hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
- Vezető parlamenti tisztségektől vágott el a Fidesz négy DK-s képviselőt.
- Kövér László szerint azért, mert az alkotmányos rend ellen uszítottak, kukába akarták dobni az Alaptörvényt, és kétharmados többség nélkül akartak alkotmányozni.
- A házelnök jogi határok átlépéséről beszél, pedig hivatalosan nincs is olyan, hogy „alkotmányos rend elleni uszítás”.
- Kövér tavaly még csak a parlamentben akarta visszaszorítani az Alaptörvény bírálatát, de most olyanokat is megbüntetett a Fidesz, akik nem voltak képviselők az elmúlt években.
- A párbeszédes Jámbor András pedig azért nem lehet jegyző, mert a kormánypárt szerint nem elég elhivatott.
Kövér László szerint „ízlésbeli, tán még jogi határokon is” túlmentek egyes ellenzéki képviselők korábbi nyilatkozatai, ezért nem engedte, hogy vezető tisztségeket kapjanak az Országgyűlésben. A házelnök öt ilyen esetet említett az Inforádióban, és bár konkrét neveket nem mondott, keddi hírek alapján négy DK-s képviselőről (Varju László, Arató Gergely, Gy. Németh Erzsébet, Gréczy Zsolt) és a Párbeszéd frakciójában ülő Jámbor Andrásról van szó.
„Korábban történtek olyan dolgok, amiknek nem lett volna szabad a parlamentáris gyakorlat szerint megtörténni, és így a mi nézőpontunkból nézve az informális szabályokat felmondottnak tekintettük, ezért jeleztük egy gesztus formájában, hogy vannak dolgok, amik túlmentek azon a határon, amik a normális együttműködést lehetővé teszik” – mondta Kövér.
Szerinte ilyen például, „ha valaki a fennálló alkotmányos rend ellen uszít”, vagy arról beszél, hogy az Alaptörvényt „a kukában szeretné látni”, és akár kétharmados többség nélkül is új alkotmányt írna „brüsszeli segítséggel”.
Kedden Kocsis Máté fideszes frakcióvezető is arról beszélt egy rendezvényen, hogy pártja nem tud parlamenti tisztséget adni olyan képviselőknek, akik „korábban az alkotmányos rend felszámolására irányuló nyilatkozatokat tettek”. (Megkérdeztük a Fidesz sajtóosztályát, mire utalt pontosan Kocsis, de nem kaptunk választ.)
Nincs olyan, hogy alkotmányos rend elleni uszítás
Ez az első alkalom, hogy a Fidesz nyíltan pozíciók megvonásával büntet ellenzéki képviselőket a véleményük miatt.
Kövér eddig legfeljebb megvonta tőlük a szót, mint tavaly szeptemberben a DK-s Arató Gergelytől, amikor arról beszélt, hogy kormányváltás esetén „kukába kell hajítani az Alaptörvényt”.
Kövér figyelmeztette, hogy olyan pontra jutott, „ami átlépi az alkotmányosság határát, holott ön az Alaptörvényre esküt tett, mindegy, hogy mit gondol egyébként az Alaptörvényről, erre az Alaptörvényre esküt tett, hiszen ha nem tett volna, nem lehetne itt most képviselő. És arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát, mert az, amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni – egyelőre csak – uszítás. És nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna”.
A házelnök akkor is, most is alkotmányos rend elleni uszításról beszélt, sőt a Büntető törvénykönyvre hivatkozott, pedig abban nincs is ilyen passzus. A törvény ezen a területen egyáltalán nem ír uszításról, ehelyett azt bünteti, aki közvetlenül próbálja az ország „alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve” megváltoztatni. A szervezkedés – amit Kövér is pedzegetett tavaly – már azt jelenti, ha valaki külön szervezetet hoz létre erre a célra.
Arató a DK akkori kampányának megfelelően azt üzente az ellenzéknek, hogy aki szerint kétharmados többség nélkül nem lehet hozzányúlni a kétharmados törvényekhez, ne vállalkozzon kormányzásra. Erre Kövér ismét megvonta a szót, és azt mondta, ha ilyesmire készülnek, „akkor alkotmányellenes cselekményt hajtanak végre, ami büntetőjogi kategória”. (A feles többséggel való alkotmányozás elképzelése a jogászokat is megosztotta, de Vörös Imre korábbi alkotmánybíró például mellette érvelt.)
