hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Eljött a NER-korszak négyévente ismétlődő, messze legszórakoztatóbb periódusa, amikor a kormányzat alsó, középső és felső – de sosem a legfelső – szintjeiről áradni kezdenek a pletykák a leendő új kormányzati struktúráról, a nagy bukókról és új arcokról. Ezek klasszikus értelemben vett újságírói ellenőrzése lehetetlen, különös tekintettel arra, hogy az összes döntést személyesen Orbán miniszterelnök hozza meg. Ráadásul tesztelésből ő maga is szokott hírlufikat elengedni, plusz az érdekeltek is azt szokták képzelni, hogy ilyen-olyan ál- és félinformációk terjesztésével jobb pozícióba kerülhetnek. Vagyis a NER kormányzati pletykái pont annyira megbízhatóak, mint a topbajnokságok átigazolási zuhanyhíradói.
Ám ha az ember ennek tudatában fogyasztja őket, egész sokat elárulhatnak a rendszer belső mozgási irányairól. Vagy amit erről a bennfentesek láttatni szeretnének. Íme a 444-hez eljutott legérdekesebb olyan pletykák, amiket több forrás is teljesen vagy nagyjából egybehangzóan említett nekünk:
Micsoda izgalmas hely lehet az új Honvédelmi és Sportminisztérium!
A sport a honvédelmi minisztérium alá kerülhet, aminek az éléről Benkő Tibor jó eséllyel távozni fog. Az egyik legvadabb – de széles körben terjedő – pletyka az, hogy az utóda a NER-elit egyik legszínesebb figurája, Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet, díjugrató, palotaőr, két danos kendómester és sokszoros milliárdos üzletember lehet.
A nemesi származását előszeretettel hangsúlyozó, Habony Árpád legbelső köreibe tartozó Szalay-Bobrovniczky nem emiatt igazi NER-báró: Garancsi Istvánnal együtt Andy Vajna halála után ő szerezte meg a filmproducer-üzletember egykori öt budapesti kaszinóját, többek között a Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramjából kapott 10 milliárd forintból. A kaszinócég megbízhatóan szokta hozni az évi 11-15 milliárd forintos osztalékot. Ahhoz a bizniszéhez pedig, ami miatt különösen pikáns lenne a miniszteri kinevezése, a kormány vállalt készfizető kezességet 53 milliárd forint erejéig: Szalay-Bobrovniczky ekkora értékű NFB-hitelből vett meg ugyanis tavaly szeptemberben egy cseh harcirepülő-gyárat és egy repteret. Az üzlet eleve érdekes összeférhetetlenségi kérdéseket vethetne fel, az pedig külön pikánssá tenné a kinevezését, hogy 50 százalékos tulajdonosa annak a Transmashholding Hungary nevű cégnek, aminek azonos nevű orosz tulajdonosa egy állami tulajdonú vagon- és mozdonygyár, és az orosz hadiiparban is vastagon érdekelt. Ennek azért is lehet jelentősége, mert a következő években várhatóan jelentős forrásokat fordít majd a kormány a haditechnikai fejlesztésekre, illetve beszerzésekre.
Szalay-Bobrovniczkynál beágyazottabb ember kevés van az egész NER-ben. 2004-ben, a Fidesz hosszú ellenzéki sorvadásának idején lett a párthoz közelálló Heti Válasz című politikai hetilap kiadója, később a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese, illetve a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa és igazgatósági tagja lett. Nem egyszerűen a Habony-istálló tagja, de egyenesen a tanácsadó legközelebbi embere – szó szerint mindenhova követi őt. Nem véletlen, hogy londoni megbízatása épp arra az időszakra esett, amikor Habony idejének döntő részét a brit fővárosban töltötte – ott, ahol tanácsadócéget és hírügynökséget is alapított.
Szalay-Bobrovniczky igazgatósági tag a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-ben, és az ő egyik cégén – a Honeycomb Hungary Kft.-n – keresztül jelennek meg a reklámok 25 magyar tévécsatornán, ideértve a közszolgálati adókat is; busás haszon mellett. Ráadásul nem csak a fegyvergyára kapcsolja a katonáskodáshoz: Szalay-Bobrovniczky tartalékos százados, a Magyar Honvédség Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységénél, a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok. És ilyen pompásan néz ki díszegyenruhában:
Ha az összes pletyka igaznak bizonyul, akkor az új Fidesz-kormánynak saját Brangelinája lesz. (Komoly olvasóink kedvéért: az amerikai bulvársajtó annak idején ezen a kombinált néven emlegette a BRad Pitt-ANGELINA Jolie színészházaspárt.) Szalay-Bobrovniczky felesége ugyanis Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki állítólag esélyes lehet valamilyen előléptetésre a mostani újraszabás alkalmával. Ha mindketten kormánytagok lehetnek, jöhet a keresztelő a Ripostban: adná magát a Kralexandra, de lehet, hogy végül Altóf néven fognak NER-legendává válni. Hogy közösen ünnepelnek-e, nem tudni – Szentkirályi Alexandra hivatalos életrajza szerint továbbra is házas, de néhány éve már nem férje vezetéknevét használja.
