hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Nyugaton terveznek, összehangolt, hatékony megújuló energiarendszereket építenek. Nálunk – ahogy esik, úgy puffan – a beruházókra bízzák, hol és milyen zölderőmű létesüljön.
Miközben döntéshozóink próbálják zöldíteni a magyar energiatermelést, mintha fordítva ülnének a lovon: a fejlett országokban leépítik az atomerőműveket, nálunk felépítik, amott összehangolják a megújuló energiaforrások létesítését, Magyarországon ötletszerűen végzik. Sőt, belefér az is, hogy termőföldet vonjanak ki a művelés alól alternatív energiatermelés érdekében. Amint a 444.hu cikkéből kiderült, akár egy biogazdaság helyén is létesülhet napelempark – a kormányzat hathatós közreműködésével.
Szabad préda a termőföld
A termőföld védelméről külön törvényt hoztak, az államnak elővásárlási joga van a földekre, kötelező a megművelése, valójában azonban korántsem annyira szent a termőföld, ahogy azt a jogszabály neve sugallja. A földtörvény 2018 óta biztosít lehetőséget arra, hogy 0,5 MW-nál kisebb teljesítményű naperőmű létesítéséhez termőföldet is kivonhassanak a termelésből. Egy ilyen kiserőmű 130–150 energiahatékony, vagy 60 átlagos magyar háztartás villamosenergia-igényét fedezheti. A föld más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság engedélyezheti, ám a földtörvény számos könnyítést tartalmaz, ha kiserőmű létesítése a cél. Például:
- Ha az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldről van szó, és más beruházás nincs folyamatban a területen, akkor az ingatlanügyi hatóságnak nem kell helyszíni szemlét tartania, sem talajvédelmi szakkérdéseket vizsgálnia, hanem a rendelkezésre álló iratok alapján 8 napon belül engedélyezheti a kiserőmű létesítését.
- Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Viszont helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a kiserőmű létesítését is, a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében.
- Ingatlanhatósági engedély sem kell a föld más célú hasznosításához, ha maga a földműves tulajdonos, vagy a földhasználó létesítene, üzemeltetne kis teljesítményű erőművet.
- A fő szabály szerint a termőföld más célú hasznosításakor egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni, de a járulékfizetés alól mentesít, ha például kis teljesítményű erőmű építéséről van szó.
A végleges más célú hasznosításnál a törvény gyorsított engedélyeztetést egy esetben említ, ha a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánít egy közlekedési infrastruktúra-beruházást. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény viszont írja, hogy energetikai beruházás is lehet kiemelt.
És mint a 444 említett cikkéből láttuk, ma már ott tartunk, hogy akár biogazdálkodással művelt értékes termőföld helyén is létesülhet napelempark, ráadásul úgy, hogyha a gazda nem akarja eladni a földjét, akkor állami segítséggel kikényszerítik azt. A földügyekben illetékes agrártárcától tudakoltuk, van-e beleszólásuk a termőföld ilyetén hasznosításába, s ha igen, milyen szempontok alapján döntenek úgy, hogy művelés helyett inkább befektetők hasznosítsák a termőterületeket, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a 24.hu megkeresésére.
Ez elfogadhatatlan. A napelemek legnagyobb barátjaként is ezt gondolom
– kommentálta a cikkben részletezett állami kisajátítást az Energiaklub szakértője, dr. Munkácsy Béla, aki energiaföldrajzot és energiagazdálkodást tanít az ELTE-n, szakterülete az energiagazdálkodás térbelisége.
Az a baj, hogy nincs tervezés
A szakember szerint a napelemeknél, a biogázüzemeknél és a szélerőműveknél ugyanaz a probléma Magyarországon: nincs térbeli tervezés. Ezt jól példázza a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), amiből az olvasható ki, hogy a megújuló forrásból származó villamosenergia mennyisége 2030-ra várhatóan megközelíti a 11 300 GWh-t, amelynek mintegy 60 százalékát napelemek biztosítanák. De hogy hova kellene tenni ezeket a napelemeket, arra nem térnek ki. A befektetőkre bízzák, ki hogyan tud területeket szerezni. Mivel Magyarországon nem foglalkoznak tervezetten a napelemhelyek kijelölésével, így fordulhat elő, hogy akár biogazdálkodás helyén vagy ökológiailag frekventált területen is létesül napelempark.
Apró előrelépés, hogy a NEKT-ben megemlítik, megyei és járási energetikusi hálózatot kell működtetni, azonban ez nem elég, mert a megújuló energiának nem csak műszaki vonatkozásai vannak. Munkácsy Béla szerint inkább környezetgazdálkodási központok hálózatára lenne szükség, amelyekben energetikusokon kívül vannak agrár-, erdész- és hulladékgazdálkodási mérnökök, de még geográfusok is. Csak egy ilyen team képes ugyanis átlátni a földrajzi térben mindazt, amit mérlegelni kell a XXI. századi energetikai fejlesztésekhez.
Ők az összes fontos szempontot figyelembe véve elvégezhetnék a tervezést (külföldön így működik), meg tudnák mondani, hol lenne érdemes például napelemparkokat, biogázüzemet, szivattyús energiatározót létesíteni. Aztán az általuk megjelölt területekből választhatnának a beruházók. Ha nem ezt az utat járjuk, akkor az lesz, amit a cikkben is írtak, tönkretesszük az értékes termőföldeket. Pedig számos, nálunk ma még kihasználatlan hely van napelem-telepítésre, ahogy a Vision 2040 Hungary korábbi tanulmányából is kiderül, épületek tetején, autópályák, vasútvonalak mentén, parkolók felett, úgy 100–200 négyzetkilométernyi. De szóba jöhet a plázák teteje is. Másrészt a napelem csak a megoldás egy kis szelete.
