Otthon / Friss hírek / Alig látszana gazdasági növekedés az uniós támogatások nélkül

Alig látszana gazdasági növekedés az uniós támogatások nélkül

Nagyon szoros az összefüggés az uniós támogatások és a magyar gazdaság növekedése között.

Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb évtizedeként értékelte a választási kampányban Orbán Viktor miniszterelnök a 2010 és 2020 közötti időszakot, a számok alapján azonban finomítani kell ezt az állítást. Közgazdász olvasónk az Eurostat adatait elemezve arra jutott, hogy Magyarország 2004-es csatlakozása óta

alig lett volna gazdasági növekedés az uniós támogatások nélkül.

Alapgondolata, hogy a támogatásokból valamilyen formában kibocsátás lesz, ami növeli a GDP-t, ezért összevetette az évről évre beérkező uniós forrásokat az évente produkált magyar gazdasági növekedéssel az EU-csatlakozás évétől 2020-ig. Az uniós statisztikák alapján 2004 és 2020 között – levonva Magyarország tagállami befizetéseit – összesen nettó 53,572 milliárd euró támogatás érkezett Magyarországra az Európai Unió közös költségvetéséből, ugyanezen időszakban a magyar GDP éves változását mechanikusan összeadva 53,542 milliárd euró adódik. Ez egy hajszállal kevesebb, mint a 17 év alatt átutalt uniós támogatások összege. Még nagyobb a különbség, ha csak a 2010 és 2020 közötti időszakot, vagyis a Fidesz-kormányzást vizsgáljuk: 46,5 milliárd euró támogatás érkezett, miközben az éves GDP-növekmények 36,8 milliárd eurót tettek ki. Ha kihagyjuk a számításból a Covid-járvány miatt nagy visszaesést hozó 2020-as évet, akkor 46,3 milliárd euró uniós pénz áll szemben 41,8 milliárd euró növekménnyel.

Ha az egyes éveket nézzük, 2004 és 2010 között még szerényebben csordogáltak az uniós támogatások, Magyarország csatlakozásának évében nettó 176 millió euró érkezett Brüsszelből, majd 2010-re fokozatosan 2,7 milliárd euróra nőtt a szubvenció. 2013-tól szaladtak meg az átutalások, durván évi 3-5 milliárd eurót kapott Magyarország különféle fejlesztésekre, 2014-ben több mint 5,6 milliárd euró volt az uniós kifizetés.

Made with Flourish

 

Nagyon szoros az összefüggés az uniós támogatások és a magyar gazdaság növekedése között – véli Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Példaként a 2016-os évet hozta fel, amikor 3 milliárd euró körüli összegre esett vissza az uniós forrás, és – mint ábránkon is látszik – igen visszafogottan nőtt a GDP, nagyjából a befolyó támogatással egyezett meg az az évi gazdasági növekedés.

Made with Flourish

 

Az elmúlt évek átlagában a magyar nemzeti össztermék 4 százalékát tette ki az uniós támogatás – számszerűsítette Surányi György volt jegybankelnök nemrég az ATV-n az EU-s források jelentőségét. Úgy értékelte, hogy az elmúlt évtizedben gazdaságtörténeti szempontból példátlan mértékű támogatást kapott Magyarország. A 4 százalékos szubvenció évi 2000–2200 milliárd forintot jelent, ami durván a fele annak az összegnek, amit egy évben a 2,6 millió nyugdíjasnak fizetnek ki ellátásként.

Az uniós támogatásokhoz fogható bővülést azonban nem értük el, ha hosszabb időszakot vizsgálunk, átlagban közelebb van a 2 százalékhoz az éves GDP-növekedés. Korábbi cikkünkben levezettük, hogy 2002 és 2009 között az egymást váltó szocialista kormányok pontosan akkora éves átlagot hoztak, mint az Orbán-adminisztrációk 2010 és 2019 között: a nyolcéves ciklus átlagában ugyanúgy 1,9 százalékos éves GDP-növekedés jött ki, mint ahogyan a Fidesz-éra tízéves átlagában. A 2020-2021-es eredmény sem javít a helyzeten, a 4,3 százalékos visszaesésből, illetve a 7,1 százalékos növekedésből 1,4 százalékos átlag jön ki az utóbbi két évre.

Az Orbán-kormány ugyanakkor a Covid-válság okozta visszaesés után, 2021-ben 7,1 százalékra felpattant növekedésről állította, hogy ez lehetőséget teremt a választás előtti intézkedésekre:

  • ez a fedezete a rendvédelmi dolgozók félévnyi fegyverpénzének,
  • valamint a 13. havi nyugdíjra,
  • a családosoknak járó szja-visszatérítésre,
  • illetve a 25 év alattiak adómentességére szánt mintegy ezermilliárd forintnak.

Hiába érkezett az unióból az éves GDP-növekedéshez fogható támogatás, nincs fejlődés – ebben látja a legnagyobb problémát Petschnig Mária Zita. Sokkal gyorsabban kellett volna növekednie Magyarországnak a folyamatos pénzinjekció segítségével, de nem ez történt. Ennek oka szerinte az, hogy nem a versenyképességet növelő beruházásokba forgatták a pénzt, hanem nagy infrastruktúra-beruházásokon keresztül a NER köreibe csatornázták.

A felzárkózást tekintve rosszul állunk. Még úgy is, hogy már nem Ausztriát és Németországot jelölik meg elérendő célnak, hanem az előbbieknél szerényebb uniós átlagot. Petschnig Mária Zita számításai szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson azt mutatja, hogy 2010 és 2020 között

a felzárkózás sebességében a volt szocialista országok közül Magyarország csak a hetedik, megelőz minket Litvánia, Észtország, Lettország, Románia, Bulgária és Lengyelország is.

 

24.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

„Nem fogadjuk el a büntető szemléletet” – az orvosok szerint a belügy nem jó irányba viszi az egészségügyet

„A Kamarával a tárgyalást eredményesen zártuk, amit Dr. Kincses Gyula elnök úr levélben köszönt meg” …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: