A Fidesz 33 éve még egy ígéretesnek tűnő ellenzéki párt volt egy éppen agonizáló, rothadó diktatúra összeomlásának utolsó éveiben. A Fiatal Demokraták Szövetségének akkori elnöke még oroszellenesként nyugati világot ígért. Aztán mindez köddé vált és inkább teremtett egy másik diktatúrát.
Hogy mindez miért jutott eszünkbe? Mert Deutsch Tamás így kommentelta a május 2-i alakuló ülést:
Az “ennyi” azért nem egészen ennyi. Pár dolgot “elfelejtett” Deutsch Tomi: a Fideszben akkoriban Orbán még együtt politizált Ungár Klárával, Fodor Gáborral, és a pártnak az SZDSZ volt a természetes politikai szövetségese. A Liberális Internacionálé tagjaként a Soros-ösztöndíjas Orbán és társai akkor még rendre gúnyosan odakiabáltak a felszólalások alkalmával a kereszténydemokratáknak:
„Csuhások! Térdre, imához!”
1991-ben II. János Pál pápa látogatását is cápalátogatásként kommentálta Orbán, és nap mint nap hadakozott a trianoni megemlékezések, a határon túli magyarokért kiálló koncepciók ellen.
Orbánék voltak azok, akik 1990. június 4-én kivonultak a parlamenti ülésteremből, amikor Szabad György házelnök egyperces néma felállást kért a képviselőktől a trianoni évforduló alkalmából.
A mai Fidesz ehhez képest egy álnemzeti, kamukeresztény, Nyugatellenes, oroszbarát, korrupt, antidemokratikus, illiberális, egyeduralmat és személyi kultuszt építő, az ellenzék jogait és a választási rendszert folyamatosan szűkítő, populista bolsevik propagandát alkalmazó, a KDNP szövetségeseként politizáló, nyugdíjas bázisú állampárt.
33 év. Csak ennyi a különbség.