Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és a közös listát állító ellenzéki pártok elnökei az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy a testület vizsgálja felül a fiktív lakóhelyek létesítését legalizáló törvényt, és a kifogásolt rendelkezéseket semmisítse meg. Erről azután küldtek közleményt, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt, mert lehetővé teszi, hogy bárki jogszerűen a tényleges lakóhelyétől eltérő lakcímet jelenthessen be.
Közleményük szerint „ez a módosítás egyrészt azzal a veszéllyel jár, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson tömegessé válik az a 2018-ban már megtapasztalt jelenség, miszerint „egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat. Másrészt a törvénymódosítás annak is megnyitja az utat, hogy a jövő évi választást megelőzően országon belül a »billegő«, kétesélyes egyéni választókerületekbe jelentkezzenek át Magyarországon élő választópolgárok”.
Szerintük mindkét lehetőség megnyitja az utat „egy-egy választókerület választási eredményének tudatos eltérítésére”, azzal pedig „a választás kimenetelének befolyásolására”. Úgy gondolják, hogy a kormánypártok „most ilyen jogi trükközéssel akarnak megágyazni annak, hogy választási csalással tarthassák meg a hatalmukat”.Az ellenzéki pártok emellett a Nemzeti Választási Irodához fordulnak, és követelik, hogy naponta tegyék közzé a valasztas.hu oldalon, hogy az adott napon egy-egy településen és egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben hány választásra jogosult polgárnak van lakcíme, hogy nyomon követhető legyen, változik-e a választások előtt egy-egy településen a választásra jogosultak száma.
444.hu