan esetében eljáró végrehajtó irodát, és tájékoztatást kért arról, ha az érintett ingatlan árverés tárgyát képezi, úgy az mikor kerül átadásra a vevő részére.
Július 28-án a kormányhivatal arról tájékoztatta a polgármestert, hogy a gondokság alá helyezési eljárás már folyamatban van. Az illető lakó részére ideiglenesen hivatásos gondnokot jelöltek ki. A kormányhivatal tájékoztatása arra is kiterjedt, hogy a lakó gondnokság alá helyezési pere jelenleg is folyamatban van.
Az önkormányzat igyekszik tájékozódni arról, hogy milyen akadálya van annak, hogy az ideiglenes gondnok hozzájárulásával az illetékes hatóságok immár jogszerűen bejussanak a lakásba, és azt megtisztítsák.”
Borka-Szász Tamás azt írta, személyesen is a helyszínre ment, és több levelet írt a kerületi jegyzőnek, hogy milyen jogi lehetőségek vannak a beavatkozásra, és milyen hatóságokhoz lehetne még fordulni. Szerinte a közös képviselő évek óta nagyon lelkiismeretesen követi ezt az ügyet, és fáradhatatlanul bombázza beadványaival, leveleivel az összes érintett hatóságot.
Azt írta: „Az évek óta húzódó ügy többszörösen megmutatta a jelenlegi jogszabály környezet alkalmatlanságát, az érintett állami hatóságok impotens és nemtörődöm hozzáállást, egymásra mutogatását és aktatologatását. A rendszer és a jelenlegi szabályozás lényegében képtelen kezelni a hasonló szituációkat, mikor valaki a lakásában vagy akár a házának udvarán olyan állapotokat hoz létre, hogy egészségügyi veszélyhelyzet alakul ki szemét, ürülék stb. felhalmozásával – miközben teljesen ellehetetleníti a komplett lakókörnyezete életkörülményeit.”
A közös képviselő azt írta, tulajdonos a házban, a tisztsége egy IB elnöki beosztás, és nyolc éve úgy került a ház élére, hogy már senki nem akarta a vezetést vállalni, a ház totális csődben volt, a gázt és a villanyt is ki akarták kapcsolni, most viszont már 10 millió van a ház számláján, és fejlesztések folynak a házban. „Az Ön Pétere jól mondja, hogy mindenkit fel-bejelentettem. Ez így van. Nem tehetek mást. Nem törthetem rá senkire az ajtót és vághatom ki az utcára, ami így rendben is van, mert netán akkor azt Péterrel is megtehetném, ugyebár” – írta.
A közös képviselő felsorolta, hogy kikhez fordult az elmúlt években:
- Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály
- BFKH VII. Kerületi Hivatal
- ÁNTSZ/NNK Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály
- NAV Kelet-Budapesti Adóigazgatóság
- VII. kerületi tisztiorvos
- Országos tiszti főorvos
- Kerületi önkormányzati képviselő, jegyző
- Kerületi háziorvos, gyámhatóság, mentőszolgálat
- Rendőrség, katasztrófavédelem, Erzsébetváros rendészeti igazgatósága
- A Péterfy Sándor Utcai Kórház pszichiátriája
- Pszichiátriai bírósági igazságügyi szakértő
- Pénzügyminisztérium
- Tévécsatornák szerkesztőségei
Szerinte a helyzetért maga a rendszer a felelős, ami „nem életszerűen működik, mert egy ember sorsa elvész a bürokráciában, amely több száz embert magával sodor a mélybe”. Azt írta, „az iratokból és folyamatokból pontosan le lehet következtetni, hogy ki mikor hibázott, mely hatóság-hivatal felelőssége a jelenlegi állapot. Ha van erre valakinek szándéka, jogosult az iratbetekintésre, pert indítani szándékozik, akkor annak a törvény megadja a módját.”
A jó híre az, hogy csütörtökön beszélt egy nagyon aktív körzeti megbízottal, a kerületi rendőrség rendészeti osztályáról, aki „talán hatékony megoldást talált, de csak várjuk ki a végét”, mert legutóbb sem történt semmi érdemben, csak betörték az ajtót, amit aztán a lakó két napig szögelt vissza. Egyébként azt is írta, hogy évek óta azért könyörögnek, hogy legalább „a takarítást rendeljék el, arra jogszabály létezik, azt már leírta egy hatóság is, már csak egy járványveszély megelőzése végett is, a ház megelőlegezi a költséget is, de ezt se sikerült elérni, évek óta”.