Otthon / Friss hírek / Veszélyhelyzet: nem látunk semmit, ami védené a dolgozókat

Veszélyhelyzet: nem látunk semmit, ami védené a dolgozókat

Bár még a koronavírus-járvány egészségügyi szempontjai a hangsúlyosabbak, nem lehet figyelmen kívül hagyni a veszélyhelyzet gazdasági hatásait sem. Nemcsak az ellenzéki pártok, hanem a munkaügyi szakértők is már egy ideje figyelmeztetnek, mindenképpen foglalkozni kell a munkavállalók jogaival, ugyanis egyelőre nincs megoldva az sem, hogyan élnek meg azok, akiknél nem megoldható a távmunka, azonban vagy maguk is házi karanténba kerülnek, vagy pedig nincs, aki vigyázzon a gyermekére. A fizetés nélküli szabadsággal sokra nem mennek a családok.

Persze, azon százezrek helyzete, akik a kormány szerint vélhetően el is veszítik a munkahelyüket, szintén egyelőre a megoldatlan kérdés kategóriába tartozik, ahogy az is, hogy mi lesz azokkal, akik a veszélyhelyzet alatt már munkanélküliek voltak, és lejár a három hónapos álláskeresési támogatásuk még a járvány időszaka alatt.

Már az is baljós volt, hogy Orbán Viktor a bejelentésében egyedül a Munka Törvénykönyv rugalmassá tételéről nem beszélt részletesen, és a gyanút beigazolta a Magyar Közlönyben megjelent változtatás.

A Munka törvénykönyvre eddig sem lehettünk nagyon büszkék, hiszen a rabszolgatörvény bevezetése óta a munkavállalói jogok folyamatos kilúgozását tapasztaljuk, arra viszont arra azért nem számítottunk, hogy gyakorlatilag az egész szabályozást kidobják a kukába – reagált felvetésünkre Z. Kárpát Dániel.

A Jobbik alelnöke hangsúlyozta,

a rugalmassá tétel után most az a helyzet, hogy a munkavállaló hátrányára nagyon könnyű eltérni, viszont nem látunk semmit, ami védené a dolgozókat.

Azzal Z. Kárpát Dániel is egyetért, hogy alapesetben minden politikai intézkedést meg kell tenni a magyar munkahelyek védelmében, de most válság van, és az elmúlt napokban magyarok ezrei, tízezrei vesztették el az állásukat, vagy vállalkozóként kerültek kilátástalan helyzetbe.

A politikus természetesen támogatja a Jobbik által már korábban felvetett (és egyébként Európa több országában már jóval korábban bevezetett) hiteltörlesztési moratóriumot, és azt is, hogy lépéseket tettek a bajban lévő ágazatok gazdasági szereplői érdekében, ugyanakkor szükségesnek nevezte a Magyar Munkahelyvédelmi Alap létrehozását. A Jobbik által kidolgozott konstrukció a következő 3-6 hónapban tulajdonképpen egy pályázati rendszernek megfelelően,

de automatikusan elérhető központi költségvetési forrásból biztosítaná, folyósítaná az érintett munkavállalók teljes bértömegét.

Az Alap három lábon állna:

  • a költségvetési tartalékokat fel kell szabadítani, és további átstrukturálásra van szükség;
  • szükség van a nagy tartalékokkal rendelkező, kiemelt gazdasági szereplők, a multinacionális cégek hozzájárulására;
  • be kell vonni minél több olyan nemzetközi forrást, amelyet a magyar munkavállalókra lehet fordítani.
Z. Kárpát Dániel
Z. Kárpát Dániel

A veszélyhelyzet előtti társadalmi problémákra, a lakhatási válságra is figyelmeztetett az országgyűlési képviselő, az elszálló albérletárak akkor is problémát jelentettek, amikor – úgymond -dübörgött a magyar gazdaság, most pedig, amikor tízezrével szűnnek munkahelyek, akkor az otthonok elvesztése még reálisabb veszély. A Jobbik-féle Mi Várunk programhoz hasonló kompenzációra lenne szükség a lakhatási költségek kapcsán is – vélekedik a politikus, hozzátéve: már középtávon egy rezsi/számlafizetési, illetve egy kilakoltatási moratóriumot is el lehetne rendelni, hiszen az nem lehet, hogy a váratlan helyzet alatt valakinél kikapcsolják a fűtést, vagy valakit kilakoltassanak.

Z. Kárpát Dániel bizonyos ágazatokban a felmondási stop végiggondolását is javasolja a döntéshozóknak.

Azoknak a döntéshozóknak, akik most rendeletekkel tudják működtetni a saját belátásuk szerint az országot. Így például a munkájukat, bevételüket elveszítőknek nem valamifajta támogatást, hanem kedvezményes, 5,9 százalékos lakossági hiteleket kínálnak fel.

“Vérlázítónak tartom ezt az egész folyamatot”

– fogalmazott ezzel kapcsolatban az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságának jobbikos elnöke.

Mint mondta, már csak egészségügyi kérdéseket is, ha a munkanélkülivé váló emberek adott esetben tömegesen jelennek meg a munkaerő-közvetítőknél, ahelyett, hogy az átmeneti időszakra adott állami támogatásnak köszönhetően otthon vészelhetnék át a járvány elvonulását. Azt pedig ép ésszel elvárni senkitől sem lehet, hogy a veszélyhelyzet hónapjaiban munkahelyet találjon. Emelt szintű támogatással kell szavatolnia az államnak a bajba került emberek túlélését – szögezte le Z. Kárpát Dániel.

S miután a gazdaság a konszolidáció szakaszába lép, mindent meg kell tenni, hogy újraszerveződjön a munkaerőpiac,  és a munkavállalók gyorsan megtalálják helyüket az új rendszerben – mondta még.

A fizetési moratóriumról is kérdeztük a véleményét, ugyanis egyelőre nem tiszta, hogy a bankok végül hogyan számolnak el a márciustól decemberig tartó időszakkal. Még Varga Mihály pénzügyminiszter szerint is egyáltalán nem mindegy, hogy mi lesz a kamatokkal, hiszen

ha a gyors kölcsönök, és a hosszútávú hitelek kamatai a moratórium alatt is ketyegnek, akkor csak tovább duzzadnak a tartozások

– fogalmazott a politikus.

Ebben az esetben nem az egyes emberek járnak majd jól ezzel, hanem hosszú távon az érintett bankrendszer jöhet ki belőle a legjobban, amit teljesen elfogadhatatlannak tartok – zárta értékelését a Jobbik alelnöke.

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Palkovics: A cégvezetőkre és a dolgozókra kell hagyni, mi legyen a home office sorsa

A határon túlra átjáró dolgozók helyzetéről és a turizmusról is tárgyalt Palkovics László az osztrák …

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: