Otthon / Barcsi hírek / NŐ AZ ESÉLY DÉL-SOMOGYBAN – „GONDOS KEZEKBE A VÁROST!” AVAGY FIATALOS LENDÜLETTEL A FEJLŐDŐ BARCSÉRT

NŐ AZ ESÉLY DÉL-SOMOGYBAN – „GONDOS KEZEKBE A VÁROST!” AVAGY FIATALOS LENDÜLETTEL A FEJLŐDŐ BARCSÉRT

Ahány ház annyi szokás – tartja a mondás. És úgy látszik, ahány dél-somogyi város, annyi
módozat az önkormányzati választásokkal kapcsolatos ellenzéki indulások terén. A hírek
szerint Csurgón az összes ellenzéki párt felsorakozott a függetlenként induló Kovács
József építészmérnök mögött, így a regnáló polgármester, akinek 2014-ben még egyáltalán
nem volt kihívója, nehéz meccsnek néz elébe.
Talán Nagyatádon is eldőlt a dolog (habár a Jobbik még nem jelentette be, hogy 2014-
hez hasonlóan, most is lesz-e önálló polgármester-jelöltje). A Fidesz-KDNP favoritja mellett
a sokak szerint bebetonozott pozíciókkal rendelkező jelenlegi városvezető, Ormai István
lesz a mérkőzés második ismert szereplője. A Nagyatádért Egyesület színeiben pástra lépő
Ormai mindenesetre némileg megnyugodhat, hiszen hiába népszerű politikusa városának,
de még egy ellenzéki jelölt komoly zavarokat kelthetne a rendszerben. Olyannyira, hogy a
kormánypárti induló nevető harmadikként még el is hódíthatná tőle a település első
embere címet.
Barcson az eddigi ismeretek szerint legkevesebb ketten kandidálnak majd a
polgármesterségre, s bizony ez az a hely, ahol nincsen papírforma, bármelyik verzió
bejöhet. Ismeretes, hogy a Drávamente „fővárosának” Fidesz-KDNP-s táborát komoly
belső harcok rázták meg. A két cikluson keresztül a települést vezető Karvalics Ottó már
nem indul(hat), hogy újabb öt évre ő irányíthassa Barcsot, helyette a térség egyéniben
megválasztott országgyűlési képviselőjével, Szászfalvi Lászlóval jó viszonyt ápoló,
falugazdászként tevékenykedő Koós Csaba lesz a narancsos tábor polgármesterjelöltje.
Karvalics esetleges függetlenként való harcba szállása elméletileg lehetséges, ezzel
alaposan visszavágna az őt lecserélő platformnak, de az ilyen bátor tettet nem szokták
Gerincesség-díjjal jutalmazni a hatalmat birtokló erőnél, s ezért – illetve Koós esélyeinek
rontásáért – könnyen kihúzná a gyufát a Fidesz nagyágyúinál, akiknél az „egy a tábor, egy a
zászló” elv elleni legapróbb kilengést is megtorolják. A barcsi ellenzék részéről – mai cikkünk megjelenésével – már ismert lesz az első
hivatalosan bejelentett jelölt személye. Hogy a DK és az MSZP mit lép erre, azt még nem
tudni. Beállhatnak a támogatók sorába, de kedvezve a Fidesznek, ők is indíthatnak valakit.
Noha hivatalosan nem erősítették meg, de azt rebesgetik, hogy a barcsi DK és MSZP
tarsolyában két emberrel számolnak komolyabban. Az egyik a somogytarnócai Horváth
József. Az asztalos kisvállalkozóként dolgozó Horváth egyéniben győztes önkormányzati
képviselő, de 2014-ben a körzetét – amelyik egy barcsi, belső városi részből, valamint
Somogytarnócából áll – csak a tarnócai polgároknak köszönhetően tudta megnyerni, hiszen
a városi területen 109:66 arányban alulmaradt a Jobbik jelöltjével szemben. Most azonban
talán mégis úgy gondolja, hogy elnyerheti a barcsiak bizalmát is, és nem csak városatya,
hanem polgármester is lehet.
A másik versenyző a fizikatanár Remes Gábor, aki 2014-ben már megpróbálta megszerezni
a polgármesterséget. Ander Balázs mögött harmadikként végzett. Indulásának leginkább a
fideszes Karvalics Ottó örülhetett, hiszen az ellenzéki tábor megosztásával 37 százalékkal is
győzni tudott. Remes – immáron országgyűlési képviselőjelöltként – ezt tavaly tavasszal is
megismételte, de 6 százalékos eredményével nem sok vizet zavart a választókerületben.
Sőt, még saját településén sem nagyon szavaztak rá, így Ander – Nagyatádhoz hasonlóan –
Barcson ezúttal fölényes győzelmet arathatott a kormánypárti Szászfalvi Lászlón.
Kíváncsian várjuk, hogy a DK és az MSZP helyi aktorai újfent a Fidesz malmára hajtják-e a
vizet, s önálló indulással rontják-e ismét a másik ellenzéki jelölt esélyeit.A drávamenti képlet harmadik szereplője ugyan számos szervezet által támogatva, de
függetlenként fog indulni. Amit tudni lehet, hogy a helyi politikát elsődlegesen nem
pártpolitikai alapon elképzelő polgárokat tömörítő Barcsért és Környékéért Egyesület
(BÉKE) valamint a Dél-Somogyért Egyesület (DSE)és a Jobbik felkérése után a
Momentum, az LMP, és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa
Mozgalom is támogatásáról biztosította.

A szociálpedagógus végzettséggel rendelkező, 36 éves, háromgyermekes anyával,
Anderné Röszler Erikával beszélgettünk terveiről, polgármesterjelölti elképzeléseiről.


Előrebocsátjuk, nem a szórólapokra való programpontokra, inkább egyfajta vízióra,
településirányítási filozófiára voltunk kíváncsiak.

HDS: -Gondolom, már unja a kérdést, de azért sokan meglepődtek, hogy nem férje, a térség
második parlamenti ciklusát töltő ellenzéki országgyűlési képviselője, a Jobbik és az
Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke, hanem ön lesz a Jobbik által is támogatott
barcsi polgármesterjelölt. Miért nem ő indul?


Anderné Röszler Erika: -Ezt nyilván tőle lenne a legjobb megkérdezni, de természetesen
tudom a választ. Balázsnak jelenleg az országos politikában van szerepe. Nem szabad
elfelejteni, hogy a választókerülete a legjobb dunántúli eredményt produkálta még az EP-
választáson is. Elképesztő munkát tett bele, hogy a 2014-es EP-választásokhoz képest több
mint 23 százalékkal nőjön a pártjára voksolók száma a 2019-es EP-választáson ebben a
választókerületben. És a somogyi 2-es választókerület a tavalyi országgyűlési választásokon is
az országosan egyik legerősebb jobbikos szavazati arányt érte el. A férjem rengeteget
dolgozik azért, hogy Dél-Somogy, a vidék hangját bevigye a parlamentbe. Ennek olyanformán
meg is lett az eredménye, hogy tavaly nem csak Barcson, hanem Nagyatádon is legyőzte a
kormánypárti jelöltet. Sokat beszélgettünk arról, jelöltesse-e magát Barcson, hiszen komoly
dilemmái voltak az indulni vagy nem indulni kérdésével kapcsolatban. A térségből 15.000
választópolgár tette rá az X-et, ebből 2500 volt a barcsi, 3000 nagyatádi, 9500 pedig a másik
75 településről való. Ők nem azért szavaztak neki bizalmat tavaly tavasszal, hogy kicsivel
később barcsi polgármester legyen belőle, hanem azért, hogy továbbra is legyen, aki
valóban képviseli az átlagos vidéki emberek érdekeit Segesdtől Szentborbásig, Őrtilostól
Patosfáig. Másfelől pedig lenne egy olyan olvasata is a dolognak, hogy a valóban nehéz
helyzetbe került Jobbikot a legsúlyosabb pillanatban hagyja el. Ez nem egy olyan
választókerület, mint Pintér Tamás vagy Mirkóczki Ádám körzete, ahol Dunaújváros vagy
Eger nagyrészt lefedi a területet. Itt Barcs az összlakosságnak csupán egyhetedét adja.
Polgármesterként ugyan többet lenne itthon, aminek örülnék, de egy ütős ellenzéki
képviselővel biztos, hogy kevesebb lenne. Márpedig elvonatkoztatva minden családi
kapcsolattól, egyszerű polgárként én is azt mondom, hogy Dél-Somogyra tényleg ráfér egy
olyan képviselő, aki hangot mer és tud adni az itt élők jogos követeléseinek.
HDS: -Bizonyára felkészült azokra a támadásokra, amelyek majd azt kifogásolják, hogy férje
után ön is politikai pályára lépne.
ARE: -A rövid válaszom erre csupán annyi, hogy a választhatóság, azaz a választott politikai
tisztségek betöltésének joga éppoly fontos, mint a választójog. Szóval csak azért, mert a férjem országgyűlési képviselő, ne jelöltessem magam? Ilyen alapon pedagógus-házaspárok
se létezzenek? Valamelyik adja fel az elképzeléseit, csak azért mert a másik már szintén azt
választotta? Nem a középkorban élünk! Ráadásul azt nagyon hangsúlyosan szeretném
aláhúzni, hogy a párommal ellentétben én nem pártpolitikában gondolkodom. Ugyan van
erre utaló hajlam Magyarországon, de egy település vezetője elsősorban ne
pártpolitikusként tegye a dolgát! Az esetleges balos kritikusoknak pedig csak azt
mondanám, hogy ha ilyesféle kritikát fogalmaznának meg velem kapcsolatban, akkor ezt
először tegyék meg Gyurcsány Ferenc és a most EP-képviselővé választott felesége, Dobrev