A sport területét államtitkárként a területet eddig vivő Szabó Tünde ex-úszó után tudomásunk szerint a politikarajongó közönség előtt többnyire ismeretlen Schmidt Ádám veheti át. Schmidtet a bulvárolvasók annál jobban ismerhetik, ő ugyanis a háromszoros olimpiai bajnok kajakos Kovács Katalin férje, aki a Story magazin címlapján kötött vele titkos házasságot:
Schmidt Ádámot tavaly januárban nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök sportügyi főtanácsadójának. A jogász, aki nem rokona egyik NER-es Schmidtnek vagy Schmittnek sem, korábban nem ilyen magasságokban szárnyalt: 2009-ben a Magyar Olimpiai Bizottság jogi igazgatója volt, 2010-től a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) jogásza, majd 2011-től a szövetség minősítő bizottságának elnöke. Saját ügyvédi irodája van és a Testnevelési Egyetemen is tanított.
Több új minisztérium is létrejöhet, Matolcsy egykori jobbkeze is kaphat egyet
Erősen harangozzák, hogy saját, gazdasági típusú minisztériuma lehet Nagy Mártonnak. A fél életét a Nemzeti Bankban töltő makrogazdasági és pénzügyi szakember tavaly májusban látható előzmények nélkül lemondott az MNB-alelnöki pozíciójáról, „más fontos vezetői megbízatása miatt”. Nemsokára kiderült, hogy Matolcsy György helyetteséből Orbán Viktor gazdaságpolitikai tanácsadója lett. Arról hallottunk, hogy akár az építési ügyek és az energiapolitika is tartozhatnak lehetséges új minisztériumához.
Az egyik legpikánsabb pletyka is az energiaszektorhoz kötődik. Tartja magát a sztori, hogy az egykori csúcsminiszter Lázár Jánosnak a miniszterelnök a paksi bővítés kormánybiztosságát ajánlotta fel, amit az érintett állítólag kevesellt, ezért a végén büntetésből tárca nélkül maradhat – pedig korábban vidékfejlesztési miniszterként is suttogtak róla. De Lázárt ilyen hamar azért semmiképp sem írnánk le.
A dinamikus átrendeződés jegyében többen is emlegettek egy Csák János és Böszörményi Nagy Gergely nevével fémjelzett új minisztériumot, ami alá olyan területek kerülhetnek, mint az innováció, a felsőoktatás és adott esetben a szakképzés. Micsoda döfésbe oltott gyengülés lenne ez Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek! Nem is örül neki, ami nem csoda: Palkovics az előző ciklusban is elégedetlenkedett már – egy alkalommal be is lebegtette a lemondását, miután a miniszterelnök elvont tőle hatásköröket, elsősorban uniós források felügyeletét, és néhány emberét is kivonták a forgalomból.
Csák bizonyos értelemben egy öregebb, kopasz, Csukás István-bajszú Szalay-Borobrovniczky Kristóf, ugyanis ő is volt a Heti Válasz tulajdonosa, és ő is volt londoni magyar nagykövet. Ezen felül topmenedzserként olyan cégeket vezetett, mint a Matáv, a Mol vagy a T-Mobile. Böszörményi Naggyal régóta igen szoros a viszonyuk, olyan közös bizniszekkel, mint a Design Terminal vagy a Brain Bar. (Előbbiben Csák továbbra is tulajdonos – utóbbiból három éve kiszállt, részesedését Csányi Gabriella vette át.)
Böszörményi-Nagy Gergely, a budapesti Fidelitas egykori helyettes vezetője a vállalkozásai mellett a MOME fenntartója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az urbanisztikában és startupokban utazó, a korszerű nyugati szlenget mesterfokon beszélő Böszörményi Nagy és a sokáig multik alkalmazásában álló Csák a fideszes kádermezőnyben igazi nyugatos duónak számít – bár utóbbi biztos ami biztos azért ott ül a Bank of China CEE igazgatóságában is. Csák előtérbe helyezése az Unió megnyugtatására is szolgálhat, egyfajta szépségtapaszként egy olyan kormányban, amelyikben olyan prominens moszkoviták vihetnek kulcsszerepet, mint a Szergej Lavrovtól kapott kitüntetését büszkén őrző Szijjártó Péter, vagy a Putyin-féle propagandaüzenetek hazai adaptálója, Rogán Antal. Utóbbi két emberére továbbra is számít a miniszterelnök – sőt, jó eséllyel csak tovább erősödik majd pozíciójuk az új kormányban.
