Otthon / Napi Dél-somogyi település (page 4)

Napi Dél-somogyi település

Napi Dél-somogyi település: Háromfa

Somogy megye déli részén Horvátországtól és a Drávától 8 km-re, Nagyatádtól 16 km-re, Kaposvártól 70 km-re fekszik. Délen Babócsával és Bolhóval, északon Tarannyal, keleten Bakházával, délkeleten Rinyaújnéppel határos.   TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ Háromfa első okleveles említése 1377-ből való, amikor Harumfa’1-ként írták. Később Háromfafalvának nevezték, majd az idők folyamán ez rövidült Háromfára. …

Tovább...

Napi Dél-somogyi település: Gyékényes

Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Fiumével összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonallal).   TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ Gyékényes és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak. …

Tovább...

Napi Dél-somogyi település: Görgeteg

Görgeteg Somogy megye déli részén, a Barcstól Balatonkeresztúrig vezető 68-as főút mentén fekszik, közeli szomszédja Lábod (7 km), de nincs nagy távolságra a két város, Nagyatád (16 km) és Barcs (20 km) sem. Közigazgatási területéhez tartozik Rinyatamási, ahol gróf Széchenyi Aladár felépítette a ma is álló vadászkastélyt. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ Görgeteg nevét …

Tovább...

Napi Dél-somogyi település: Drávatamási

Drávatamási (horvátul Tomašin) község Somogy megyében, a Barcsi járásban. Barcstól délkeletre, majdnem közvetlenül a Dráva partján, Drávapálfalva és Drávagárdony közt fekvő település, néhány száz méterre északra a magyar-horvát országhatártól. A falu határában húzódik, sőt a településen is áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek …

Tovább...

Napi Dél-somogyi település: Drávagárdony

Barcstól délkeletre, a Dráva mellett, Potony és Drávatamási közt fekvő település. Keresztülszeli a községet az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut. Érdekesség, hogy a térségben amúgy jobbára a Dráva töltésén vezető útvonal itt …

Tovább...

Napi Dél-somogyi település: Darány

Barcstól 10 km-re keletre a 6-os főút, és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal mellett található.   TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ Darány első írásos emléke 1437-ből származik, amikor az utód nélkül elhalt Alsáni Gergely fia, János, birtokát a Marczaliaknak adományozták, de valószínűleg már korábban is létezett. A község neve 1455-ben Daron alakban fordult elő, ekkor említik …

Tovább...

Napi Dél-somogyi település: Csokonyavisonta

A 68-as főút mellett, Barcstól 13 km-re északra.   TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ Erdőcsokonya és Somogyvisonta egyesülésével jött létre 1941-ben. Erdőcsokonya története Erdőcsokonya vagy Csokonya Árpád-kori település, mely egykor királyi birtok volt, a király udvarnokai lakták. 1269-ben IV. Béla király a Csák nemzetségbeli Péternek adományozta, több más birtokkal együtt, azért a gazdag …

Tovább...

Napi Dél-somogyi település: Bolhó

Bolhó község a Dráva folyó bal partján, hullámos területen fekszik. Határai északon és északkeleten Háromfa, keleten Babócsa, nyugaton és északnyugaton Heresznye községgel. Nyugaton és délen a Dráva folyó túlpartján Horvátországgal.   TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ bolhó egykor a Tibold nemzetség ősi birtoka volt. 1231-ben a nemzetség tagjai felosztották egymás között: I. Bodor …

Tovább...

Napi Dél-somogyi település: Bolhás

A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található, közúton Nagyatád és Somogyszob felől közelíthető meg – zsákfalu.   TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ Bolhást már a 14. században említették írásban, ekkor nevét Villa Bolhas alakban írták, ekkor a segesdi királynéi birtokhoz tartozott (amire a címer alsó részén található liliomos arany korona is utal), később Mátyás király birtokába …

Tovább...

Napi Dél-somogyi település: Berzence

A horvát-magyar határátkelőhellyel rendelkező község megközelíthető közúton Nagyatád vagy Csurgó felől közelíthető meg.   TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ Berzence nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyháza is volt. 1377-ben Berzencét tartozékaival együtt a Pécz nemzetségbeli Lóránt szerezte meg, akinek utódai magukat innen Berzenczei Lorántfiaknak nevezték. Fia, Berzenczei …

Tovább...
Close