Klára esetében is. Ha a DK részéről ez náluk nem volt botránykő, akkor nem lenne racionális
magyarázat arra, hogy most miért keressenek rajta fogást.
HDS: -Ez nem lenne elég érv a Fidesz szimpatizánsainak leszereléséhez…
ARE: -Akkor hadd említsem Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnökének példáját. A
Forbes magazin szerint ő a harmadik legbefolyásosabb magyar nő. Nem mellesleg pedig a
Fidesz egyik vezető arcának, Szájer Józsefnek a felesége. De Kövér László fideszes házelnök
párja is járási hivatal vezető lett. A fideszes országgyűlési képviselő, Simon Miklós felesége
pedig annak a Nyírbogátnak a polgármestere, amit korábban a férje vezetett. De ott a Mi
Hazánk Mozgalomból a Dúró-Novák házaspár is, akik a Jobbik listáról bejutott országgyűlési
képviselői voltak. Soroljam még a példákat?
HDS: -Nem, köszönjük. Ön függetlenként indul. Nem lesz nehéz lemosni a jobbikosság
bélyegét?
ARE: -Én nem vagyok a Jobbik tagja, nem érzem úgy, hogy bármiféle jobbikos bélyeg rám
ragadt volna. Pártoktól független ember vagyok, aki ugyan pártok, civil szervezetek
támogatásával fog indulni, de semmiképpen sem pártkatonaként. Nem csak a Jobbik,
hanem az LMP, a Momentum, és Márki-Zay MMM-e is támogat. Amennyiben Barcs
polgármestere leszek, minden barcsit képviselnem kell és képviselni is fogok. Függetlenül
attól, hogy ki a jobboldali, ki a baloldali, ki a liberális, ki fideszes, ki momentumos, ki a
Kétfarkú Kutyapárt híve. És maximálisan hiszek abban is, hogy nekem azokat is meg kell
szólítani, akiknek nincsen pártjuk, hiszen a polgármesterség nem szólhat arról, hogy
emberekre másodrendű polgárként tekintsünk csak azért, mert nem a mi politikai
preferenciáinkat követik. Véleményem szerint igen rosszfelé tart az a társadalom, ahol ez válik a politika vezérmotívumává. Ha pedig az ilyesféle ügymenet a helyi közéletet is eluralja,
az maga a tragédia. Programszinten persze nagyon fontos dolog, hogy abban az utcában azt
a bosszantó kátyút, a másikban pedig azt a bokatörő járdaszakaszt kell felújítani, de
számomra mégis az a fő vállalás, hogy egy egészen más szemléletet honosítsak meg. A
legfontosabb közös elv és cél nem lehet más, mint ennek a megosztottságnak a
felszámolása, de legalábbis csökkentése.
HDS: -Higgye el, én jobban örülök egy ilyesféle vízió felvázolásának, s ezzel talán az olvasók is
így vannak, mint valami száraz és kampányízű ígérgetésnek. De amit mond, annak a lényege
kissé idegen a hazai mindennapokra jellemző tesztoszteron-vezérelte, már-már törzsi
gyűlölséget idéző politikai harcoktól. Ezek szerint bízik abban, hogy hozhat ebben újat a női
személyiség felbukkanása?
ARE: -Igen, egy másféle lelkület elterjedése jót tenne mind a lokális közösségeknek, mind
pedig az egész magyar társadalomnak. Nem akarok naivnak tűnni, de hiszek a
közösségteremtő értékek fontosságában. Tiszta szívvel és józan fejjel vallom, hogy a barcsi
polgármester alapvető feladat az, hogy hitet adjon ennek a majdnem tizenegyezres
közösségnek. Rajta keresztül pedig az igen nehéz helyzetbe sodródott Drávamentének is.
Jó dolognak tartanám, ha kialakulhatna egy pozitív Barcs-tudat az itt élőkben, hiszen ez a
szűkebb hazánk. Itt akarjuk felnevelni a gyermekeinket, itt szeretnénk biztonságban élni,
és normálisan boldogulni.
HDS: -Mennyire volt eldöntött tény, hogy megméretteti magát?
ARE: -Egyáltalán nem volt eldöntött tény. Csak egy viszonylag régóta érlelődő opció. Tudom,
hogy amit csinálni akarok, az jó. Érzem magamban hozzá a lendületet, az erőt, az energiát,
de az is igaz, hogy nem akartam magam mindenáron előtérbe tolni ezen a térfélen.

HDS: -Értsük ezt úgy, hogy türelemmel kivárta, hogy mi lesz a Barcsért Egyesület – Dél-
Somogyért Egyesület – JOBBIK – LMP – Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom
polgármesterjelölti „castingjának” eredménye, s csak ezután lépett ringbe? Én már hallom is
a huhogókat, hogy csak miután X meg Y nem vállalta, jobb híján esett önre a választás.
ARE: -Tisztában vagyok vele, hogy vannak patologikusan gyűlölködő, beteg lelkű emberek,
akik adott esetben rajtam keresztül kívánják majd a férjemet támadni. Nekik nem is
kívánok megfelelni, hiszen bármit tennék, ők tipikusan a „ha van sapka az a baj, ha nincs sapka, akkor meg az a baj” című nótát fújnák. Ha nem lett volna más személy a tarsolyban,
akkor az lenne a vád, hogy a lehetőség csak nekem volt fenntartva. Úgy pedig, hogy
komolyan felvetődött egyesek esetleges indulása, majd jön az a szöveg, hogy miután ezek a
személyek ilyen vagy olyan okok miatt kiestek, végül csupán kényszermegoldásként állnak be
mögém az ön által felsorolt szervezetek. Indulásom lehetősége ott szerepelt már az első
körben. A pálya nyitott volt. Tudtommal bárki jelentkezhetett volna, hogy ambicionálja a
feladatot, s ehhez kéri ezen szervezetek támogatását. Részletesebb rálátásom nyilván a BÉKE
Egyesület, a DSE, és a Jobbik itteni mozgására nyílott, arra, hogy ők kiben láttak volna
fantáziát. Neveket értelemszerűen nem említhetek, de ismereteim szerint hivatalban lévő s
már nyugdíjba vonult intézményvezetőknek, helyi ügyvédeknek, valamint közéleti kérdések
iránt fogékony értelmiségieknek is felajánlották, hogy amennyiben polgármesterjelöltként
indulnának – akár függetlenként is – szívesen támogatnák őket. A négy úrnak illetve három
hölgynek ugyan határozott elképzelései vannak a város életével, a közélet kérdéseivel
kapcsolatban, de hivatásukat, mostani feladataikat egyikük sem hagyta volna ott, egyikük
sem cserélte volna a polgármesteri hivatalra. Jellemző a mai magyarországi viszonyokra,
hogy voltak, akiknél a megtorlástól való félelem játszotta a fő szerepet abban, hogy nyíltan
nem merik elkötelezni magukat. Még függetlenként sem. Ezt végtelenül szomorú
kortünetnek tartom. De ott, ahol még Beer Miklósra, a váci püspökre is rászólhatnak, hogy
jobb lenne, ha befogná a száját, bizony ez a valóság…
HDS: -És ekkor helyettük végre színre lépett egy tettrekész nő.

ARE: -Köszönöm, ha így látja. A megmérettetést nem vállalók döntését tiszteletben kell
tartani, sok oka lehet annak, hogy valaki a mai Magyarországon nem akar közéleti szerepet
vállalni. Viszont értékes meglátásaikat alkalom adtán muszáj és bölcs dolog lesz hasznosítani.
HDS: -Attól nem tart, hogy megválasztása esetén kvázi a férje helytartójának fogják
gondolni?
ARE: -Ilyet csak az feltételezne, aki nem ismer. Egy pár, de két szuverén személyiség
vagyunk. Megvan a magam határozott véleménye, s bizony az is előfordul, hogy nem értek
egyet a férjem álláspontjával, vagy nagyon nem tetszik egy-egy megszólalása.
HDS: -Zokon szokta ezt venni a párja?

