„A kötelező oltást a magyar ember gyomra nem veszi be” címmel interpellációt nyújtott be nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnöknek dr. Steinmetz Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az Országgyűlés hétfői ülésnapján az ellenzéki politikus ismertette, hogy a november 1-jén hatályba lépett, több millió magyar családot érintő, a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet, valamint a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendeletek) kimondja: Ha a foglalkoztatott a koronavírus elleni védőoltást december 15. napjáig nem veszi fel, akkor részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet, illetve rendel el.
Fontos hangsúlyozni, hogy
Steinmetz felhívta arra a figyelmet, hogy egy szűk kivételt leszámítva, mindazok számára, akik az oltás felvételére nem hajlandóak, a fizetés nélküli szabadság elrendelhető, illetve a kormányhivatalnokok számára kötelezően elrendelendő, ez tehát nem a hivatalvezető mérlegelésén múlik.
A magyar néppárt képviselője úgy véli, a Kormányrendeletek szellemisége ellentétes a Munka törvénykönyvében foglaltakkal, mert a munkáltató alapvető kötelessége munkát és bért biztosítani, és ezek egyikét sem biztosítja a fizetés nélküli szabadság ideje alatt.
Ezeket az embereket, hogy fogják tudni helyettesíteni, különösen az államigazgatásban? Gondolt Ön erre?
– tette fel a kérdést.
Steinmetz elmondta, ha az oltástól érthető okokból ódzkodó, azt felvenni nem hajlandó egészséges emberek megalázó hazaküldése, és a fizetésük elvétele nem lenne elég, az apróbetűs részek szerint a munkáltató a foglalkoztatott jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott az oltás felvételét nem igazolta. A fizetés nélküli szabadság munkajogi és társadalombiztosítási jogkövetkezménye, hogy a fizetés nélküli szabadság nem számít munkaviszonyban töltött időnek.
Kiemelte,a foglalkoztatott így ezen időszak alapján nem jogosult cafetéria-juttatásra, szabadságra, betegszabadságra, táppénzre, végkielégítésre, valamint egészségügyi ellátásra sem.
Korábban Orbán Viktor azt mondta: „Felnőtt embereknek koronavírus ügyben előírni a kötelező oltást, én szerintem ez Magyarországon nem működik.” Igaza van. De akkor miért teremtenek olyan jogszabályi környezetet, amely alapján a munkáltatók előírhatják, vagy kötelezően elrendelik egészséges emberek számára az oltást? A fent leírtak fényében ugyanis ez nem egy lehetőség, hanem egy kötelezettség, ha úgy tetszik a munkavállalók zsarolása, anyagi ellehetetlenítésük kilátásba helyezése. Miből fogják eltartani a családjukat?
– kérdezte Steinmetz, hozzátéve, hogy a miniszterelnök nem is olyan régen még úgy fogalmazott, hogy „a kötelező oltást a magyar ember gyomra nem veszi be.”
Kérdése az volt, hogy hajlandóak-e erre.
Bodó Sándor államtitkár válaszát Steinmetz sportolói pályafutását méltatta, majd egy furcsa párhuzamot vonva arról beszélt, hogy sikereit úgy tudta elérni, hogy a megfelelő munka és felkészülés mellett adott esetben védőoltásokat is felvett, amikor távoli kontinensekre utazott, hogy részt vehessen sporteseményeken.
Tulajdonképpen, ha így értelmezzük, akkor Ön valamilyen szinten szerződéses viszonyban volt a Magyar Vízilabda-szövetséggel
– mondta Bodó, hozzátéve, hogy így “egyfajta munkavállalóként volt jelen ebben a tevékenységben.”
Az államtitkárt ezután a feltételes módra hivatkozott, vagyis hogy nem a munkáltató elrendelheti a védőoltás felvételét, de nem kötelező. Végül pedig arról beszélt, hogy immáron többféle vakcina áll rendelkezésre, így mindenki kiválaszthatja a magának tetszőt, majd pedig a közös felelősséget emlegette. Szerinte mivel a védőoltásnál jelenleg nincs hatékonyabb, így arra kérte a jobbikos politikust, hogy inkább a kötelező védőoltás mellett kampányoljon.
Steinmetz Ádám viszontválaszában felhívta a figyelmet az állami szektorban a koronavírus elleni védőoltás felvétele nem lehetőség, hanem kötelezettség. Aki nem oltatja be magát, az fizetés nélkül marad, aminek súlyos következményei vannak
– fogalmazott. Steinmetz szerint a biztonságos munkavégzés körülményeinek javítására van más mód is, mint az oltás, így például a home office bevezetése, maszkviselés, távolságtartás, plexi használata, rendszeres fertőtlenítés, az ingyenes tesztelés, a vitaminok és immunerősítő készítmények fogyasztása. Szerinte a kormánynak inkább ezeket kellene támogatnia.
Úgy véli, gyermekeink kötelező oltását sem veszi be a magyar emberek gyomra. A Jobbik országgyűlési képviselője egyúttal közölte, nem fogadja el Bodó válaszát.