hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Blokkolta a magyar és a lengyel kormány az EU költségvetéséről szóló tárgyalást; annál is több lélegeztetőgépre kötöttek szerződést, mint amiről eddig tudtunk; Parragh László már az önkormányzati adók befagyasztásánál tart az ötletelésben. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Megvétózta – egész pontosan blokkolta – a magyar és a lengyel kormány az EU költségvetésének és a járvány utáni helyreállítási alapnak az elfogadását, válaszul arra, hogy a jogállamisági feltételrendszer nem került ki az uniós tervek közül. A jogállamisági szabály szentesítése még az Európai Parlamentre vár, a tagállamok pedig a magyar és a lengyel szavazat nélkül is elfogadhatták, a költségvetést viszont nem lehet megszavazni, ha egyetlen kormány is ellene van.
Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke egyértelműen fogalmazott, azt írta, „aki a jogállamiság ellen van, Európa ellen van”. Hazai fogyasztásra természetesen megvan a magyarázat: Orbán Viktor kifejtette, hogy „aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak”. A kettőnek természetesen semmi köze egymáshoz, ahogy ezt itt el is magyaráztuk.
Az EU-tagállamok vezetői csütörtök este videokonferenciát tartottak, de ezen csak negyedórát foglalkoztak a vétóval: megbízták Angela Merkelt, hogy dolgozzon ki egy mindenkinek megfelelő megoldást.
Még annál is több lélegeztetőgépre kötött szerződést a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint amennyiről eddig tudtunk. Ujhelyi István EP-képviselőt 16 683 gép beszerzéséről tájékoztatták, most azonban megkaptuk a dokumentumokat, amelyek szerint 17 402 eszközről volt szó, amelyekért 336 milliárd forintot fizettek volna ki – egy részükről aztán vagy lemondott az állam, vagy a beszerzők nem tudták leszállítani. Van olyan cég, amelynél majdnem 180 milliárd forintot költöttek el, de továbbra sem tudni, pontosan mire, több társaság egyes szerződéseihez pedig olvashatatlan mellékleteket küldött lapunknak a minisztérium.
A magyar kormány orosz vakcinát is beszerzett, az oltóanyag mintái a héten érkeztek meg Budapestre. Az Európai Bizottság azonban arra figyelmeztetett, hogy az EU-ban nem lehet olyan vakcinát forgalmazni, amit nem engedélyezett az uniós hatóság – igaz, van egy kiskapu, amely miatt jogszerű, amit most a kormányunk tesz. A bizottsági szóvivő szerint azért is problémás a magyar lépés, mert ha a lakosság elkezdi megkérdőjelezni egy vakcina biztonságosságát és hatásosságát, sokkal nehezebb lesz beoltani a populáció kellően nagy részét a járvány megfékezéséhez.
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokra ruházná át a szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonosi jogait a kormány egy törvényjavaslata. Ez ellen még a helyi fideszes képviselő is beadott egy módosító indítványt, a szabadkígyósi polgármester pedig a sajtóból értesült az átadás tervéről.
És még itt sem volt vége: a törvényjavaslathoz beadtak egy módosító indítványt, ammellyel az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kerülhet az esztergomi vár. Arról pedig már ki is jött egy kormányrendelet, hogy az egymilliárd forintos árbevételő Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-t átadja az állam a Szeged-Csanádi Egyházmegyének.
A hét képe: érkezik Magyarországra az orosz vakcina.
A magyar médiaszektor bevételeinek 38 százalékát elviheti a válság – erre jutott a 15 ország független reklámügynökségeiből álló weCAN hálózat 2020-as évelemzése. Nem meglepő módon az online médiafogyasztás és a tévézés nőtt idén nagyot a járvány miatt, a leginkább látványos változás az, hogy a 4-12 év közöttiek átlagosan napi egy órával többet tévéznek, mint eddig.
Az elemzés szerint Magyarországon az állami reklámköltés továbbra is emelkedik. 2019-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csupán a Miniszterelnöki Hivatal 2,5-szer többet költött hirdetésekre, mint 2018-ban, 27 millió euróhoz képest 65 millió eurót. Ezzel együtt újabb médiumok kerültek állami vagy az államhoz közeli vállalkozások kezébe, illetve megerősödtek az állami média- és reklámügynökségek is.
Az amerikai szövetségi repülésügyi hatóság bejelentette, az USA-ban ismét repülhetnek a Boeing 737 MAX gépek. A hatóság kimondta: a 20 hónapig tartó kényszerszünet alatt a Boeing kijavította a korábban repülőgépkatasztrófákat okozó szoftver- és egyéb hibákat, és a MAX-ok biztonságosan visszaengedhetőek a forgalomba.
Kérdés azonban, hogy a piac vevő lesz-e rájuk. Jó időbe telhet, amíg az utasok vissza mernek ülni ezekre a repülőkre, a légitársaságok egyébként is sok MAX megrendelését mondták vissza, vagyis a helyzet akkor is nehéz lenne, ha az utazási korlátozások miatt nem került volna légitársaságok tömege csődközelbe. A Boeingnél jelenleg 450 MAX áll készen az átadásra, ezek felét még az idén eljuttatják a megrendelőkhöz.
Ráduplázott Parragh László a korábbi ötletére. Nem elég, hogy azt javasolta Orbán Viktornak, engedjék el két évre az iparűzési adót, egy interjújában már arról beszélt: a kormánynak be kellene fagyasztania az összes többi önkormányzati hatáskörbe tartozó adót.
„Szakmaiatlan, átgondolatlan, rossz és a településeket is ellehetetlenítené” – így reagált a javaslatra Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója azt emelte ki: az adókönnyítés azért nem jó megoldás, mert nem rászorultsági alapon történne. A kamarai elnök ötletének lenne az önkormányzatok kivéreztetésén túl egy mellékhatása is: az állami tendereken folyamatosan győző Mészáros Lőrincnek sem kellene adót fizetnie jövőre bizonyos cégei után.
A mostani járvány egy szempontból egészen más, mint a korábbiak: ezúttal a világ legfejlettebb részeit sújtja a leginkább. De tévedés volna azt hinni, hogy a feltörekvő országokban ne volnának komoly gondok – cikksorozatban tekintettük át, hogy Európa keleti határvidékén és Afrikában milyen hatása van a járványnak.
A közös pont az a feltörekvő államokban: ahol gyenge a gazdaság kiinduló helyzete, ott már egy kisebb csökkenés is nagy károkat tud okozni. Az orosz gazdaság kimondottan gyenge volt már akkor, amikor megérkezett a járvány, a rubel történelmi mélypontjára esett november elején, és ugyan próbálják sikeresnek mutatni az egészségügyi válságkezelést, valamint a vakcinagyártást, egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy nem csak a propagandagépezet dolgozik. Törökországban unortodox, inkább szélsőbaloldalira hasonlító tervvel állt elő az elnök: megtiltotta, hogy bárkit is kirúgjanak. A válságot így sem ússza meg az ország, a már alapból gyenge nemzetközi bizalmat nem sikerült helyreállítani.
Afrikában a legnagyobb külső pénzügyi mentőcsomagot Egyiptom igényelte, ott a turizmus leállása és a Szuezi-csatorna bevételeinek csökkenése okoz bajt. Nigéria a járványhelyzetet jól kezelte eddig, ott az olajárak esése okozott válságot. A Dél-Afrikai Köztársaság a tavasszal szenvedett nagyobb károkat, ott az a szerencse, hogy a második hullám egyelőre nem súlyos, így a nyáron megkezdett lazításokat tovább folytathatják.