ARE: -Ajaj… olykor nagyon is, hiszen férfiból van. De már hozzászokott, hogy tőlem hiába
várja, hogy az elfogult tapsikolást tartsam a feladatomnak. Szerintem ő is többre megy
inkább a konstruktív kritikával. Gondoljon arra, hogy miközben Schmidt Mária, az orbáni
rendszer egyik pillére, addig a fia, Ungár Péter LMP-s színekben viszont a kormány egyik nagy
kritikusa. Tehát a szoros családi kötelékek ellenére olykor markáns véleményeltérések
lehetnek egy famílián belül is. Persze az is igaz, hogy ilyen 180 fokos nézetkülönbség nálunk
azért nincs. Azt lehet mondani, hogy az elmúlt bő egy évtizedben kis túlzással, de én magam
is politikával keltem, s politikával feküdtem. A párom számos dologban kikérte a
véleményem, amit aztán vagy megfogadott, vagy nem. Ez az ő döntése volt. Az meg az
enyém, hogy az ő meglátásaiból én mit tartsak jónak vagy rossznak, adaptálhatónak vagy
megvalósíthatatlannak. De higgye el, és erre akár fogadhatunk is, hogy megvannak az
eszközeim ahhoz, hogy polgármesterként Barcs számára egy privát, különbejáratú
országgyűlési képviselőt faragjak az uramból.  Szóval én nem leszek se a Jobbik, se másik
párt itteni helytartója, vagy hogyan is fogalmazott az előbb.


