hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön publikálta kétéves stabilizációs programját a Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás 144 pontjacímmel, amit megfogalmazásuk szerint vitairatnak szántak. Az anyagban több olyan javaslat is felbukkan, mely a nyugdíjrendszer megreformálását szorgalmazza.
Nyugdíjbónusz, nyugdíjkorhatár, nyugdíjszámítás, nyugdíj-megtakarítás
Foglalkoztatási és termelékenység-növelési szempontból három javaslatot fogalmaztak meg.
- Ösztönözzük a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, az ez után járó nyugdíjbónusz emelésével.
Mint írják, Magyarországon alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. EU-s átlagban az emberek 6,4 százaléka dolgozik a nyugdíjkorhatáron túl (a nyugdíj igénylése nélkül), a visegrádi országok átlaga 5,7 százalék, a magyarországi pedig mindössze 4,4 százalék. A korhatáron túli munkavállalás után jelenleg minden munkában töltött (és járulékfizetéssel megalapozott) hónap után az egyébként járó nyugdíj 0,5 százaléka (vagyis évi 6 százaléka) a nyugdíjbónusz. Hogy mennyivel emelnék a bónuszt, azt nem írják.
- Kapcsoljuk a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz.
Ez jó eséllyel korhatáremelést jelentene, hiszen a várható élettartam lassan, de fokozatosan nő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2001 és 2021 között a férfiak születéskor várható élettartama 68,15-ről 72,21 évre emelkedett átlagban, a nőké pedig 76,46-ról 78,74 évre. Kérdés, hogy ha a várható élettartamhoz igazítják a nyugdíjkorhatárt, vajon a nőknek tovább kell-e majd dolgozniuk, mint a férfiaknak.
Megemlítik, hogy az uniós országok több mint fele vezetett már be automatikus mechanizmusokat a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében, valamint hogy több nemzetközi példa is van arra, hogy a nyugdíjkorhatár a jövőben a várható élettartam emelkedéséhez fog kapcsolódni. Így a népesség-előrejelzések alapján várható élettartam-emelkedés nem rontja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Hogy ez pontosan mit jelentene, mikor és mennyivel emelkedne a nyugdíjkorhatár, azt nem részletezik.
- Felül kell vizsgálni a nyugdíjszámítás módját.
Erre azért van szükség a jegybanki anyag szerint, mert jelenleg Magyarországon nagyon erősen függ az induló nyugdíj az utolsó évek béremelkedésétől, amiről mi is írtunk.
Az MNB-tanulmány alapján a valorizáció felülvizsgálatával az induló nyugdíj szintjét kiszámíthatóbbá lehet tenni. De hogy a felülvizsgálat mit célozna, az nem derül ki. Azt is írják, hogy ha a jelenlegi rendszer marad, akkor az ellátások nettó helyettesítési rátája (a helyettesítési ráta azt mutatja, hogy a nyugdíj értéke hogyan viszonyul a nyugdíjazást megelőző időszak keresetéhez) hosszú távon elérheti a 94 százalékot, ami nem ösztönzi a nyugdíjkorhatár betöltése utáni munkavállalást, hanem ellene hat – állapítják meg. Az OECD becslése szerint az EU-s tagállamok átlaga ezen a téren 67,6 százalék, az OECD-átlag 62,4 százalék lehet hosszú távon.
24.hu