Böszörményi-Nagy képbe kerülése nem kevésbé érdekes, mint Csák feltűnése – ő már azelőtt közeli munkakapcsolatot épített ki Palkoviccsal, hogy a MOME kuratóriumának élére került. Most könnyen lehet, hogy épp bizalmasa kárára erősítheti Csák új portfólióját; jellegzetes húzás lenne Orbán részéről. Böszörményi-Nagy ráadásul egy másik korábbi mentorával is összetalálkozhat az új kormányban – méghozzá azzal a Navracsics Tiborral, aki 2010 után közigazgatási és igazságügyi miniszterként maga mellé vette.
Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben annyi szó esik a Varga Juditnál vagy Kovács Zoltánnál Brüsszelben sokkal jobb megítélés alá eső Navracsics ex-uniós biztosról is. Abban minden forrás többé-kevésbé egyetért, és a 24.hu is írt már róla néhány napja, hogy Navracsicsból tényleg kormánytag lehet – sőt, állítólag egyeztetett is már Orbánnal megbízatásról, és úgy tudjuk, hozzálátott emberei toborzásához is.
Abban azonban a szokásosnál is nagyobb a vita, hogy mekkora ereje is lehet Navracsicsnak az új kabinetben: a pletykák a tárca nélküli, uniós főtárgyalónak megfelelő, „szimbolikus” megbízatástól a váratlanul erős, az uniós pénzosztás mellett belügyi területeket és önkormányzati hatásköröket felügyelő csúcsminiszteri posztig ívelnek.
Navracsics egyszer már volt erős miniszter – 2010-ben. Az első kétharmados Orbán-kormány indulásakor egy ideig általános törvény-előkészítőként a többi kormánytag főnöke is volt, de aztán a ciklus közben Orbán háttérbe tolta, majd rövid külügyminiszterség után 2014 és 2019 között Brüsszelbe küldték uniós biztosnak. Mióta hazajött, kormánybiztosként dolgozik, Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért és Veszprém 2023-as jó szerepléséért; a város akkor Európa Kulturális Fővárosa lesz.
Navracsicsot a biztosi közelmúltja mellett az is alkalmassá teheti egy kompromisszumot kereső tárgyaló szerepére, hogy az utóbbi években mindig óvatosan szomorkodott, amikor az EU-s intézmények és az Orbán-kormány között romlott a hangulat, a Fidesz és az Európai Néppárt szakítását például kifejezetten sajnálta. Az EU újjáépítési alapjának felszabadításától a feltételességi mechanizmust leállításáig ezermilliárd forintok múlnak egy Brüsszel – Budapest kiegyezésen, úgyhogy elkelhet egy EU felé barátságosabb arcot mutató politikus az új kormányban.
Ha az EU-s pénzek elosztását is megkapja, akkor belpolitikai súlya is lesz. Ezt a területet állandóan átpakolják, tartozott már a fejlesztési minisztériumhoz, a miniszterelnökséghez, aztán 2018-ban a Palkovics László-féle ITM-hez került, majd 2021 elején vissza a miniszterelnökséghez.
Bár az összes forrásunk szerint Pintér Sándor marad a belügyminiszter, az általa igazgatott minisztérium portfóliója alaposan megváltozhat. Ha igazak a sustorgások, a klasszikusan belügyi területként kezelt önkormányzatok elkerülhetnek tőle, de akár egyes titkosszolgálati hatásköröket is elvonhat a belügytől Orbán, cserébe Pintér megkaphatja az egészségügyet és – most kapaszkodjon minden pedagógus – akár a közoktatást is.
Pintér relatív gyengülése, vagy legalábbis hatóköreinek átalakulása, ha bekövetkezik, szorosan összefügghet a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal erősödésével. Kettejük konfliktusa a kormányon belül nyílt titoknak számít, lassan évek óta. Két forrásunk is aggodalommal jelezte, és a Direkt36-os Panyi Szabolcs is utalt rá egy bejegyzésében, hogy egyes hagyományos szakszolgálatok mellett a kiberbiztonság és azon belül akár az informatikai eszközökkel folytatott megfigyelések felügyelete is a Miniszterelnöki Kabinetirodához kerülhet. Rogán a Digitális Kormányzati Ügynökség vezetőjeként már most megkerülhetetlen az informatikai beszerzések területén, és minden jel szerint nemcsak megőrzi az egyik legerősebb miniszteri posztot Orbán oldalán, de nagyobb hatalma is lesz, mint volt az előző ciklusban. Formálisan valószínűleg továbbra is Gulyás Gergely vezeti majd a Miniszterelnökséget, de a kabinetiroda továbbra is sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd a hatalmi struktúrán belül.
A 2018-22-es Fidesz ciklus nagy kudarctörténete egyértelműen az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és Kásler Miklós miniszter gyenge teljesítménye volt. A koronavírus-járvány kitörése nyomán azonnal világossá vált, és a 444-en elsők közt írtunk róla, hogy Kásler alkalmatlannak bizonyult a humántárca vezetésére, és ezt a rendszeren belül is többen szóvá tették. A mostani hatalmi átrendeződések során kulcskérdés lesz, ki mit tud megszerezni magának az EMMI romjaiból – és hogy marad-e valami a tárcából egyáltalán.
444.hu