HDS: -Standard kérdés lesz ez is, s bizonyára feltette már ön is saját magának. Miként tudná
egy ellenzéki városvezető a települése érdekeit érvényesíteni ennél a kormánynál?
ARE: -Hadd kérdezzek vissza! És hogyan tudta érvényesíteni akkor, amikor ugyanolyan színű
volt a polgármester, mint a hatalom? Mennyivel van rosszabb helyzetben az ellenzéki
vezetéssel bíró Nagyatád, mint a kormánypárti Barcs vagy Csurgó? Utóbbi város lakossága az
elmúlt időszakban egyötödével csökkent, pedig tudtommal teljes a harmónia polgármester
és egyéniben megválasztott kormánypárti országgyűlési képviselő között. De esetleg
átruccanhatunk Baranyába is. Szigetvárra sem dobott napalm bombát a kormány csak azért,
mert a független-balos Vass Péter a polgármester. Ha a hatalom totálisan szembe megy az
ott élők demokratikus akaratával, ellenségként tekint egy ellenzéki polgármesterre, akkor
ezzel nyíltan hadat üzen a városnak, és le is mondhat az ott élők szavazatáról. Szerintem már
csak a ’22-es országgyűlési választások miatt is érdekük lenne jóban lenni. És még valami! A
kérdése alapján a történetet egy másik oldaláról is megvizsgálhatjuk. Nézzük meg ezt az
olvasatot is! A jelenlegi rendszerben egy kormánypárti polgármesternek – már ha jót akar
magának -, akkor szinte nem is marad más feladatköre, mint eljátszani a Bólogató János
szerepét. Csakhogy egy megválasztott polgármesternek nem főnöke a kormány vagy éppen a térség kormánypárti országgyűlési képviselője. Ez az alá-fölé rendeltségi felállás
ellent mondana az önkormányzatiság legalapvetőbb gondolatának.
HDS: -Nem hiszem, hogy a kanszagú lokális politikai élet szereplői fülig érő vigyorral
fogadnának egy ilyen határozottan felvállalt, harcos módon képviselt víziót egy nő részéről…
ARE: -Ha a választópolgárok úgy döntenek, hogy nekem szavaznak bizalmat, akkor majd ezek
az urak is megszokják ezt a hozzáállást. Merem remélni, hogy partnerek lesznek, mert nem
rombolni, hanem építeni szeretnék. Tovább fejleszteni mindent, ami jó.
HDS: -Noha a választás papírforma szerint személyekről, nem pedig a pártlogókról szól egy
önkormányzati megmérettetésen, azért egy ellenzéki jelöltnek még sincs könnyű dolga,
amikor a helyben is népszerű Fidesz szimpatizánsait kell arról meggyőzni, hogy miért
szavazzanak rá.
ARE: -Nagyatád, Szigetvár, Barcs, Csurgó példája talán kellő meggyőző erővel bír ahhoz,
hogy ne tántorodjanak el csak attól való félelmükben, hogy eljön az Armageddon ha
független polgármester vezeti a települést. De abban se bízzanak túlságosan, hogy egy
kormánypárti polgármester megválasztása majd automatikusan elhozza a Kánaánt. A
Fidesszel rokonszenvezők mindenekelőtt tegyék fel maguknak a kérdést, hogy miért dobog
elsősorban a szívük. Barcsért vagy a Fideszért? Nyilván ha az utóbbit választják, akkor
esélyem sincs arra, hogy meggyőzzem őket. Ha viszont azt felelik, hogy Barcsot szeretik
jobban, akkor gondolkodjanak el azon, hogy mit kapott a város a Fidesztől. Csökkent-e a
szakadéknyi különbség az ország nyugati fele vagy a fővárosi régió, és az itteni térség között?
Amennyiben úgy tapasztalják, hogy nem, akkor szerintem nem jár több esély a kormánypárt
jelöltjének.
HDS: – Ezek szerint ön úgy véli, hogy az itt élők joggal elégedetlenek, hiszen Barcs messze
nem kapott elég kormányzati támogatást.
ARE: -Ha nem így érezném, akkor nem indulnék. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók közül
is nagyon sokan úgy vannak vele, hogy most van szükség változásra, mert Barcsnak nincs
több esélye. Élhetőbb várost kell teremtenünk, hogy minden lakos a magáénak érezhesse
