A kormány államosított, de becsúszott egy kis hiba – hvg.hu

Július 28-án az állami felszámolócég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) átvette a Dispomedicor orvosieszköz-gyártó felszámolását. A felszámolócégtől érkezett menedzserek egyértelművé tették, hogy a cél nem a cég megmentése, hanem a vagyon értékesítése – mondja a hvg.hu-nak Nagy Antal, a Dispomedicor elnök-vezérigazgatója. Nagy Antal ezt csalódottan vette tudomásul, az állami felszámolást megalapozó kormányrendeletből ugyanis számára úgy tűnt, előbbiről lehet szó – a rendelet ugyanis a Dispomedicor „reorganizációjához szükséges kormányzati intézkedésekről” szól.

Az új felszámoló szerint természetesen semmi nem zárja ki, hogy a felszámolás során a korábbi tulajdonosok (Nagy Antal 2019 őszén adta el többségi részesedését) vásárolják meg az eszközöket vagy azok egy részét. Egyelőre csak tippelni lehet, ki vásárolná meg a vállalat eszközeit, Nagy Antal szerint szóba jöhet a Debreceni Egyetem, vagy esetleg az Adorján-Tex állami kft., amely a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága irányítása alatt, fogvatartottakat foglalkoztatva, a járvány kitörése óta fokozottan ráállt a maszkgyártásra, amit már korábban is végzett.

Becsúszott egy kis hiba

A kormány egy július 20-i rendeletével stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Dispomedicort, ezt követően, 24-én a Debreceni Törvényszék Gazdasági Kollégiuma máris kijelölte az új felszámolót, az NRN-t. Ez a normál ügymenet, a stratégiai jelentőségű cégek csőd- és felszámolási eljárásait ugyanis az állami NRN intézi. Jelen esetben azonban került egy kis porszem a gépezetbe, a kormányrendelet ugyanis a Dispomedicor „csődeljárás alatt” nevű cégre vonatkozott – ilyen nevű cég azonban nem létezett, mivel a Dispomedicor csődeljárása már a hónap elején felszámolásba fordult, a neve így Dispomedicor „felszámolás alatt”-ra módosult. (A 8-ai változást 13-án jegyezték be a cégbíróságon.)

A különbség ugyan apró, de nem mellékes, nem világos ugyanis, hogy így hatályos-e a Dispomedicor stratégiai minősítése, és ha nem az, nem volt-e jogsértő az új felszámoló kijelölése. „Esetünkben kétségkívül súlyos hiba történt a debreceni törvényszék részéről” – véli Nagy Antal. A cégvezető által megkérdezett szakértő szerint a debreceni törvényszék gazdasági kollégiuma egyértelműen súlyos hibát követett el, ugyanis nincs joga és lehetősége mérlegelni, hogy egy megkésett kormányrendelet valójában kire vonatkozott, vagy hogy mi volt a kormány szándéka. A csődvédelem lement már, Nagy Antal szerint „bőven lett volna a kormánynak is, meg a gazdasági kollégiumnak is ideje tisztességesen kirendelni a Nemzeti Reorganizációs Kft.-t, ezzel szemben páholyból nézték, ahogy egy Lázár Sándor nevű vagyonfelügyelőnek mondott ember egyből felszámolóként áll az egész helyzethez”.

A Debreceni Törvényszék nem válaszolt a hvg.hu kérdéseire. Az NRN (teljesen jogosan) eltolta magától a problémát azzal, hogy ők a Debreceni Törvényszék által meghozott végzésben foglalt kijelölés alapján járnak el felszámolóként. Ezen túl annyit írtak, hogy a „társaság a kormányrendeletben mind harmadik személyek számára, mind az eljárást lefolytató Törvényszék részére egyértelműen beazonosítható”. Ez igaz is, a rendeletben a vállalat cégjegyzékszáma és címe is szerepel, amik nem változtak a csődeljárás felszámolásba fordultával. Az azonban, hogy a Dispomedicor „azonosítható” nem jelenti feltétlenül, hogy itt ne lenne jogi, eljárási probléma.