Az ellenzék parlamenti jegyzőnek jelölte Aratót az új ciklusra, de mint a 24.hu először megírta, a feles alkotmányozás szándékára hivatkozva lehúzták a nevét a listáról. A lap szerint ugyanez volt az indok a DK-s Varju Lászlónál, akit a népjóléti bizottság elnökének szántak. (A végleges jelöltekről a fideszes többségű házbizottságban döntöttek, ezután szavaztak róluk a képviselők a parlament alakuló ülésén.)
Ezek szerint a Facebookon se lehet büntetlenül véleményt mondani
Kövér tavaly azt mondta Aratónak, hogy a parlamenten kívül lehet mindenféle dologról „handabandázni”, mert „szólásszabadság van, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben”.
Ehhez képest a Fidesz most olyan DK-sok jelöltségét is megakadályozta, akik az elmúlt években nem voltak képviselők. Gréczy Zsolt 2019 decemberében mondott le nyilvánosságra került pucér szelfijei miatt, Gy. Németh Erzsébet pedig az elmúlt 12 évben egy percig sem volt tagja az Országgyűlésnek. Így esélyük sem volt a parlamentben bírálni az Alaptörvényt, csak a Facebookon és az ATV-ben mondták el, hogy kukába dobnák az egészet.
Gréczy a kulturális bizottság, Gy. Németh pedig az európai ügyek bizottságának alelnöke lett volna, végül mindkettejüket egyszerű taggá választották.
Kerestük a DK-t, hogy pontosan milyen indoklás hangzott el a házbizottságban, elmondták-e egyesével a fideszesek, kivel, milyen kifogásaik vannak. Kérdeztünk arról is, miért nem jelezte a DK már hétfőn, hogy megtorpedózták a jelöltjeiket, de nem kaptunk választ. Arató Gergelyt elértük, de csak annyit mondott erről, hogy minden megjelent már a sajtóban, ami fontos.
Vannak, akik mégis átmentek a vizsgán
Érdekes, hogy a szintén DK-s Sebián-Petrovszki Lászlót simán megválasztották az igazságügyi bizottság alelnökévé, pedig amikor 2019-ben esküt tett a parlament előtt, ezzel a mondattal toldotta meg a hivatalos szöveget: „Minden erőmmel azon leszek, hogy a Köztársaságot visszaállítsam, és új demokratikus alkotmányt adjunk a hazának.”
Kálmán Olgával sem volt gondja a Fidesznek, hiába írta le ő is Kövért gúnyolva, hogy az Alaptörvénynek kukában a helye. Az egykori műsorvezető a mentelmi bizottság alelnöke lesz.
Jámbor nem volt elég elhivatott
A DK-sok mellett a Párbeszéd frakciójában ülő Jámbor András jelöltségét is megakadályozták. Ő előre megmondta, hogy azért pályázik a posztra, hogy a plusz pénzből közösségi programot koordináljon a nyolcadik kerületben.
Jámbor nevének említése nélkül Kövér ezt úgy fordította le az Inforádióban, hogy nem azért akart jegyző lenni, mert inspirálónak látta a feladatot, hanem „mert jól fizet”.
Jámbor szerint Kövér és Kocsis a házbizottság ülésén is elmondták, azért nem támogatják, mert nem elég elhivatott a jegyzői munka iránt.
Végül Gelencsér Attilát (Fidesz), Szűcs Lajost (Fidesz), Tiba Istvánt (Fidesz), Vinnai Győzőt (Fidesz), Aradszki Andrást (Fidesz), Földi Lászlót (KDNP), Móring József Attilát (KDNP), Z. Kárpát Dánielt (Jobbik), Hiszékeny Dezsőt (MSZP), Szabó Sándort (MSZP), Dócs Dávidot (Mi Hazánk) és Bakos Bernadettet (LMP) választották jegyzőkké.
A cikk elkészítésében közreműködött Haszán Zoltán.