Barcsot. Ez sokszor kicsi dolgokról szól, ami csak hozzáállás, szemlélet kérdése. Talán az,
hogy nő, az, hogy családanya vagyok, ebben jelenthet mást, többet a riválisokhoz képest.
Mondjuk úgy, hogy ez a női „hozzáadott-érték”. Nem véletlenül lesz a polgármesterjelölti programom vezérgondolata, hogy „Gondos kezekbe a várost!” Az áhított változást, az újra
fejlődő pályára álló Barcsot csak így érhetjük el. Három gyermekem van. Botond 13, Nimród
8 és fél, Koppány pedig 4 éves múlott. Családanyaként és szociális szakemberként egyaránt
kardinális jelentőségű tétel lesz számomra, hogy családbarát várost építsünk, hiszen csak
erre alapozhatjuk a jövőt.
HDS: -Élhető városról beszél. Nyilván ez nem csak munkahelyekre, infrastruktúrára
vonatkozik, hanem magára a közösséget belengő hangulatra, a demokratikus normák
érvényesülésére is.
ARE: -Ezzel a gondolattal teljes mértékben azonosulni tudok. Igen szomorú, és a város
jövőjére baljós árnyékot vető dolog, amikor arról lehet hallani, hogy nagyon sokan félnek.
Félnek az egzisztenciális kicsinálástól, félnek attól, hogy csak azért, mert a pártharcokban
úgymond rossz helyre álltak, megüthetik a bokájukat… Fekete listákról beszélnek,
amelyeken mindenki ott van, aki így vagy úgy, de fekete pontot kapott. Ez sehova nem
vezet. Illetve igen, de az nem a normális, polgári viszonyok megteremtése. Nem akarom a
férjem szófordulatait használni, de amennyiben ez lesz a norma, akkor lehúzhatjuk a rolót, és
a banánköztársaságokra jellemző politikai atmoszféra megfojt itt is minden pozitív
kezdeményezést. Márpedig nem vagyunk olyan gazdag település, hogy megengedhessük
magunknak azt a luxust, hogy az „aki nem lép egyszerre” elvét alkalmazva politikai alapon
elüldözzenek, elhallgattassanak mindenkit, aki egyébként a maga területén értékes eleme a
közösségnek, csak azért, mert nem akarnak engedelmes pártkatonák lenni, mert mernek
önálló véleményt megfogalmazni. Én messzemenően számítanék ezekre az emberekre is.
Vívjuk meg mi, jelöltek ezt a küzdelmet – lehetőleg minél civilizáltabb módon -, de a
mérkőzés lefújása után mindenkiben tudatosuljon, hogy az lenne a normális, hogy
Barcsért, ne pedig egymás ellen harcoljunk. A rákosista „aki nincs velünk, az ellenünk van”
szlogenje tényleg megmérgezi a közösségeket.
HDS: -Nemes gondolatok egy brutálisan kiélezett politikai légkörrel megátkozott országban…
ARE: -Nézze, én nem halállistákat állítok össze az általam nem kedvelt, vagy veszélyesnek
vélt személyekről. Én olyannyira komolyan gondolom, amit mondtam, hogy a fekete listák
írogatása helyett beszereztem egy kék jegyzetkönyvet – hiszek az ilyesféle szimbólumok
erejében -, és abba nem azt írom bele, hogy kit és honnan, meg milyen vélt politikai bűnök alapján kell kirúgni, ellehetetleníteni, hanem azt, hogy mit kellene Barcson javítani,
fejleszteni, szépíteni. Ha az ember nyitott füllel jár, akkor rengeteg hasznos elképzelést,
gondolatot hallhat az utca emberétől is. Miért nem ügyelünk jobban a közbiztonságra? Miért
nincs működő térfigyelőkamera-hálózat? Hogy fordulhat elő, hogy karácsonyi időszakban a
város kellős közepén csoportos rablás áldozata legyen valaki? Sok más magyar településsel
ellentétben, miért nincs ingyenes wifi-pont? Ha az állatkínzók ellen nem is lép fel nagyobb
szigorral a törvény, miért mi miért nem támogatjuk jobban a kutyamenhelyet? Van-e mód
hétvégi játszóház működtetésére, vagy sokkal-sokkal több szünidei táborra, értelmes
elfoglaltságot nyújtó lehetőségre a barcsi gyerekek számára? Nem igényelne nagy pénzt egy
kutyafuttató létrehozása sem, és a járdák-padkák akadálymentesítése sem milliárdos tétel.
És a sor még hosszan folytatható.