Az államnak elővásárlási joga lett

Az pedig már nagyon nem mindegy, hogy a Dispomedicor stratégiai cég-e, és az NRN-e a felszámolója. 2012 óta a stratégiai cégek felszámolása során alapból el lehet térni a csődtörvény szabályaitól, például a felszámoló a vagyont nem nyilvános pályázaton is értékesítheti. Egy friss, 2020. július elején elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően pedig stratégiai cégek felszámolásánál az államot elővásárlási jog illeti meg. Ez a Dispomedicor esetében praktikusan azt jelenti, hogy az állam, ha akarja, viheti a cég vagyonát. Feltéve, hogy szabályosan minősítették stratégiai vállalattá.

És feltéve, hogy a felszámolás végigfut. A Dispomedicor legnagyobb hitelezője, a K&H Bank kétszer is nemmel szavazott az adósságok rendezéséről dönteni hivatott csődegyezségi tárgyaláson, ezért fordult a csődvédelem felszámolásba. A Debreceni Törvényszék azonban megállapította, hogy a K&H követelése vitatott, így a pénzintézet nem szavazhatott volna. A vállalat ezért a Kúriához fordult, arra számítanak, hogy az létre fogja hozni a csődegyezséget, így megmenekülnek a felszámolástól – mondta Nagy Antal.

Hirtelen fontos lett az egészségipar

Nem világos, hogy a kormány mihez akar kezdeni a Dispomedicorral, illetve a cég vagyonával, eszközeivel – egyáltalán akar-e bármit. Vélhetően igen, nyilván nem véletlenül minősítették stratégiai jelentőségűvé, ezzel államosítva a csődvédelmét/felszámolását.

Az egészségügy, beleértve az eszközgyártást a járvány miatt a közérdeklődés középpontjába került, a kormányban pedig árgus szemekkel figyelik, miről mit gondolnak a választók. Ennek jegyében a kormány 50 milliárd forintos támogatási programot „indított” a magyar egészségipar megtámogatására – jelentette be Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár, illetve főnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter. A részletek eléggé homályosak, annyit lehet tudni, hogy a „támogatásból többek között meglévő gyártók bővíthetik kapacitásaikat, de zöldmezős beruházásként teljesen új kapacitások kiépítése is létrejöhet”, továbbá az 50 milliárdos keretet nem akarják „elaprózni”. Ezek alapján még bármi lehet, a konkrétum nagyjából annyi, hogy nem sok kicsit, inkább kevesebb nagy támogatást akarnak kiosztani.

Az indoklás szerint a támogatásra azért van szükség, mert a járványban kiderült: Magyarországon alig van egészségügyieszköz-gyártás, „a Magyarországon forgalmazott egészségügyi termékeknek csak a 18 százalékát gyártják itthon, míg egyes nyugat-európai országokban ez az arány akár 70-80 százalék”.

Az egészségipar eddig is fontos lett volna

A kormányban persze nem most döbbentek rá, hogy a hazai egészségiparon lenne mit fejleszteni/támogatni. A 2016 elején elfogadott, és azóta is működő Irinyi-terv névre keresztelt iparstratégiai program már külön kiemelte az orvostechnikai szektort. Már akkor megemlékezve arról, hogy az egészségügy eszközigényének 80 százalékát importból fedezi. És arra a konklúzióra jutva, hogy „megfelelő támogatási rendszerrel az orvosi berendezés és eszközgyártás újra hazánk vezető iparágává válhat”.

Varga Mihály 2018 elején a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara évindítóján arról számolt be, hogy „elkészült a kormányban az orvosi eszközök gyártását elősegítő program, amely lehetővé tenné azt, a korábbi Medicor – amelyik most 30-40 szétesett kiscégben állítja elő azt, amit korábban egy konglomerátumban a Medicor tett – újra egy olyan brandet tudjon építeni, ami világszerte erős magyar márkára utal”. Több mint két év alatt a tervből nem lett semmi. A Medicor a rendszerváltás után esett szét (előtte a KGST-ben Magyarországnak, és különösen a Medicor Műveknek fontos szerepe volt az orvostechnikai gyártásban), és mind a mai napig nem támadt fel, néhány utódcég még működik – a Dispomedicor felszámolásával eggyel kevesebb.

A pénzügyminiszter ugyanott egyébként még az Ikarust említette, világszerte ismertté teendő márkát. Abból se lett semmi, a Mészáros Csaba-féle (nem rokona Lőrincnek) Ikarus Egyedi még abban az évben csődbe ment és felszámolás alá került, a Széles Gábor féle Ikarus Járműtechnika működik, de a világhírtől azért messze van.