hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Bár az Orbán-kormány szerint a magyar gazdaság és különösen a foglalkoztatás rekordokat dönt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) decemberi adataiból kihámozható 3 olyan tényező, amely jelentősen árnyalja a kormányzati sikerpropagandát. Ezek:
- Az álláskeresők 40,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
- A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,8 százalékos növekedés látszik az egy évvel korábbi adathoz képest.
- Az átlagos regisztrációs idő 490 nap, tehát átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon.
Ez így együtt már nem hangzik olyan jól: tehát emelkedik a tartósan regisztrált álláskeresők száma, a regisztrációs idő hossza növekszik, ráadásul az álláskeresők 40 százaléka nem kap egy fillér támogatást sem.
Az NFSZ adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2021. decemberében 238,7 ezer volt. Ez a szám 2019. decemberében 234,9 ezernél tartott. A 238,7 ezerből 73,3 ezren kapnak álláskeresési járadékot, 69,1 ezren szociális ellátást, míg 96,1 ezer az ellátás nélküli álláskereső. A 3 hónapos álláskeresési járadékra minden, korábban legalább egy év munkaviszonnyal rendelkező munkanélküli jogosult. Az ellátás minimális összege a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de nem több, mint a minimálbér. Míg ezt követően 23 ezer forintos szociális támogatás illeti meg azokat, akik nem találtak állást, ennek összege 2010 óta nem változott.
A GKI tavaly nyáron kiszámolta: a befizetett 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékból 2012 és 2020 között 600 milliárd forint jutott munkanélküli ellátásra, így 2021-re az államháztartásnak 1100 milliárd forintos többlete származott a munkanélküliek ellátására befizetett járulékokból. Ha pedig a közmunkaprogramot is a munkaerő-piaci járulékokból fizetendőnek tekintik, akkor a közmunkások bérének kifizetése mellett (az uniós programokkal is számolva) is 70 milliárd forintos többlete maradt az államnak 2020-ra. Ez a három hónapos helyett akár egy vészhelyzeti 5 hónapos támogatási időszakot is lehetővé tett volna az újonnan munkanélküli ellátásban részesülőknek – vélekedett a GKI.
A támogatási időszak azonban továbbra is 3 hónapos maradt, miközben egyre magasabb a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma. Az NFSZ adai szerint 94 829 fő tartozott ebbe a kategóriába decemberben. Júliusban ez 93 510 volt, 2020 decemberében pedig 13 633-mal voltak kevesebben. Az álláskeresők közel harmada tehát legalább egy éve nem talál munkát.
Nagyon szépen hangzik az NFSZ adata, miszerint a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva csak 3,7 százalékos volt. Ez persze csak egy átlag, ami úgy jön ki, hogy például Győrben 1,17 százalékos a munkanélküliség, ellenben Sátoraljaújhelyen 9,3 százalékos, Ózdon 11 százalékos, az Ózd melletti Farkaslyukon 25,3 százalékos, az ország legszegényebb településén, az észak-borsodi Csenyéte faluban pedig 50,2 százalékos. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 195 emberből 98-an nem dolgoznak. A faluban ráadásul csak 35-40 százalékos az átoltottság a polgármester szerint, és ez is csak annak köszönhető, hogy járt arra egy oltóbusz, valamint hetente egyszer a háziorvos is rendel. Gyakorlatilag csak közmunka van Csenyétén.
Mivel január 1-től emelkedett a minimálbér, ezért az álláskeresési járadék is növekedett (a minimálbér alapján számolják), valamint az Orbán-kormány éppen a választások előtt döntött úgy, hogy bruttó százezer forintra nő a közmunkások bére, így pont a fele lesz a minimálbérnek. Az ellenzéki népszavazás sem arról szólna, hogy emelni kell az álláskeresési járadék összegét, hanem három helyett kilenc hónapos ellátást követelnek.
444.hu