HDS: -Le merem fogadni, hogy mintegy kötelező mantra jelleggel, mindegyik jelölt az
infrastrukturális fejlesztések, valamint a fürdőre és a Drávára alapozott turizmus, meg a
munkahelyteremtés varázsigéit fogja szajkózni.
ARE: -Biztos így lesz. Eddig is így volt. Amúgy teljesen jogos igényekről, megalapozott
elképzelésekről van szó. A közúti és a vasúti összeköttetésünk javításáért küzdeni kell, mert
az Isten háta mögötti periférialétből máshogy nehéz lesz kiemelkedni. Nem a polgármester
feladata, hogy a 6-os utat felújítsa, de a polgármester kötelessége, hogy minden fórumon
jelezze, hogy az itt élőknek is joga van a rendes közlekedéshez.
Nem éppen befektetőbarát helyzet, ha még a somogyi vagy baranyai megyeszékhely is csak
ilyen rosszul elérhető. Az is igaz, hogy a termálkincsre és a szépséges Dráva partra is jobban
kellene alapozni. Számos fürdőváros jó gyakorlatára, vagy éppen a Körös partjának
békésszentandrási hasznosításának példájára nyugodtan támaszkodhatnánk. Ezek mind-
mind új látogatót, forgalmat s vele ideáramló tőkét jelentenének. Ehhez persze szolgáltatni
kell. Olyat kell nyújtani az idelátogató vendégeknek, amiért azt mondják, hogy megérte
idejönni, és ezt legközelebb is megteszik. De el kell érni, hogy az önkormányzat feladatai
közé tartozó közszolgáltatások is jóval hatékonyabbá, emberbarátibbá váljanak. Mindig van
hova tovább fejlődni, előre lépni. Minőségi egészségügyi ellátás, a 21-ik századi kihívásokra
felkészítő köznevelés, az állampolgárt nem alattvalónak, hanem valóban állampolgárnak
tekintő ügyintézés nélkül nem fogják az itt élők magukénak érezni a várost. Számos nagyon
jó kezdeményezés van, az egészségügyön belül például közhely, de a prevenció lehet a leghasznosabb egészségmegőrzési program, s az ingyenes szűrővizsgálatok nagy sikere is azt
bizonyítja, hogy igénylik az ilyesmit a barcsiak. Nosza, támogassa még inkább az
önkormányzat az ilyesféle ügyeket! Minden követ meg kell mozgatni azért, hogy ne
maradjon betöltetlen orvosi körzet, és a szakorvosi ellátás is a lehető legteljesebb körű
legyen. Azt is ki kell mondani, hogy nem könnyű Barcson nőnek lenni, hiszen az
idősgondozásban vagy az otthonápolásban végzett fizetetlen munka oroszlánrésze is rájuk
hárul. Ahhoz, hogy a vállaikról terhet tudjunk levenni, az alapok, a szociális ellátórendszer
pillérei megvannak, azokat kell majd tovább fejleszteni. Nincs elegendő szociális bérlakás
sem, a fiatalok itthon tartása pedig szintén elképesztő fontossággal bírna. Most már nem
csak arról van szó, hogy a diplomás, jól képzett fiatalok hagyják itt Barcsot, hanem a
szakmunkásgárda is megritkult, s egyre nehezebb burkolót vagy teszem azt, villanyszerelőt
találni. Az elvándorlás iránya jól jelzi, hogy milyen gyenge népességmegtartó erővel
rendelkezik jelenleg a város. Sajnos nem állunk túl fényesen e tekintetben. Nem véletlen,
hogy két testvérem is Németországban keresi a kenyerét. Ők sem kalandvágyból, hanem
kényszerből mentek el. Szomorú, de az ilyen történetek már a legtöbb családban
mindennaposnak számítanak.
HDS: -A leszakadást ezernyi okra lehet visszavezetni.
ARE: -Így igaz, de pozícióvesztésünk még a Dunántúl Borsodjává váló Somogy megyén belül
is jelentős. Félelmetes, hogy viszonylag rövid idő alatt nyolcadával csökkent a város
lakossága. Az elöregedés, a diplomások alacsony aránya jelentős kihívások elé állítja Barcsot.
Az infrastruktúra kétségbeejtő helyzete, a KKV-szektor gyengesége együtt jár a normális
megélhetést nyújtó, innovatív munkahelyek alacsony számával, ezért a problémát a maga
komplexitásában kell vizsgálni és megoldani.
HDS: -A tavalyi országgyűlési, illetve a májusi EP-választásokat nagymértékben a migránsügy
dominálta. Nem fél attól, hogy ebben a kampányban is ez fogja vinni a prímet?
ARE: -Farizeus, álságos dolog lenne azok részéről ezzel kampányolni, akik amúgy meg
tízezerszám telepítik hazánkba a migránsmunkásokat. Van olyan település, ahová több ezer
bevándorlónak építenek munkásszállót, ahelyett, hogy a helybéli fiatalokat juttatnák
szociális bérlakáshoz. Amennyiben én leszek Barcs polgármestere, akkor kezeskedem róla,
hogy itt nem fogják ukrán, mongol, vietnámi vagy ki tudja honnan érkezett migránsmunkások elvenni a tejüzemben vagy bárhol máshol dolgozó, amúgy sajnos
meglehetősen alacsony keresettel honorált barcsi melósok munkáját.
HDS: -Szociálpedagógusként milyen vezetési gyakorlat híve? Polgármesterként is ahhoz
tartaná magát?
ARE: -Teljesen egyértelmű, hogy szükség van a határozottságra, de nem hiszem, hogy ez a
munka arról szól, hogy mindent a polgármester kell, hogy a legjobban tudjon, hogy mindig
mindenben diktátorként kellene intézkednie. Az ő igazi feladata abban áll, hogy
meghallgassa a legjobbakat. Az egyes területek legjobb szakértőinek véleményére
alapozva pedig olyan döntéseket hozzon, amelyek az itt élő emberek érdekeit szolgálják.
HDS: -Adódik a kérdés, hogy vannak-e ilyen emberek? Lesz-e csapat?
ARE: -Ha a polgármester kompetenciakörébe tartozó akármelyik területet is nézzük, azt kell
mondanom, hogy igen, vannak olyan személyek, akikhez fordulni tudnék. Nem biztos, hogy
ők egy ilyen politikai légkörben képviselőséget vállalnának a testületben, de szakmai
tapasztalataikra, hozzáértésükre bizton alapozhatnék a munkám során.
HDS: -De azért a testületi többség hasznos lenne.
ARE: -Persze, nem mindegy, hogy a polgármesterség síkfutás, vagy nehezített akadályfutás-
e, mint amilyen Lengyel Róberté volt Siófokon. Mindazonáltal erősen hiszek benne, hogy
azok, akik bizalmat szavaznak nekem, megkönnyítik a dolgomat azzal, hogy azokra a helyi
képviselőjelöltekre voksolnak majd az egyes körzetekben, akiktől támogatást remélhetek a
testületben. A választási hajrá ezzel az interjúval mindenestere elrajtolt. Amennyiben a
barcsi polgárok közül bárki úgy érzi, hogy azonosulni tud azzal a jövőképpel, amit a
beszélgetés során felvázoltam, és szívesen segítené annak megvalósulását, akkor arra kérem,
hogy keressen bizalommal, írjon facebookon vagy emailben, az erika.anderne@gmail.com
címen. Építsünk együtt egy fejlődő, új Barcsot!

 

 

Bodnár Csaba

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Olykor bátorság kimondani az igazságot – Orsós Lajos Barcson

  Különleges vendége volt a közelmultban Barcsnak, Orsós Lajos egy Somogy megyei cigánytelepről került az …

Leave a Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com
Close
%d bloggers like this: