hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Pogányszentpéter község Somogy megyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén. Nagykanizsától 10 km-re délkeletre van. A zalai megyehatárnál lévő települést keresztezi a 61-es főút.
TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ
Az első okleveles említése 1381-ben volt, akkor a pálosok Szent Péterről elnevezett kolostort említettek. 1390-ben Stregenchy Zentpeter, 1412-ben Nemetzenthpeter (Németszentpéter) néven említették. 1554-ben a falu elpusztult és csak a 18. század 20-as éveiben népesedett be újra. A község lakói vagy a mezőgazdaságból élnek vagy Kanizsára járnak be dolgozni. A 90-es években a termelőszövetkezet megszűnt, egyéni gazdálkodás folyik. Nagyobb földterülettel egy sertéstenyésztő Kft. rendelkezik. Megalakult az erdőbirtokosság.
A szép közösségi házban van a házasságkötő terem, a könyvtár, a posta és az orvosi rendelő. A közművelődési egyesület tagjainak elsődleges célja a hagyományőrzés. A természeti környezet igen szép. A táj dimbes-dombos, sok az erdő és mintegy 10-14 halastó teszi változatossá a vidéket.
NEVEZETESSÉGEI
Patkó Bandi betyár: Tóth Mihály felsősegesdi kanász, juhász, híres faragópásztor szerint az ő nagyapja volt Tóth János, azaz Patkó Bandi, akinek Pogányszentpéteren lakott a felesége, tehát gyakran megfordult erre fele. Tóth Mihály úgy tudja, hogy betyárőse egyszer négy társával lement a Dráván túlra disznót szerezni. Báró Raszinyaitól loptak 600 disznót, hároméves ártányokat. Egészen a Dráváig elhozták. Itt lőtték meg, és sebesen hozták Pogányszentpéterre, ahol eltemették, mint aki pokolvarrban halt meg. A sírja a pogányszentpéteri ótemetőben van. A kaputól jobbra, az első sír egy fenyőfával.
Erről a helyiek nem tudnak, és az a valószínű, hogy a betyárt Bábonyban temették el.
Forrás: wikipedia.com
